Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-22 / 38. szám
302 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGIT AR KISGAZDA. Telepítés Biharmegyében. Fugyi községben Borsos István református lelkész a földmivelési miniszter erkölcsi támogatásával 500 katasztrális hold földet vett telepítési czélokra. A települők még e hóban művelés alá vehetik a kiválasztott földet. Az első év feles lesz. A második évben 25 százalék óvadék kifizetendő és akkor az illető nevére megy át a birtok. Törleszthető tiz-tizenöt év alatt is. Kecskemét birtokvásárlása. Az Alföldön nem hiába „hirös“ város Kecskemét, meg is mutatja, hogy rászolgál erre a hírességre. A város tulajdonát képező hires Bugacz-puszta szomszédságában levő 6190 hold földet ma megvették Szentkirályi Móricz- tól. Két évvel ezelőtt pedig a Földváry-családtól szereztek meg ugyancsak a város határával szomszédos Baracspusztát, amelynek területe 3600 hold. Ez ujabbi vételekkel együtt Kecskemét városnak 52.680 hold birtoka van, mely köztulajdont képez. Tejgazdasági iskola. Kisbéren újabb tejgazdasági munkásképző iskolát állítanak. Az iskola január i-én megnyílik. Ilyen iskolák vannak Gödöllőn, Munkácson és Nagy-Szécsényben, ez utóbbi nők számára. A rendes és okos gazda az esztendő oly időszakában, mikor a külső mezei munka szünetel jól körül nézi minden évben házát, gazdasági épületeit: vájjon az időfolyásában mi hiba esett azokban? Az épületek gondos reperálása, jó karban való tartása megszabadítja a gazdát a nagy, sommás költekezéstől. Hány gazda van, ki épületeivel esztendőkön keresztül mit sem törődik, egyszer csak veszi észre, bomlik, roskadozik minden. Ha évenkint meg- reperáltatta volna, még sok esztendeig elhúzta volna az újra való épités kényszerűségét, igj' egyszerre szakad vállaira minden. Bizony megtörténik, hogy igy a gazda nagy adósságokba és végpusztalásra jut. A rendes és okos gazda tehát évenkint megadja a módját háza, gazdasági épületeinek gondozását illetőleg. (s) Mi kell a szürethez? A kéklő gerezdek s a megrakott tőkék kedves látványát, mely oly szép reményeket nyújt a szőlős gazdának, csakhamar elűzi majd a közelgő szüret. Leszedik a tőkék Isten adta termését s kádakba gyűrve préselik ki a drága nedvet. De hogy mi minden kell egy igazi szürethez, azt * Tordai Gábor debreczeni ügyvéd és dalárdái zászlótartó sorolja fel igazában. Följegyzései itt következnek: A szürethez kellenek: Szőlőtermés, hordók, put- tonok, sajtófelállitás, sajtókenőszappan, guzskötél — spárgák, forrázó üst — üstláb, oltatlan mész — szóda, kén, drót, dugó, bodnár szerszám, bodnárgyékény, hordókefe, nyomókádak, alsókádak, dézsák, félfenekü hordók, szőlődaráló csapos káddal, bornyomó-zsákvar- róeszköz, puttonkosár, kártusok, kis teknők. lihó, lopó, tölcsér, csap, fertályos dézsa, vak csapok, fejsze, ásó, kapa, fedőgyékény, sátorponyva, hordóbélyegző vas, szedők, edénynyel, éles késsel, puttonosok, sajtókezelők, hordóleeresztők, tűzifa, talyigás, korcsolyakötél, lámpák, gyertyatartók, kézilámpás, faggyú és mili- gyertya, petróleum, gyufa, ennivaló, evőeszközök, tányérok, tálak, bor, ásványvíz, boros kancsók, poharak, dugóhúzó, pálinka és pohár, sör és poharak, pipa, dohány, szivar, vizes-bádog, vastag törlő, kéztörlő, pohártörlő, borforraló bádogok, ócska újságpapír, czi- gányzene, pénz. A répának magra való termelése egyike a legjövedelmezőbb gazdálkodási ágnak. Sok gazda panaszkodik ugyanis, hogy takarmányrépa vetése rosz- szul kel ki s mindegyik gazda ugyanekkor a vetőmagot hibáztatja. Legjobb tehát, ha a gazda maga termeli a szükséges vetőmagot, a mi sok fáradtságba nem kerül. Őszszel ki kell válogatni a répa szedése alkalmával a fajtahü, egészséges, sérületlen gyököket s ezeknek leveleit — szivlevelek kivételével — kézzel gyengén lecsavarjuk. Az ily módon megtisztított répaegyedek télire egyszerű kupaczba rabnak, s ta- vaszszal midőn az idő megengedi, ápri.,' elején a még őszszel jó mélyen megszántott, istáó és műtrágyával megtrágyázott földben 70—80 ctit sor ü* letve növénytávolságra készített lyukakba ^tettetnek ki. Ha az elültetett répa már fakadni kezd,0 gyomirtás czéljából a földet megkapáltaihatjuk 3 1 <dőn a szárak annyira kifejlődtek, hogy a szél azokb .