Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-01-05 / 1. szám

Az ötödik esztendőben.

Ötödik esztendeje, hogy a mi újságunk az ország majd minden részében felkeresi a jó magyar gazdanépet.

Imhol megjelenünk most is, a régi barátsággal, a régi hűséggel, igazszólással és szeretettel.

A kik újságunkat négy éven keresztül ismerik, olvassák: azoknak nem szükséges bövebuuii ui aZuhui\, ívik. VóiÍQiitv. u íiiUiiSjcUi ^

de azt sem, hogy kik leszünk a jövendőben.

Nyíltan és határozottan nem csak kijelentettük, de irássunkkal is önmagunkhoz hűen és következetesen bebizonyítottuk, hogy mi védői vagyunk a keresztény magyarnépnek, a magyárnép tűzhelyének, földjének, hogy mi támogatására sietünk mindazoknak, kik gyengébbek lévén, az ügyesebb, élelmesebb emberektől úgyszólván földre sujtattak.

E védelmet nem az erőszakban, nem is a véres szájnak izgatásában találtuk és találjuk fel, hanem a törvényes eszközöknek alkalmas időben és körülmények közt való felhasználásában, az okos mérsékletben, a felvilágosításban, a szivre való hatásban.

És örömmel tapasztaltuk, hogy ezen irányban való munkásságunk nem tévesztette hatását. Hogy a magyar gazdanép figyelt szerény, őszinte szavainkra és nem egy eszménk keltett nagyobb körben viszhangot.

Mi tehát nyugodtan kezdhetjük meg az ötödik esztendőt azon az utón és abban az irányban, melyen az eltöltött négy esztendőn keresztül járdaltunk.

Mi joggal kérhetjük barátainktól, olvasóinktól az ötödik esztendőre is bizalmukat, figyelmüket és áldozatkészségüket.

Mert mi maradunk, akik voltunk. Legfölebb arra fogunk törekedni minden erőnkből, hogy újságunkat még jobban megkedveltessük a magyar néppel, még élénkebbé, élvezetessé tegyünk,

1 hogy úgyszólván elmaradhatlan barátja, jobb keze legyen a magyar gazdaközönségnek.

Isten nevében kezdjük meg tehát I az ötödik esztendőt is!

A szövetkezetek és az erkölcsi javítás.

A ki a szövetkezetekről úgy ir vagy beszél, (mint beszélnek vagy Írnak sokszor a szövetkezetek ellenségei) hogy t. i. »üzlet« és semmi más. az • nem ismeri :> szöjtefkezeíek benső erejét, miben létét.

A szövetkezetek vezéremberei már a szövetkezeti munka k ezdetén erősen, messze hallhatóan kijelentették, hogy a szövetkezetek nem csak a nép anyagi jólétét és igényeit akarják szolgálni. A szövetkezeteknek erkölcsi tartalmuk van. bennük erkölcsi erők szunnyadnak, melyeket ha életre keltünk, úgy fognak hatni az erkölcsökre, mint csendes, nyári eső a növényzetre.

Sőt mi több! Inkábbb ne alakítsunk szövetkezeteket. ha nem azon határozott czéllal, hogy annak erkölcsi hatását éppen olyan nagyra becsüljük, mint a mit anyagi utón akarunk általa elérni.

Jól esik lelkűnknek, hogy a szövetkezetek tettekkel bizonyítják be, hogy csakugyan nagyra becsülik a szövetkezetek erkölcsi erejét.

Legutóbb például egy torontálmegyei hitelszövetkezetről olvastunk igen érdekes esetet.

A vadházasságok ugyanis azon vidéken igen elszaporodtak. A hitelszövetkezet — nagyon helyesen — megbeszélte e szomorú jelenséget és kimondotta, hogy azok. kik vadházasságban élnek, a szövetkezeteknek sem tagjai nem lehetnek, sem pedig hitelt nem kaphatnak.

A hozott határozat nem maradt eredmény nélkül. Mindjárt az első héten tizennyolcz pár törvényesítette házasságát.

No hát ez bizony igen szép példa !

De nem csak ilyen esetekre hivatkozhatunk. Vannak községek, hol a gazdák, mióta a szövetkezeteknek tagjai leltek, egészen odahagyták a kocsmát. Máshol lemondottak a pálinkáról, majd leszoktak arról a rut szokásról, melynek káromkodás a neve.

Nagyon, de nagyon kérjük olvasóinkat, hogy a községükben működő szövetkezeteknek ilyetén való szép hajtásairól nekünk tudósításokat küldeni szíveskedj enek. ^------>-