Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-07-13 / 28. szám

IKE AGY AB* KISGAZDA.

Mikor kaszáljuk a zöld takarmányt ?

Akkor kaszáld a zöld takarmányt, mikor virágzani kezd, mert ekkor fizet legtöbbéi.

— Igen ám mondják némelyek, de zsenge korában táplálóbb ám a takarmány.

— Igaz, hogy valamivel táplálóbb, kapósabb, is, de mennyiségben bizony oly kevés, hogy valósággal pazarlást viszünk végbe kaszálásában. De virágzás után se vágjak, különösen mikor magvát már érlelni kezdi, mert akkor silány takarmányt ad.

— Azt a tanácsot meg már a múlt esztendőben is megadtuk ez újságban, bogy a jó gazda sze- rével-módjával megy át a zöld takarmány etetésére. Frissen kaszált takarmányt se etessünk a jószággal, hanem előbb fonnyaszszuk meg kissé. Eleinte aztán több száraz takarmányt keverjünk közzé és lassanként szaporítsuk a zöldet. így az állat megszokja és nem esik baja.

Hogyan készíthetünk jó szérűt.

1. Szérűdet jó előre hozd rendbe, mert a jó szérű a kis gazdaság nagy takarékossága,

2. Jó kemény legyen a szérű talaja, mert különben lyukak és mélyedések képződnek. Ilyen szérűn meg nemcsak nehezebb a cséplés, de sok szem is marad a szalmában.

3. Ha észreveszed, hogy szérűd nem tartós, hibás, hord le a szérűdről a régi anyagot, hogy abból ott semmi sem maradjon. Akkor leszen alkalmatos és tartós ugyanis a szérű, ha friss és lehetőleg kövér agyagból készül.

4. Legjobb agyag az, a melyet a fazekasok használnak. Ebből az agyagból gondosan távolíts el minden legkisebb kavicsot. Aztán áztasd be az udvaron, mig olyan szívóssá nem lesz, mint a kemény tészta.

5. A munkások gyúrják aztán át mezítláb és tapossák. Ha az egész egyenletessé vált, homok alapra 12—18 hüvelyk vastagságban hordasd fel. Egyengesd aztán ki vízszintesre és sulvkoltasd is le olyformán, hogy az előzetesen lábbal jól letaposott agyagra deszkákat lehessen tenni. Ezeken álljanak a sulykolást végzők, nehogy lábaikkal nyomokat hagyjanak az agyagban.

6. Természetesen a szérű kiszáradásánál repedések is támadnak. A cséplők csépeljék ezeket be és pedig napról-napra, mig az egész meg nem szárad.

7. A kinek módjában van, marhavért öntsön az igy elkészült talajra. (Közepes nagyságú szérűnél pl. 4 akót, egyenletesen elteríteni és pár napig érintetlenül hagyni.

Mikor szedjük le a gyümölcsöt? A gyümölcsöt rendesen akkor tépik le, mikor idő jut rá, vagy az ember épen enni láván. Ez az eljárás nem helyes. Bármily fajú gyümölcsöt a kora reggeli órákban kellene leszedni, mert ekkor a legüdébb, legizletesebb. E tulajdonok a nap folytában csökkennek; sőt még este sincsenek meg oly mértékben, mint kora reggel.

Hogyan oldjuk fel a rézgáliczot? A

mező és szőlőgazdák közül .nagyon sokan nem tudják, hogy a gabonapáczoláshoz és szőlőpermetezéshez használtatni szokott kékgáliczot sem megtörni, sem forróvizben áztatni nem szükséges; ökölnyi nagyságú darabok pár óra alatt teljesen feloldódnak hideg vízben is. Az eljárás következő: az úgynevezett csalánzsákokból készített zacskókba tesz- szük a szükséges mennyiségit kékgáliczot és ezen zacskót a vizes sajtár vagy kádon keresztülfektetett pálcza közepére spárgával ugv erősítjük, hogy a zacskó épen a viz felszíne alatt lebegjen ; pár óra múlva a zacskó üres leend, a kékkő teljesen feloldódott, ekkor kész a folyadék, melyet használat előtt fel kell kavarni.

