Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

Előfizetési árak :

Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » )

Negyed évre . . 1 » (50 kr)

Megjelenik minden vasárnap

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám.

A földmivelésügyi miniszter ur beszámolója.

!» .

Mikor tíz országházban a költségvetés^/ két, vagyis az ország háztartását vitatják, beszélik meg: akkor az egyes miniszter urak hűségesen beszámolnak: mit tettek a nemzet •érdekében, hova költötték a polgárok adóját? De azt is kitárják ám, hol és mit kellene még; áldozni, mit és mennyit kívánnak arra for-r ditani. hogv tíz államháztartás rendben, sőt fejlődésben legyen.

No hát beszámolt a mi „apánk“, a gazdák gazdája is a költségvetés alkalmából. És meg kell adni, a számadása tiszta, átlátszó volt, tevékenysége, munkássága meg párat lan ! Úgyszólván garasunkéit gyűjti az országnak a milliókat. Mikor a gyűjtéshez kezdett mosolyogtak, most pedig tapsolnak! Valóban atvám- fiai magunk sem hittük, még csak egy néhány esztendőkkel ezelőtt, is hogy a földművelés gazdasági ügyek, úgyszólván tengelye legyenek a törvényhozás házának. Hogy a földmivelésügyi miniszter szavát, tevékenységét jövendőre szőlő tervét lesse feszüli figyelemmel minden párlbéli honatya!

Pedig úgy van! löszre se vet lük, hogy a honatyák egyszerre csak lelkes agrárok lettek, a kik a földmivelésügyi miniszternek tapsolnak, gratulálnak és a kik mind készek ezt a tevékeny embert, a gazdák igazi gazdáját segíteni üdvös tevékenységben.

De hát az ám az igazi beszéd, a hol nem a száj. hanem a tettek beszélnek.

Darányi miniszter meg a tetteket, az üdvös intézkedések egész sorozatát terítette a tiszteli ház elé. Azért volt az érdeklődés, sőt lelkesedés olyan hatalmas.

Vegyük csak mi is amúgy rövid velősen kapóra, a mi miniszterünk beszámolójának egyes érdekesebb részeit.

Elsőben is a szegényebb embereket érdeklő gazdasági dolgokról óhajt szólani. Például a selyem te n y észtésrőül Iálásan emlékszik meg itt Bezeredy Pál nagy érdemeiről, ki nálunk oly szép keresetforrást biztosított a selyemtenyésztésből.

Nyolczvtni millió tejből — tojásból!

Tojás-szövetkezet volt 54; tejszövetkezet 24(i. A mig 1895-ben a kivitel volt 43, 352, 646 korona, baromfi és ezzel kapcsolatos dolgok, tojás ágytoll stb. 1900. esztendőben 81 millió 967 ezer, 967 száz korona. (Éljenzés) a mi igen érdekes jelenség és mely á legalsói)!) nép javára szolgál, (igaz! Ügy van!) M a b a r o m f i k i v i t e 1 m á r túl h a 1 a d j a a b u z a k i v i t e 1 ü n k értéké t. Ha pedig veszem a tej, vaj és ezzel kapcsolatos termékeket és fel akarom tüntetni a haladást, a melyet e téren elértünk, akkor azt látjuk, hogy mig 1895-ben a kivitel a tej- és vajnemüekben volt 5.051,334 korona. 1900-ban az 12.399.025 korona volt, (Éljenzés a középen).

A mi annyit teszen atyámfia, hogy ma már a szövetkezetek révén több a baromfi kivitelünk, mint a buzakivitelünk. Tojásból, tejből, vajból hetven milliónál több koronával adóz nekünk a külföld, a melyet az utolsó esztendőkben meghódítottunk. A szegény ember tehát félre is tehetett azon garasokból, nem csoda tehát, ha a kis emberek is áldják Darányi minisztert.

Hát a háziipar és a (jyiimölcsternielés?

Felállítottak az országban 1 15 háziipari tanfolyamot és ezekben részt vett 7754 ember. Ami pedig azt illeti, hogy ezen ágazatok mikép oszlottak meg — mindig csak mezőgazdasági háziiparról beszélek akkor hozzátehetem, hogy 138 volt kosártanfolyam. 56 volt szalma- és gyékényfonó iparág. 42 kefe- és seprőkészitő ipar és 28 volt mezőgazdasági faragó ipar.

(Hát bizony ez is hozott egy pár garast azokba a házakba, hol máskor téli időben az unalom ási- tozott Szerk.)

Mi történt a gyümölcstermelés terén ? Csak röviden utalok arra, hogy mig 1894-ben volt 91 kát. hold gyümölcsfa-iskola, addig ma van 121 kát. hold. tehát közel ötször annyi és hogy ennek folytán évenként, különösen a Szegénysorai földmivesek közt négyszer annyi gyümölcsfaoltványt és csemetét tudunk kiosztani, mint eddig, (Elénk helyeslés.) Segítette a gödöllői gyümölcsfaiskolát és ez létét az ő kezdeményezésének köszönheti.