Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-19 / 3. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 21 Az 1826 —30-iki tél november 11-ikén. Szent- Márton napján köszöntött be Magyarországon. E télen a Duna 101 napon át be volt fagyva és a jég- pánczél oly erős volt, hogy a legnehezebb szekerekkel is egész bátran közlekedhettek Pest és Buda közt. Országszerte nagy havazások is voltak. Az 1836-iki tél is nagyon enyhe volt. Áprilisban kizsendült már a vetés, kifeslettek a rózsák, de azután májusban olyan fagy következett, hogy elpusztította a gazdák minden reményét. 1837 -38- ban olyan tél Volt a fővárosban, hogy kivált a budai oldalon az alacsonyabb házakat úgy ásták ki a hófuvatagokból. A Duna vízállása öt lábbal magasabb volt, mint az 1775-iki árvizveszedelemben. S mikor márczius vége felé a jégpánczél elolvadt, a partokat áttört viz az egész Ferenczvárost és Külső- Soroksári-utat elpusztította. Ezt hirdetik az egyes házakon ma is látható márványtáblák is. Ettől az időtől kezdve szólal meg a harangszó a belvárosi templomban is mindennap éjfél után három órakor, emlékeztetőül arra, hogy a romboló áradás ezidő- ben törte át az akkor még kevéssé megerősített rakpartokat. A veszedelem óriási volt. Pestet, Budát és Ó-Budát az ár teljesen elöntötte, aminek 2281 ház eset áldozatul. A Belvárosban 70, Lipótvárosban 71, Terézvárosban 811, Józsefvárosban 891 és a Fe- renczvárosban 438, többnyire kisiparosok tulajdonát képező s tulnyomólag vályogból épített báz dőlt romba. Budán 397 házat tett tönkre az árviz; ebből az Újlakra és Országúira 155, a Vízivárosra 28 és Tabánra 204 ház eset. A rendetlen tél által okozott árviz különben Linztől kezdve egész le aVaskapuig irtóztató pusztítást vitt véghez. Az árviz napjai alatt a három testvérvárosban a szükség elérte a netovábbját, aminek azonban a nemeslelkü szivek hamar végét vetették. Országszerte megindult a pénz és élelemgyüjtés. A főváros közelében fekvő községek (Csepel, Soroksár. Vecsés, Promontor stb.) szinte megtették a kötelességüket. Soroksár példának okáért 10—12 csónak kenyeret küldött az éhezőknek. Csepel pedig lisztet. 1848—49-ben január 5-én épp akkor, mikor az osztrákok első és második hadteste meg a tartalékseregek Pestre bevonultak, volt a legnagyobb hidegség, mely másnap, Három királyok napján érte el a tetőpontját. Az óráról. Oiyan kevesen tudják voltaképpen, hogyan kell az órákat kezelni, hogy nem fog ártani róla egy kis ismertetést közölni. A zsebekben mindig gyűl össze por, morzsalék, szövetfoszlány, mely az órába beveszi magát és elrontja ; azért ajánlatos szarvasbőrből készült óratokocskát tartani. Hogy az óra jól járjon, szükséges, hogy rendes időben huzzuk fel s nem egyszer délben, máskor ismét este. Dupla fedelű óráknál sohasem kell a fedelet nyitva hagyni, mert ha csak egy éjszakán át is az üveglappal marad, a figyelmes szemlélő mindjárt észreveszi, hogy az üveg és a mutatólapra könnyű porréteg rakódott le, mely befészkelődik az óra hengerei, kerekei közé és azonnal elrontja azt. Az óra jósága nem mindig az óra szerkezetétől függ. A legjobb órától sem lehet kívánni, hogy mindig iól járjon, mégkevésbbé attól a sok czifra nevű, hiányos szerkezetű órától, melyek most jönnek forgalomba. Csak a legkitűnőbb szerkezetű horgonyóra az, amely sokáig ellent tud állni mindenféle káros behatásnak. Minden órás azon igyekszik, hogy jól szabályozott órát adjon át vevőinek, de ezt a legjobb akarattal sem viheti teljes tökélyre, mert az óra zsebben való tartása is nagy változást okoz annak járására. Az órát szükséges minden