A legújabb törvény.

Megvalósult a földmivelő nép várva várt kiván- sága. Javították az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély-pénztár szabályait annyira, hogy most mi kívánni való sem marad hátra csak az, hogy minél többen élvezzék annak jótékony gyümölcsét. Ez év julius 1-én lépett életbe.

Az uj szabályzat szerint a pénztár tagja ötfélék lehetnek.

Az első csoportba tartozók kötelesek évenkint lü korona 40 fillért (hetenkint 20 fillért) fizetni. Ezzel szemben négyféle segélyben részesülhetnek.

1. Munkaképtelenség, 2. baleset, 3. halál, 4. munkahiány esetére a szorgos dolog időben.

Ezen csoport tagjai akár 10 könyvet is válthatnak. Miáltal a nyújtót segélyt 10-szeresen kapják.

A második csoport tagjai évente 5 korona 72 fillért (hetenkint 11 fillért) tartoznak fizetni, minek fejében az első csoportbeli tagok számára nyújtott segélyekben részesülhetnek persze félakora arányban.

"A harmadik csoport tagjai évi 2 korona 60 fillért (heti 5 fillért) fizetnek s haláluk esetén bizonyos összeget kapnak a szerint, milyen idős korukban állottak be a pénztárba. Lehet két könyvet is váltani.

A negyedik csoport tagja évi 5 korona 20 fillért (hetenkint 10 fillért) fizetnek s bizonyos összeget kapnak egy kikötött idő múlva. Az összeg persze annál nagyobb, minél több ideig fizeti a tagsági dijat. Ezen csoportba bárkit, bármily idős korban felvesznek. Lehet akárhány könyvet váltani. Igen ajánlatos fiukat család alapításra, leányokat férjhez menetel idejére biztosítani.

Ezen négy első csoportbeliek a rendes tagok s igen fontos joguk, hogy ha el nem érnék azt az időt, hogy joguk lenne nyugdíjra, vagy biztosított összegre, az eddig befizetett pénzt hiány nélkül visszakapják és egy tagnak több, esetleg minden csoportba is belehet iratkozni.

Az ötödik u. rendkívüli csoportba iratkozók évi 1 korona befizetése fejében baleset idején részesülnek segítségben.

Igen jó szolgálatot tesz a törvény a cselédek állandósítására is. Jó a gazdára s jó a cselédre nézve is. Mennyivel szívesebben szolgálja az a munkás gazdáját, ha tudja, hogy minden eshetőség esetén nem marad segítség nélkül s mily szívesen fizeti az a gazda a reánézve oly csekély összeget, ha tudja, hogy állandó és hűséges cselédje van.

De reá kötelezi a törvény ügyesen a cselédet, hogy egy helyen maradjon, mert azt mondja a paragrafus, hogy ha a cseléd gazdáját egy év múlva el akarja hagyni, köteles visszafizetni az egész befizetett dijat s csak úgy kapja ki a nevére szóló könyvet. Ha 2 év múlva hagyja ott gazdáját köteles visszafizetni a befizetett összeg 60°/0, 4 év múlva 30%-át s csak ha 10 évet töltött el ugyanazon helyen kapja ki könyvét minden visszafizetés nélkül.

Ennyit röviden erről. Legközelebb részletesen fogjuk közölni a tag jogait és kötelességeit minden esetre, s a beiratkozási föltételeket.

Az rizé.u

Jóska kapásnak kitűnő szolgálatokat tesz az az »izé«.

Ha valamelyes szó nem akar sehogy se eszébe jutni, vagy ha a csökönyös magyar nyelve sehogy sem engedelmeskedik valami tárgy elnevezésére nézve, Jóska soha sem jön a miatt zavarba; a legnehezebb kérdéseket is rögtön megoldja az »izé«.

Egyszer a szőlőpermetező fölmondotta a szolgálatot és Jóska hosszas kutatás után se birta a hibát fölfedezni.

Beállít hát, hátán a permetezővel:

— Tekintetös asszonyom, izéjjen mán, hogy mit is izéjjek hát ezzel az izével, hogy hát izéjjek, mert én hiába izélöm az izével is sehogvse akar az az izé izélni 1