Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-01-12 / 2. szám

MAGYAR' Föl.DMIYEIX) 15 MI ÚJSÁG? A kivándorlás ellen. A külügyminister* értesítése alapján a belügyminister fölhívta a tör­vényhatóságokat, figyelmeztessék a közönséget, hogy a munkások ne menjenek Bajorországba, mert ott is, de különösen Münchenben nagy a gazdasági pangás és sok a munkátalan. — A hűség jutalma. Szép ünnepély folyt le vasárnap Csokonya községben. Andik János, a gróf Széchényi Géza uradalmának egyik bérese 42 év óta szolgál hűségesen és ez alkalomból Darányi Ig- nácz minister elismerő oklevelet és 100 korona ju­talmat küldött neki aranyban. Az ünnepélyes átadás a minap történt meg a község elöljárósága és nagy közönség jelenlétében. A derék bérest Sárközy György főszolgabíró, Deák István földmives és Brodszky Károly uradalmi tiszttartó üdvözölték. — Falb jósol. A német «százesztendős jövendő­mondó« Falb Rudolf, az 1902-ik évre nagyjából a követ­kező időjárást jósolja : Január hóban változékony idő, ke­vés hó; februárban nagy hófúvások; márcziusban hideg havazás; áprilisben kevés hő, helyenként zivataros időjá­rás ; május első felében sok eső, a hó második feléven vi­harok ; junius első és utolsó harmadában sok zivatar; julius első felében zivataros, szeles idő, a második felében meleg idő, esőkkel; augusztus első felében forróság zivata­rokkal, a hó második felében borongó, szeles; szeptember hóban változékony, hűvös ; október az elején esős, szeles, a vége felé ködös, hideg; november első felében változó időjárás, második felében fagyok, majd havazás; deczem- ber hóviharokkal köszönt be, azután kemény hideg és nagy havazások lesznek. Elsőrendű kritikus napok lesznek : január 24, február 22, márczius 10, április 8, május 7, junius 6, julius 5, augusztus 3. Másodrendüek : január 9, február 8, márczius 24, április 22, augusztus 19. és október 31. Har- madrendüek: május 22, junius 21, julius 20, november 30 és deczember 20. — Az újévi postaforgalom. A budapesti posta újévi levélforgalma nagyobb, mint a tavalyi. Deczember 30-álól január 1-éig terjedő 3 napon 4,300.000 darab levélküldeményt (tavaly 3,250.000) adtak föl Budapesten, átmenőleg kezeltek 2,100.000 darabot, kézbesítettek 4,000.000 darabot (tavaly 3,350.000). Az összes forgalom tehát 11,000.000 (ta­valy 8,250.000). — Árvíz Máramarosban. M,-Szigetről Írják: A múlt havi máramarosi árvíz, mely a viski hid előmunkálatait is megsemmisítette, oly nagymérvű volt, amilyen árviz 1869. óta nem volt. Most a tavaszi lanyha napok és a naponként megújuló esőzések ismét annyira olvasztják a nagy hegyek hótömegét, hogy a folyók újból veszedelmesen emelkednek. Ha még néhány napig tart a meleg idő, az árviz szinte kG kerülhetetlen. — Krobák Mihályné 400 koronája. Ma­kóról jelentik: Csanád-Palotán megható eset történt. Krobák Mihályt, aki Mezőhegyesen napszámoskodott, halva hozták haza. A Mezőhegyesi uradalmi mezei vasút egyik kocsija nyomta agyon. Sok árva maradt kenyér nélkül. Azonban a szegény özvegy bánatának némi oszlatásához járul a gazdasági munkássegitő pénztár. Darányi földművelésügyi miniszter ugyanis valamennyi állambirtok cseléd és napszámosait az intézetbe rendkívüli tagokul Íratta be. így a pénz­tár 400 koronát küldött az özvegynek. Krobák Mi­hályné solía nem látott egy rakáson annyi pénzt és azt se tudta, hogyan, miért jut hozzá? A pénz áta­dása szép ünnepély közben folyt le, s valóban az ilyen szomorú ünnepek leginkább alkalmasak arra, hogy az országos munkáspénztárt népszerűsítsék. — A templomfosztogató halála. SzékeR-Udvar­helyen a Ferenczrendiek templomába bezáratta magát Szé­les István boldogasszonyfalvi lakos azzal a szándékkal, hogy éjjel a perselyt feltöri és reggeli templomnyitáskor, mikor rorátéra begyül a közönség, észrevétlenül távozik. A reggel egybegyült közönség szemei elé rémes látvány tárult. A be­törő ott hevert eszméletlenül, a templom padozatán, nagy vértócsa közepette. Ugyanis a magas karzatról, nem tudni miként, lezuhant és összetörte magát. A rendőrség vette aztán pártfogásába a betörőt. — A