Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-27 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 136 HETI KRÓNIKA. ISMERETEK TARA. Hoiánszky Nándor. Nagy, mélységes gyásza van ujfent — a magyar nemzetnek. Meghalt egyik nagy. szeplőtlen múltú és jellemű embere, a kitől éppen most e válságos időkben oly sokat várt a nemzet. Horánszkv kereskedelmi miniszter nincs többé! Elragadta az országtól a kegyetlen halál. Szegény embernek volt a gyermeke és szegény maradt utolsó lehelletéig. Negyven éven keresztül szakadatlanul hazája érdekében dolgozott és pedig sohasem a hatalomhoz simulva, de mindig annak túlkapásait ostromolva. Sem rendjelek, sem méltóságok, kitüntetések nem kellettek nekie, mert legszebb kitüntetésnek tartotta, ha szilárdan megtartotta elveit és megőrizte lelke, becsülete mocsoktalanságát. Végre jött egy korszak, idő, mikor a nemzet maga tekintett reá, mikor azt mondotta neki maga az ország közvéleménye — Most már reád van nagy szükség! És ő ennek hatása alatt alig két hóval ezelőtt elfogadta a kereskedelmi miniszterséget. Vas szorgalmától, elvszilárdságától, államférfim bölcsességétől tőle várt sokat, úgyszólván mindent az ország a kiegyezés kérdésének nehéz megoldásában. Az isteni Gondviselés másképen határozott. Horánszky meghűlt, majd tüdőgyuladásba esett, mely betegség f. hó 20-án kioltotta' drága életét. Temetése óriási részvét mellett ment végbe Budapesten. „ Azt mondják egy ember sem pótolhatlan. És rendszerint úgy van ! De most, mikor Horánszkyt elhantolta az ország, bizony hogy megdöbbenve kérdezi a nemzet: — Ki lép nyomodba, helyedbe? Keresnek, találgatnak, de bizony ma még szó sem lehet arról, hogy az elhunyt nagy embernek örökébe embert leljenek. Adja az Isten, hogy ezt az igazán nehéz kérdést szerencsésen oldhassák meg. A képviselöház. A képviselőház most már részleteiben is megszavazta a vallás- és közoktatásügy* minisztérium költségvetését. Ezután az igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyalásához fognak. E tárgyalás igen érdekesnek mutatkozik, mert — mint azt már jeleztük — az igazságszolgáltatás tökélyesitésére szolgáló törvények beterjesztését várják. A zirczi kerület képviselője Andre Gyula meghalt. Mint az újságok írják helyébe Makfalvay Gézát léptetik fel. A kir. Kúria megsemmisítette a pécsváradi képviselő mandátumát s Egry Dezsőt egy évre felfüggesztette választási jogától. Csak röviden! O Felsége egy ízben X. vidéki városban volt kényte- telen pihenőt tartani. Persze hire ment a dolognak s másnap, mikor a nagyur az utazását folytatni akarta, ott állott a város feje, az esküdtek, no meg egy nehány más »notabilitás« a „pályaudvaron díszben, hogy az uralkodót üdvözöljék. — O Felsége tehát megjelent. A város feje neki gyürkőzik és igy szól: »Felséges uram! — s most a királyt követó inasnak egy nehány üveg bort nyújt át, — nincs nálunk semmi egyéb, mint jó bor és igaz hittt szív, ezt elhoztuk magunkkal, de csak a bort adhatjuk át, a szívünket megtartjuk, hogy megőrizze királyunk iránt érzett igaz szeretetünket.« A király, ki a beszéd kezdetén rémülve gondolt arra, hogy ismét kénytelen lesz egy nagy ovácziót végig szenvedni, boldogan nyújtott kezett az üdvözlőknek és igy adott kifejezést megelégedésének: »Ez volt a legszebb és legkellemesebb beszéd, melyet életemben hallottam 1« Egy kis földrajzi — leczke. /I magyar állam össze* kiterjedése: 324 ezer négyszög kilometer. Az anyaországra esik ebből 280 ezer 500 négyszög kilometer. A társországokra (Dalmáczia nélkül) 43 ezer 600 kilometer. Az anyaország áll 63 vármegyéből, továbbá Fiume kikötő városból. Horvát Szlavonország 8 vármegyére van felosztva. Tegyünk csak most egy kis összehasonlítást. A magyar állam területe tehát 24 ezer négyszög kilométerrel nagyobb, mint a szomszédos Osztrák- császárság, vagy mint Olaszországé, nagyobb 9 ezer négyszög kilométerrel Angliánál is. De épen akkora, mint Németország. Jóval nagyobbak nála Spanyol- ország, Francziaország és a Németbirodalom. Magyarország Ausztriával együtt Európa államai között nagyságra nézve harmadik helyen áll. No hát nem jó és érdekes ezt is újra felidézni. Az iskolában talán bemagoltuk. De most érettebb észszel jól esik latolgatni. Milyen hosszú a Duna ? A Dunának hossza forrásától kezdve torkolatáig 2890 (kilometer) km. Egyenesirányban 1517 km., ezen hossuságból hazánkra a folyás irányában 997 km. jut. Egyenes irányban 569 kilométerre csappan. Milyen széles 117 métertől egészen 260 méterig váltakozik. És milyen mély? 5—6 méterig emelkedik. így tehát a Duna Európának nagyságára nézve második folyója. Csak a Volga hatalmasabb nála. Hát a Tisza ? Kanyargós folyásának hossza 1412 km. Egyenes vonalban csak 645 km. * A Kárpátok hegyuidéke összesen mintegy 150 ezer négyszög kilometer területet föd be az ország, területéből. Legmagasabb pontja a Kárpátoknak 2659 méternyire emelkedik a tenger színe felé. Az Alföld kiterjedése mintegy 96 ezer négyszög kilometer. A kis alföld körülbelül nyolczszor kisebb az Alföldnél, kiterjedése mintegy 12 ezer négyszög kilometer. ..x+x x+x, xfx .xV..xtxixV> .xfx. x+a. xtx. x+x. x+x. xtx_ A denevérek haszna. A denevéreknek nálunk ismert valamennyi fajtája, az emberiségnek megfizethetetlen hasznot nyújt, a mennyiben a kertekre, földekre és erdőkre nézve oly ártalmas apró éji állatkákat kipusztitja, a melyek táplálékul szolgálnak nekik. így kerekítik ki a baglyokkal és éjjeli fecskékkel az éneklő madarak érdemeit. S ez érdem jelentőséggel bir, miután az emberi munkásság éji ellenségi veszélyesebbek, mint a nappal ténykedők, melyek sokszor a figyelmet is kikerülik. Észlelés eredményekép mondhatjuk, hogy egy denevér óránkint köriil-belül 20 nagyobb rovart pusztít. A denevérek tagadhatlanul a növények pusztítóinak legfalánkabb irtói közé tartoznak, melyek közül csak a sokszorosan ártalmas éji pilléket említjük, melyek hernyói a gyümölcsfákat lombjaiktól fosztják meg, vagy a gyümölcsöt pusztítják el. S éji kalandozásaik alkalmával oly helyeket keresnek fel, hol a pusztitandók száma legnagyobb. A denevérek némely fajtája a vándormadarak természetét követi, a mennyiben nyáron észak felé húzódik és télben a déli vidékre tér vissza. Ki tehát régi pinczékben, elhagyott épületekben, tornyokban vagy üregekben függő denevéreket talál, melyek téli álmukat aluszszák, ne ölje meg azokat. Sőt éléskamarákban sem üldözendők,. hol nem a szalonna kedvéért, de a melegség ellen, húzódnak meg.
