Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
0 MAGYAR1 FÖLÜM1VELŐ KAQYAB KIS QAZDA. Az időjárásról. Januárban, ha lágy idő van bizonyosan hideg tavasz lesz, a nyár pedig meleg szokott lenni. Az ekkor elmaradott fagy a növényeknek nagy ártalmárá márczius- és április hónapokban áll elő. Ha ezen hónapban eső és gyenge idő van, az a vetésekre nézve igen ártalmas, mert elkezdvén növekedni a későbbi fagy által elölettetnek. Ellenben jó aratást remélhetni, ha a föld nem nedves voltában fagy meg és úgy lepi be a hó. A kendert finommá készíteni. Megtörténvén a tilolás, egyedül az marad még hátra, hogy a szálaknak olyan hajlékonyság, finomság és fényesség adassék, milyent azok elfogadni képesek. E végre több apró kötéseket kell a kenderből csinálni, melyeknek mindegyike mintegy 1/t kilót nyomjon és a közepén jó erős ezérná- ból legyen összekötve, hogy ez által a szálaknak munka közben való összekuszálódása meggátoltassák. Ezen kötetkéket (kötéseket) a kendert nagyobb vagy kisebb közönséges szapuló cseberbe kell rakni vigyázva, hogy a vizet annál könnyebben lehessen változtatni. Itten körülményekhez képest hosszabb vagy rövidebb ideig kell a kendert hagyni a vizet azonban minden 24 órában szükséges változtatni. Négy öt nap elegendő még a kenderben lévő mézgának felolvasztására. Átázván ek- képen a kender, kivétetik a szapulóbó). gyengéden dörzsöltetik kézzel, azután pedig tiszta vízbe tétetik mindaddig mig a róla lecsorgó viz egészen tiszta nem lészen; akkor verő fényes napra kell kitenni, hogy jól megszáradjon, vagy verőfényen álló póznákra aggatni. Megszáradván, vigyázva kell ösz- szerakni, hogy a szálak el ne keveredjenek. Ezen elkészítés után a kender megveregettetik, de csak gyengén; ennek végeztével lehet meggerebenyezni a kendert, arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy a mennyire lehet az összekuszálódás elmel- lőztessék. mert ha összezavarodnak a szálak, gerebenzés közben szakadozni és rövidülni fognak, a mi tetemes kárára válik a termesztőnek. A kender, jósága a szálak finomságában, hajlékonyság, hosz- szuság és fén\7eségében áll. A ki a feljebb mondot- | lakat pontosan teljesiti. olyan kenderszálakat nyer, melyek csak nem a selyemhez hasonlítanak, gerebenyezetl lent nyerend belőle, melyből leg- [ jobbnemü fonalat fonhatni és még a esepüből is szép fonal készülhet, melyet különben elvetni szokás. — A tanulni vágyó gazdasszony próbálja meg kicsiben és áldani fogja a jó tanácsadót, ha a fen- ^ maradottakat pontosan teljesiti! Miről lehet megismerni, hogy hány borjúja volt már a tehénnek ? Arról, hogy minden hasassági időszak alatt egy t kis gyűrűs vékonyodás képződik a szarvon, mig el- lés után a szarv ismét vastagadok. Ha két ilyen vékonyodás közt a rendesnél hosszabb vastag szarvnövést veszünk észre, az annak a jele, hogy akkora a tehén egy évben meddő volt. Ugyancsak ezen jelekből nagyjából hozzá lehet vetni a tehén életkorára is. Meddig tojik a tyúk ? Ez a kérdés még máig sincs egészen eldöntve s e tekintetben a tyuktenyésztők véleménye nagyon különböző. S a mint hogy nincs meghatározott időpont arra nézve, hogy milyen korukban kezdik el a fiatal tyúkok a tojást, úgy a fenti kérdésre sem adhatunk biztos feleletet, lény az, hogy a tojáshozam s egyáltalán a tojás előállítása nagy mértékben függ az állat etetésétől, az eledel jól megválasztásától. Rendszerint nvolcz, kilenez hónapos korukban kezdenek tojni a fiatal jérezék, de gyakrao előfordul az az eset is, hogy négy-öt hónapos jérezék tojnak. Természetes, hogy a fiatal állatok tojásai aprók, nem nagyobbak egy galabtojásnál. Egy angol tenyésztő Írja, hogy nehány tyúkja 17 éves korba» is kotlott. költött és szaporított. Általában véve 4 éves korukig érdemes tartani a tyúkokat tojáshozamukért, mely legnagyobb a második esztendőben, a harmadik évben már csökken. A különböző tyukfajták évi tojáshozama különböző, egyik szaporább tojó, mint a másik, bár előfordulnak lényeges eltérések egyazon fajtánál is. Hogyan kell a tojást illendőképen lágyra főzni ? Ritka szakácsnő, vagy családanya találja el a tojásnak főzését oly módon, hogy azzal teljese» meg lehetne elégedni. A mód igen egyszerű. Mihelyt a fazékban erősen forr a viz. azonnal beléje kell rakni a tojást úgy mindazonáltal, hogy azonnal félre tétessék a fazék a tüztől. Ezáltal a tartós hő miatt elveszti ugyan nyerseségét a tojás és naeg- kovad; de nem főhet keményebbre, mintsem a mennyire kívántatik. Hogy lehet a valódi tajtékot az altajtéktól megkülönböztetni ? Ha a próbára veendő tajtékpipa ezüstpénzzol dörgöltetik. Ha ezen súrolás által a próbatajtékeo a czeruzához hasonlító vonások származnak, tehát bizonyos, hogy a tajték nem valódi, hanem mesterséges készítmény. A svábbogarak vagy muszkák kiirtására — mint K . . . . Lajos ur levelezőnk Írja nekünk— egyik legczélszerübb eljárás az. ha valódi sweinfurti zöld festékkel hüvelyknyi szélesen körül hintjük a fal tövét. A negyedik napon felseperjük s újra behintjük. s mire a férgek végkép eltűnnek. Háziasszony. A malaczok gilisztát ellen Ha a malacznál észrevesszük ezen bajt azonnal segítsünk rajta, mert külömben elpusztulna belé. Egy7 süldő malacz részére elegendő 20 csepp szarvas szarv olaj, 8 gramm czima-virág, melyet a gyógytárban kapni. Ezt összegyúrjuk kevés mézzel és liszttel s dió nagyságú golyót alakítva belőle, a malacz szájába adjuk, napjában háromszor. Pár nap múlva 40 gramm keserűsét adjunk be neki, a mi alaposan meghajtja. így megmenthetjük a malaczot, ha idejében felfedez-, tűk a bajt. Gazdasági közmondások. Állattenyésztés. Kancza elli a csikót, de abrak az anyja. — Gazda szeme hizlalja a marhát. — Közös Iónok túrós a háta. — Vakaró, kefe helyén alkalmazva fél abrak. —- Jó marha olcsó, rossz marha drága. — Jó béresnek jó a barma. — Szűkén eszik, szűkén hizik. — Fontra eszik jobban hízik. — Eleget adj, túlsókat ne. — Ez a gazda hiszekegyje. Fogatlan marha nem való hízóba. —- Ha beteg a marha hivj azonnal orvost; mindjárt kezdetben könnyebb a bajon segíteni, mint később. — Növendék marhától ne sajnáld a takarmányt. — Sovány marhának ne*o sok hasznát veszed. — Marhád előtt sohase maradjon izék, anyit adj elibe a mennyit megeszik, — Ajándék lónak nem nezik a fogát.
