Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-20 / 16. szám
130 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGIT AR KISGAZDA. A mész és permetezés. Azt már minden okos szőllős gazda tudja, hogy az ellenséges peronoszpora ellen védekeznie kell. Sokan, legtöbben meg is cselekszik ezt a védekezést és mégis azt tapasztalják hogy azok a mérges gombák túljárnak az eszükön. A szőlőlevél belsejébe jutnak és nyakra-főre pusztítanak. No hát a szőllős gazdának is van ám magához való esze, hogy ennek okát-fokát kifundálja. Mert hát a védekezés csakis akkor lehet eredményes, ha kora tavasztól késő őszig állandóan borítva van a szőllő lombozata rézgáliczos mészpettyekkel. Igen ám, de a gyakori esőzések lemossák a permetező anyagot, ha még egyszer úgy serénykedünk is. Arra kell tehát törekedni, hogy olyan oldatot csináljunk, melynek nagy a kötő ereje (maradandósága) hogy t.[i. azzal az oldattal még az eső se bírjon. Kitűnő minőségű és friss égetett meszet kell tehát venni. Ezt a meszet oltsuk meg tökéletesen és az oltott meszet használat előtt jó hosszú ideig hagyjuk érlelni a kül levegő elzárásával. De milyen hát ez a kitűnő mész? Kitűnőnek mondjuk a meszet akkor, ha az könnyű és keménybelsejü darabokból áll; tökéletesen oltottnak akkor, ha nem morzsás, hanem kenhető és zsíros tapintatu. Az oltáshoz állott, lágy vizet kell használni s mérsékelt mennyiségben, mert sok viz használata mellett elveszíti kötőerejét, kevés vízzel pedig megég; legmegfelelőbb, ha még egyszer, de legfeljebb kétszer annyi vizet veszünk és pedig oly módon, hogy az oltatlan meszet kosárba téve viz alá merítjük s ott tartjuk mindaddig, mig csak légbuborékokat bocsát magából. Ezután a vízből kiemelve az oltó ládába ürítjük s bevárjuk mig a mész apró darabokra esik, majd folytonos keverés közben annyi vizet öntünk hozzá, amennyitől közép- sürüségü egyenletes pép lesz belőle. E pépszerü anyagot a mészgödörbe vezetjük, hol sürü tömeggé merevül; azután az esetleges fölösleges vizet róla rögtön eltávolitván, a meszet deszkákkal és 50 cm. vastag homokréteggel födjük be, hogy küllevegő ne érje. Minél hosszabb ideig állhat ily módon, annál nagyobb lesz kötőereje, ha a rézgáliczos oldat elkészítésénél felhasználjuk. A vöröshagyma. Bárminő betegség üssön ki a nagy és apró szárnyasok közt, a hagyma finoman vágva, kukoricza vagy korpa közt etetve, az egyetlen sikeres gyógyszer, mely biztos gyógyitó hatással bir. Szu ellen. Ha a szu-lyukakba petróleumot, vagy 5 százalékos karbololdatot fecskendünk be, a szu minél előbb el fog pusztulni. . X+A..xtx. xtx xtA..xtx, xtx.,x*x xt>..x?>„xV.^b, X*X..xtx,.xtx.,xtx. xG,,xt>|,xtx. Gazdasági közmondások. Takarmány. Ázott takarmánynál jobb az árpaszalma. — Herefélét ne legeltess soha. Romlott takarmányt ne etess marháddal. - Sovány takarmány, sovány marba. — Ki mint takarmányoz, úgy köpül. -- Rossz takarmány keveset ér. — Takarmányodért akkor kapsz a legtöbbet s akkor javítod vele legjobban a földet, ha marháiddal eteted fel; úgy pénzhez is jutsz, trágyád is marad. — A tehén is csak addig tejel, mig jó a takarmánya. — Penészes takarmány nem jó a marhának. — Kora tavasztól késő őszig legyen zöld takarmányod. — Fokozatosan menj át egyik takarmány etetéséről a másikra. HETI KRÓNIKA. A képviselő-házban még mindig a költség- vetési vita járja. Mikor e sorokat írjuk a közoktatási költségvetést tárgyalják. Már eddig is sokan beszéltek, de még többen vannak szólásra feljegyezve. A vita folyamán különösen hangoztatták, hogy gyermekeink az iskolában inkább keveset, de hasznos, gyakorlati dolgokat tanuljanak. A mi bizony nagyon figyelemreméltó kívánság. * A kiegyezés ügyében a magyar és osztrák politika két főemberének már t. i. Széli Kálmán és Körber miniszterelnököknek ugyancsak melegük van Úgyszólván naponkint tanácskoznak, törik a fejüket. Kemény dió is ez a kiegyezés. Minden jel oda mutat, hogy a mi főminiszterünk nem enged az osztrák sógornak. Jól is teszi, iszen elég ideje már. hogy mi engedtünk. Igaz ugyan, hogy a példaszó azt tartja: »az okosabb enged!« De hát legyen most az egyszer okosabb az osztrák sógor. ★ A szövetkezetek ellen a képviselőházban támadást intézett Sándor Pál ur, honatya, a börzének és budapesti kereskedőknek szószólója. No hát nem is lehet tőle mást várni ezen ügyben. Neki és társainak a fogyasztási szövetkezet veresposztó. Haragszik a jeles honatya és mérges, mint bizonyos állat — a veres színre. Erre a támadásra azonban rögvest megkapta a feleletet Rubin ek Gyula agrár képviselőtől, ki ugyancsak megsimogatta a szövetkezetek ezen jeles ellenségét. * Az ország különböző részeiből elég vigasztaló hírek érkeznek a tavaszi növényzet, termés fejlődéséről. A jó Isten szeme virraszszon a mi országunk gazdasági állapota felett. MI ÚJSÁG? — Király őfelsége Budapesten. Király őfelsége az eddigi megállapodás szerint május első napjaiban három heti tartózkodásra Budapestre érkezik. — Horánszky Nándor kereskedelmi miniszter beteg volt. Néhány napig tartó pihenés I után folytatja működését. Miniszteri megbízott Zemplénben. Molnár Béla dr. volt országgyűlési képviselő megbízást kapott a földmivelésügyi minisztertől a földmivelési tárcza ügykörébe tartozó ágaknak Zemplén vármegye területén való fejlesztésére. Az uj miniszteri megbízottnak föladata lesz a gyümölcsészet, kertészet, szőlőszet, borászat fejlesztése, továbbá a borértékesítés terén jelentkező mozzanatok megfigyelése, a községi faiskolák föliilvizsgálása és végül a jelzett gazdasági föladatok előmozdítása érdekében szükséges intézkedésekre nézve javaslatok tétele. — A győri uj püspököt nagy ünnepségek közt iktatták be püspöki székébe. Győr városa valósággal nagy lelkesedések közt fogadta uj főpásztorát. — Monori kisgadák sogitő szövetsége. Ahogy Bodrogközben, Nyilrában, Pozsonyban, Aradban, a Délvidéken lelkes hazafiak kitartó munkájának sikerült a kis ember hóna alá nyúlni, azon- képen és azon a módon kíván a monori kisgazdák felsegitsésére megalakult Szövetség segíteni az eladósodott s mintegy 10 ezerre tehető monori kisgazdákon, akik már majdnem hogy áldozatául estek a vidéki takarékpénztárak magas kamatjának. A monori kisbirtokosoknak több, mint egy millió korona váltóhitel tartozása van a környékbeli pénz-