<1 kárt tehetne, azokat felkarrózzuk. A karózáskor le-c"djük úgy a fattyúhajtásokat, mint a gyengébb hajtsok, at és egy répán csak 4—5 erős szálat hagyunk mCT. A mag szedése szeptember hó folyamán történik. Terméshozam holdanként 3—6 métermázsa. A földet savanyuvizzel való öntözés á.al minden bogaraktól megmenteni. Egy jó hirun álló férfiú azt ajánlja, hogy a földet savanyított viz^l öntözzük meg. Ennek két haszna vagyon ; egy* az, hogy ezen nedvesítés után néhány óra mulvt minden féreg és bogarak kimásznak a földszinére és ottan megdöglenek; a másik pedig az, hogy ezen öntözés felette jó trágyául szolgál. A savanyított viz készítésének legolcsóbb módja a következő : Egy kilogram vitriolajjal (ára egy korona), melyből az eső vagy kutvizre lassankint kell cseppegtetni, • szörnyű sok vizet megsavanyithatni. Az öntözést nagyobb földeken e végre készült hordóval, kisebb helyeken pedig, pl. a kertben öntöző kannával szükség végbe vinni. A szerszámok vasrészeinek rozsdásodása ellen. Egy görlitzi gyáros a következő módon készítendő kenőcsöt ajánlja. 1 kilogramm szalonnából kiolvasztott zsírt 30 gramm kámforral és kevés grafittal jól összedörzsölünk. Az ezzel a kenőcscsel bekent vasrészek aczélkinézésüek lesznek és a rozsda hosszú ideig nem fogja azokat. A tyúkok színe. Több tapasztalt baromfitenyésztő azt állítja, hogy a tollak színéről valamennyire következtetni lehet a tojóképességre. Nevezetesen bármi fajú tyúknál a barna, vagy sárgásbarna tolluak jobb tojók volnának, mint más színűek. Ezt csak felemlítjük, mert nem vagyunk hajlandók elhinni, de megfigyelni és tapasztalatainkat közölni mégis jó. A homályos lámpaüvegeket legjobban megtisztíthatjuk úgy, ha hamuzsirt oldunk föl vízben s ezzel az üveget jól megnedvesitjük. Egy idő múlva tiszta vízzel megmossuk a lámpaüveget, azután 11a- nell rongygyal szárazra dörgöljük. Bőrszíjak gondozása. Hogy a használatban levő bőrszíjak tartósságát és hajlékonyságát biztosítsuk, ajánlatos a következő eljárást követni: Veszünk 20-rész olvasztott fagyuhoz 3-rész gyantát és e két anyag olvasztott állapotban összekeverendő. Egy másik edényben 74 rész esővízhez 7 rész jó mosószappant adunk s ezt forraljuk, majd pedig ezután a fenti preparátummal jól összekeverjük. Az igy nyert keveréket még egyszer felforraljuk és ezzel a bőreszközöket és szíjakat ismételve és alaposan bekenjük, mi által a bőr hajlékonynyá lesz s nagyobb ellenállóképességet nyer. Gazdasági közmondások. Ha ocsut vetsz, gazt aratsz. — Amint vetsz, úgy aratsz. — Őszi szántás féltrágya. — Takarmányt trágyába ne vess. — Henger szárítja a földet. — Megfogások föld nem szárad ki olyan hamar, mint a hengerelt. — Akkor fogasolj, ha a nedvességet meg- akarod tartani. — Amit sorba vethetsz, ne vesd szórva. — Őszi szántásnak őszszel nem kell fogas. — Tavaszi fogasolás sűríti a búzát. — Szárba ment búzát nem szabad fogasolni. — Szárba ment búzát ne legeltess. — Gazos magból gazos vetés. — Páczolt búza nem ad üszkös búzát. — Korai vetés ritka, késői sürü legyen. — Ha rossz magot vetettél, jó termést hiába vársz. — Ki mélyen szánt bő termést lát. — Rögös földbe ne vess. — Konkoly ott is terem, a hol nem vetik.
