Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-10 / 10. szám
78 MAGYAR FÖLDMÍVELŐ hányát fektette és mivel arcza piros volt, fejét egy kissé följebb támasztotta. Mivel a beteg hányni kezdett, kissé óldalt fektette, hogy meg ne fúljon. Mikor ismét nyugodt lett, hideg borogatást rakatott szive tájára és egy kis jóféle pálinkát itatott vele. Azután orvosért küldetett, kinek segítségével János gazda csakhamar meggyógyult. íme látjátok, ha a tanító oda nem megy. János gazda biztosan nem látta volna többé a fölkelő napot. Holott a tanító tanácsa és segítsége mellett hamar lábra állott. Hasonló bajok közt tegyetek ti is igy, a mint itt le van Írva és bizonynyaí mondhatom, hogy Isten segítségével a bajt megfogjátok akadályozni. •X* *x» »X* db -X» db db db db *X* db db db db • jb db db db db db «A* db db db db n V *w* MAGYAR KIS GAZDA. akkor a trágyát szét kell teríteni használat előtt és erős meszes vízzel meglocsolni, jól megforgatni és 24 óráig úgy hagyni. A mész a rovarok pusztításán kívül még a trágya termékenyítő erejét is fokozza. Gazdasági közmondások. Állattenyésztés. Jól benőtt birka ad sok gyapjút. — Magyar marha edzett, tarka marha kényes. — Pocsolyából ne hagyd marhádat inni, legjobb a friss viz minden állatnak. — Kupecztől ne végy marhát, mert könnyen csalódhatsz. — Marhatartásból csak jó tartás mellett van jó haszon. Jó tenyészállat sohasem drága. — Jó marhának mindig van vevője. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Megfagyott bor. Ha fehér vagy vörös bor megfagy, egyéb eljárásunk nem lehet, mint hogy a hordókat oly pin- czékben helyezzük el, melynek hőmérséklete 7 — 8 fok, esetleg valamivel több. Ne helyezzük azonban el a fagyos bort közönséges borpinczébe, mert ennek hőmérsékletét a fagyos bor erősen lehűti. A megfagyott bor nagyon lassan enged föl, mert a hordódonga, mint fából készült anyag, rossz melegvezető. A bort mindaddig érintetlenül hagyjuk, mig hőmérséklete a pincze hőmérsékletét el nem érte, azután már lehnzható más hordókba. Némely borfajta a fagyos állapot eltűnte után zavarossá válik s egy idő múlva seprüsödik, mely apró borkőjege- czekből áll. Hanem nagy fagynak volt a bor kitéve, akkor nem sokat vészit zamatjából, ellenkező esetben rá nem ismerünk a fagyás után. Mitől szagos a tej ? Sokszor nem tudjuk elképzelni, hogy miért szagos a tiszta köcsögbe öntött tej. — Ennek többen utána néztek és azt találták, hogy a tej felveszi a közelében levő tárgynak a szagát. így pl. ha rothadt hal, vagy terpentin van közelében, felveszi annak szagát. Azért a fejes csuprok közelében, akár üresek, akár nem, semmi féle szagos dolgot ne tartsunk, még vörös-, vagy fokhagyát sem. Meddő körtefák. Igen gyakran hallani azt a panaszt, hogy fiatal, erőteljes körtefák nem hoznak gyümölcsöt, ennek oka pedig nem más, csak az, hogy túlságosan metszik. Ha a gyümölcsfán, melyen erős fahajtás mutatkozik, gyümölcsrügyek képződnek, akkor azok is a fa túlságos nyesése következtében megtorlódott fölösleges nedv miatt, fahajtásokká fejlődnek, ha ellenben az ilyen fát nem nyessük, akkor az erős fanövés megszűnik, mivel a nedvek jobban elosztanak és ennélfogva a gyümölcsrügyek nem fejlődhetnek fahajtásokká át. Ha azonban a korona megritkitása feltétlenül szükséges lenne, akkor azt természetesen nem szabad elhanyagolnunk; ennek azonban nem lesz káros következménye, ha egész ágakat kivágunk, mert ez sokkal kevésbbé árt, mint azoknak nyesése Férgek kiirtása a trágyából. A melegágyakban és kerti veteményekhez való trágyában tenyésző sokféle kicsi és nagy féreg tetemes kárt okoz a növényekben, különösen az úgynevezett lótetü (földi rák), melynek néhány példánya képes egy éjjel egy egész melegágy növényeit tönkreteni. E kártékony rovaroktól ment marad a trágya, ha némelykor oltatlan mészszel meghintjük s arra mindjárt egy uj réteg trágyát rakatunk s vízzel megöntözzük. Ha ez nem történt, Az uj marhalevelekről (régia.) Nem lesz érdektelen szives olvasóink előtt, ha bemutatjuk a minisztérium l'-HJO. évi XVII. t.-czik- kében kiadott uj marhalevelekről szóló rendeletét. A régi marhalevélürlapok már nem felelnek meg az ujabbkori követelményeknek, azért megváltoztatták alakjukat és a reá eső bélyegilletéket. Ezen marhalevél-űrlapok 1901. január 1-től érvényesek. Eddig 6 és 10 filléres marhalevelek voltak, most azonban 4, 12 és 20 filléres űrlapok jöttek forgalomba, melyek kiállításra is különböznek a régiektől. A 4 filléres űrlapon a nyomás barna, úgyszintén a bélyeg is, melyben a számjegy (4) és a magyar ezimer kékszinü. A 12 filléres űrlapon a nyomás és a bélyeg kék, a magyar ezimer és a számjegy pedig vörös. A 20 filléres űrlapon a nyomás fekete, a bélyeg vörös szinü, melyben a magyar ezimer és a számjegy is fekete. A marhalevél legfelső részén jelezve van, hogy milyen állatfajnál lehet használni. Ez alatt a középen »Marhalevél« felírás van. Ettől jobbra a törvényhatóság pecsétje részére van üres hely, balra pedig a bélyegjegy fölött van hogy mennyit kell fizétni minden állal után külön-külön. A marhalevél felírás és a törvényhatósági szám alatt üres hely van a jegyzőkönyvi szám a község és járás részére. Ez alatt vannak az egyes rovatok. Ezek nem függélyesek azaz felülről lefelé huzottak, mint a régieknél, hanem vízszintes irányban vannak elhelyezve, egymás alatt. E rovatok tágasak s le lehet Írni az állat kinézését, formáját egész részletesen. A rovatok alatt van az egészségi bizonyítvány. Ez alatt a keltezés, vagyis az évszám, hónap, nap; továbbá a községi vagy a városi pecsét és az aláírás helye. A marhalevél szélén a kiállításért járó dij van jelezve. A marhalevél hátlapján a lerovandó bélyegilleték részére van hely jelölve. Ez alatt egy figyelmeztetés, mely int, hogy a bélyegjegyeket ragasz- szűk fel, mert különben minden állat után 1 koronától 4 koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatnak. A ki a bélyegjegyet nem Írja keresztül 2—100 koronáig büntethető. Az űrlap hátlapján feljegyzésekre szánt üres hely van. Az oldalszélen olvasható a tulajdonjog átruházásáról, egészségi bizonyítvány megújításáról és az állat leírásról szóló rész. A marhalevél eme átalakításával az eddig történt sok visszaéléseknek elejét lehet venni. A kiállítása pedig praktikus, czélszerü az állattenyésztő népre.