két, legfeljebb három évben kitisztittatni. Ha tisztítását teljesen elhanyagoljuk, a legjobb óra is elromlik. Vannak órák, melyek két-három évig is eljárnak ugyan tisztítás nélkül, de azután ismét felmondják a szolgálatot, ellenben más órák évenkint is kívánják a tisztítást. Olyan órákra lehet azt alkalmazni, melyeknek egyes fedele van, vagy hanyagságból törött üveglappal hordozzuk sokáig; okvetlen tisztittani kell az órát olyan embereknek is, a kik mezőn, épületeknél, gyárakban, szóval porban, kőszénfüstben dolgoznak. A kit az a kellemetlenség ért, hogy óráját vízbe vagy más folyadékba ejtette, az rögtön vigye óráshoz, mert a kerekek közé hatolt nedvesség okvetlenül tönkre teszi. Szóval a zsebóra igen kényes jószág, melyre eléggé vigyázni és azt eléggé gondozni nem lehet. C€}YEI-BÁJOS DOLGOK. A katonakötelezettek és a házasság. A házassági törvény 26. szakasza értelmében : „Tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedély nélkül“. A véderőről szóló törvény értelmében a honvédelmi miniszter engedélye szükséges a nősüléshez a hadköteles kor (21. év) előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt, kivéve, ha a házasulandó már az ujonczáliitásnál töröltetett vagy a harmadik korosztálynál be nem soroztatott, vagyis e szerint tilos házasságot kötni a még be nem sorozott hadköteleseknek azon korosztályig, mig állitáskötelesek. A hadköteles kor azon naptári év január i-én kezdődik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét betölti. A harmadik korosztályból a védköteles azon év deczember 31-én lép ki, a mely évben életének 23-ik évét betöltötte. Továbbá a katonai hatóság engedélye nélkül tilos házasságot kötni a már besorozott véd- köteleseknek is, úgyszintén a tényleges katonai szolgálatban álló egyéneknek és a tartósan szabadságolt egyéneknek, ha a harmadik korosztályt még nem haladták túl, kivéve, ha sorhadi szolgálati kötelességük három utolsó hónapjában állanak és a kik családi tekintetből szabadságoltattak. De a 24-dik életévet be nem töltött kiskorúnak nemcsak a honvédelmi miniszter engedélyére, hanem egyébre is szüksége van, hogy érvényes házasságot köthessen s a házassági tilalmakat meg ne szegje. Férfi 18-dik, nő 16-dik életévének betöltése előtt házasságot csak úgy köthet, ha az igazságügyminiszter fölmentést (dispenzácziót) ad Húsz éven aluli kiskorú házasságához — ha gyámja nem is az életben levő szülő — szükséges még a szülőnek a beleegyezése is, szülő nem létében pedig a gyámhatóság jóváhagyása. De ha a gyám a kiskorúnak nagyatja, akkor a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Az elsőfokú unokatestvérek — törvényesek és törvénytelenek — csak az igazságügyminiszter dis- penzácziója alapján köthetnek egymással házasságot xtx, X+X, xtx. ,xtA, xjx ,^+X, .X+X X+A X+A. ,xf A, xfx, A+X, _ xtx. ,xfX, X+A ,XtA, XjX xjx ,^A. .^X. Az angol pósta. Az angol főpostamester jelentése szerint a múlt érben a vasutak 64.611,000 póstacsomagot szállítottak, mig 10.834.000 csomagot nem vasúton továbbítottak. Az összes póstaforgalom a múlt évben a következő volt: levelek 2,246.800.000, levelező-lapok 4000.300,000, könyvek körözvé- nyek 702.800,000, postacsomagok 75,448,000, összesen: 3.588.748.000 darab. A szaporodás az előző év forgalmával szemben a leveleknél 2 7 százalék, a levelező-lapoknál 47 százélék, a könyveknél és körözvényeknél 0'2 százalék, a hírlapoknál 6 százalék és a póstacsomagoknál 4 9 százalék. A lakosságot a darabszámhoz viszonyítva Angliában cgy- egy lakosra átlag 55'3 levél, 9 8 levelezőlap, 173 könyv és körözvény, 4-0 hírlap és 19 csomag esik.