tréfa sokszor veszedelmet hozó. Tóthfalu ha­tárán a nyáron gyerekek fürödtek a Dunában. Kovács Al­bin 16 éves fia egy talpfáról nézte a vidám lubiczkolókat. Csorba Eszter 15 éves leány gúnyolódni kezdett vele. — Hát te miért nem fürdesz'! — Mert nem tudok úszni — szólt a hu. — Dehogy is nem tudsz, csak próbáld meg. Midőn a hu továbbra is vonakodott, a leány felsza­ladt hozzá a talpfára és megfogva két vállát, belelökte a Dunába. A fiú egy darabig kétségbeesetten küzdött a hullá­mokkal, de végre alámerült és az utána úszó gyerekek nem voltak képesek megakadályozni a vizbefulástól. Holttestét harmadnap húzták ki a vízből más határbeli halászok. Csorba Esztert a pestvidéki törvényszék elé állították, amely kimondotta fölötte Ítéletét gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt. A törvényszék, tekintettel fiatal korára, csupán egy havi elzárásra Ítélte a kis dunai szi­rént. Az Ítélet jogerős. Az elefántokat is pusztítják! Számítá­sok szerint a legutolsó évtized alatt Afrikában évente mintegy 60 ezer elefántot lőttek le. Persze becses és drága ám az elefánt csont. — Öt hét óta alvó asszony. Nógrád-Vadkerten a falu leggazdagabb földmivesének a felesége. Molnár Mária, már öt hét óta alszik. Az orvosok azt hiszik, hogy a ke­mény agyburok senyvedése okozza ezt a hosszantartó ál­mot. Az alvó asszony teljesen érzéketlen minden külső ha­tás iránt. Csípés, szúrás, a nyelvének tűvel való szurkálása semmi hatást sem idéznek elő. Egyedül az orr nyákhár­tyája érzékeny és ennek izgatása vágj’ aether szagoltatása folytán magához tért egy pillanatra, hogy aztán annál mé­lyebb álomba essék. Mesterségesen táplálták. Az alvó asz- szony megvizsgálására most Budapestről több orvos utazik Nógrád-Vadkertre. — Meggyilkolt községi biró. Károlyfalván Sar- gulya Gusztáv községi bíróhoz beállított Kluna András, aki­nek valami követelése volt a községtől s a pénzét köve­telte. A biró kijelentette, hogy amíg a számadásokat át nem nézi a községházán, addig nem fizethet. Erre Kluna András a magával hozott fejszével úgy vágta fejbe a köz­ség biráját, hogy az nyomban meghalt. A gyilkost letar­tóztatták. — Amerikai hír. Amerikai magyar újságból olvas­suk, hogy : Ugyancsak keményen beköszöntött a tél Gleve- landban. Deczember 23-án reggel a hőmérő 3 fokot muta­tott a zérus alatt. Állítólag Clevelandban már tizenöt év óta nem volt ilyen hideg decze m- b erben mint az elmúlt 1901. év deczemberében. Utánzásra méltó példa. Örömmel vettük a következő tudósilást Ózd borsodmegyei községből. E tudósítás azt mutatja, mily jólétet s boldogságot alapíthat magának egy község a jó iránt való lelkesedés és ügybuzgó elöl­járók által vezetve. A nevezett községnek most egy éve alakult meg hitelszövetkezete 610 részvénynyel 31000 ko­ronát képviselve. A tagok száma 235. A kibocsátott részvényekből 13000 korona folyt be. A 4 százalékra letett összeg 12000 korona. A kiadott 7 százalékos hitelből már 2200 korona folyt be. Évi összforgalma 150000 korona volt. A fogyasztási szövetkezetük is alakuló félben van. Erre már eddig 3200 korona foly be s nem sokára ez is meg fog nyílni. Van népkönyvtáruk, melynek van 110 tagja. Járatnak heti lapot, folyóiratot, van 350 kötet könyvük. Felolvasásokat rendeznek, melyeknek tárgyai gazda­sági, ipari s közhasznú értekezések. Felolvasás után ének, zene, szavalás, vagy táncz. Legutóbb karácsonyi pásztorjátékot rendeztek, melynek tiszta jövedelme 100 korona volt. így töltik szabad idejüket. Ide gyűlnek össze kifáradva a munkában pihenést keresni. Ilyen köz­ségben a nép jóléte biztosítva van. Szabad idejét a nép nem tölti a korcsmán, a testet, lelket tönkretevő pálinka élvezésével. Mentve van az uzsorások kar­maitól, nem lekötöttje a magyar nép zsírján hizó kufároknak. Ily üdvös intézményekre van szüksége minden magyar községnek, ha azt akarjuk, hogy a magyar e hazában virágozzék, s ezen országot magáénak ismerje s vallhassa. Még nem késő. Tettre fel! Bár fáradságokba kerül, de mutassák meg. hogy a magyar még min­dig magyar! Tudósító.

Next

/
Thumbnails
Contents