Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-24 / 47. szám
374 MAGYAR FÖLDM1VELŐ MAGYÄE KIS GAZDA. Tizenkét község kérelme. Szatmárvármegye Istvándi és Fehérgyarmati járás i2 községe azzal a kérelemmel fordult a pénzügyigazgat'ósághoz, hogy a legelőkön tapasztalt aszály miatt adóelengedésben részesüljenek. A pénzügyigazgatóság elutasította őket. Mivel indokolta ? Azzal, hogy a törvény ilyen esetekben csak a szántóföldekre ad jogczimet. A községek fellebbeztek és így a fellebbezés folytán az ügy a vármegyei közigazgatási bizottság elé került, mely — jól értvén a gazdasági ügyekhez, lévén ott sok gazda — igen méltányosan helyt adott a községek kérelmének. A közigazgatási bizottságot az vezette, hogy provokálja (hívja ki) a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatát, mely hasonló esetekben ilyen Ítéletet hozott. Ha a mostani döntése is hasonló határozatu leszen, a vármegye fel fog Írni a képviselőházhoz, hogy a törvényt az igazságnak megfelelően módosítsa. Hát a mondók vagyunk, hogy ez a czél igen nemes, szép. De a mód nem épen szerencsés. Nem szerencsés, mert — szerény felfogásunk szerint — ezt a czélzott felterjesztést a közigazgatási bíróság döntése nélkül is meg lehet tenni. No hát, ha meg lehet, miért a kerülgetés? /\ Gabonaértékesitő szövetkezet. Kis-Kun Do- rozsmán Cs. Péterfi József kezdésére gabonaértéke- sitő szövetkezet alakult. Ilyen alakult Majláthfalván és Tiszaujlakon is. A borfogyasztási adó ellen. A Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület gyümölcsészeti szakosztálya, mint Szatmárról jelentik, elhatározta, hogy igazgató választmánya utján a borfogyasztási adó leszállítása iránt felír a pénzügyminiszterhez, e kérvény támogatása végett pedig a földmivelésügyi miniszterhez. E feliratot pártolás végett az egyesület az ország összes gazdasági egyesületeinek is megküldi. Gazdatársadalmi szervezkedés. Beregszászról jelentik, hogy Beregvármegye gazdái közt erős mozgalom indult meg az irányban, hogy a Bereg- vármegyei Gazdasági Egyesület ujjászerveztessék. A gazdasági egyesület jövőben nem csupán a gazdasági és gazdatársadalmi mozgalmakból akarja fokozottabban részét kivenni, de mint arra hivatott testület részese kíván lenni a ruthén akciónak is. Az újjászervezésre irányuló mozgalom élén Czeiner Nándor be- regmegyei közgazdasági előadó áll. Uj térmésü tengerinek soronkivüli elszállítása. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a folyó évben is intézkedett, hogy az uj termésű (friss) tengeri morzsolt állapotban, akár zsákokban, akár ömlesztett állapotban került feladásra, november 5- től kedve visszavonásig, azonban legkésőbb jövő évi február hó végéig, soron kívül minden egyéb kocsirakományt képező áru és gabona-szállitmány előtt elsősorban, de az uj termésű tengeri feladása sorrendjében rakassék kocsiba és szállíttassák el. Szállítmány a délafrikai angol hadsereg számára. Legújabban tízezer orosz és mintegy 6— 800 magyar lovat vittek ki Dél-Afrikába. A lovak takarmánya mintegy 60 vaggon zab és széna, most is kizárólag magyar termés; a kettőből az angolok a háború kezdete óta óriás mennyiséget vásároltak Magyarországon. Zab rendkívül kevés van a magyar piaczokon, sem az uradalmakban, sem a kisgazdáknál nem kapható. A zab árát tavaszszal valószínűleg 8 forinton fogják jegyezni, ami a rendkívüli szükséglet fokmérője. Ingyen facsemeték. A földmivelésügyi miniszter újra elrendelte, hogy jövőben is a kopár, vízmosásos és futóhomok területek beerdősitésére ingyen facsemeték osztassanak ki s az érdekelteknek csupán mérsékelt vasúti szállítási költségeket kell fizetniük. A kiosztás módozata a következők: Az ingyen csemete iránt benyújtott kérvényeket ez év végéig az illetékes erdőfelűgyelőséghez kell benyújtani, az álami kezelésbe vett területek birtokosai a m. kir. erdőhivataloknál jelentik be csemeteszükségletüket. A kérvényben megjelölendő a csemeték faja, mennyisége, a beerdősitendő terület helye, kiterjedése s a birtokos lakóhelye. A korom mint trágya. Sok kertész a korom alkalmazásának köszöni növényei üde, zöld színét és bujaságát. A gyümölcsfák termékenységére is kitűnő hatással van a korom. Csak nem szabad azt tisztán alkalmaznunk, hanem egy kiló koromra legalább 12 liter vizet kell vennünk. A trágyázásra alkalmazandó kormot forró lúggal öntjük le s azután megfelelő meny- nyiségü vizet adjunk hozzá. Hízó sertések néha elvesztik az étvágyukat s annak következtében soványodnak ; hogy ez ne történjék, adjunk nekik mindennap két összemarokkal zabot egynek-egynek, melyet következő módon készítünk el. Annyi zabot, a mennyi két napra szükséges, rétegenkint kell fazékba vagy csöbörbe rakni és minden réteget sóval behinteni és annyi langyos vizet ráönteni, hogy a zab éppen be legyen takarva, minthogy a zab a vízben megdagad; az edényt nem kell egészen megtölteni: 24 óra alatt kell ezen besózott zabból minden sertésnek két marokkal adni naponta, akkor az egész hizlalási idő alatt mindig jó étvágy- gyal esznek, bár mit adnak elébök. Minden héten egyszer lehet a zab közé dárdanyport (antimonium) keverni, minden sertésre egy késhegynyit számítva. Mennyi fa van Magyarországon? A „Magyar chemiai folyóirat“ legújabb számában „A vasgyártáshoz való nyersanyagokról“ szóló értekezést találunk, amelyben Magyarország erdőterületéről a következő statisztikát találjuk : Magyarország egész területe 40,041.364 kataszt. hold és ebből erdő 13,294492 kataszt. hold, vagyis az egész terület 27 11 százaléka. Ezen a területen a különféle fanemek aránya a következő: Tölgy = Csertölgy = Bükk = Gyertyán — Nyír = Nyárfa és fűz = Kőris, szil-és= juharfa = Magyarországon évenként egy hold erdő átlag 61 krajczárt vagy 1 korona 22 fillért jövedelmez. Terem az egész országban évenként 28,315.818 köbméter fa, tehát holdanként 177 köbm. Egy lélekre esik i‘8 köbm. fa, melyből a tűzi-, építkezési- és ipari faszükségletet fedezni kell. Ebből még levonandó 20 százalék termelési és szállítási veszteség, marad egy lélekre 144 köbm., mig Horvát- és Szlavonország- ban 2 48 m3 jut. Gazdasági közmondások. Késő bánat ebgondolat. — Végén csattan az ostor. — Vak tyuk is talál szemet. — Ki madártól fél, vessen kölest. — Jóllakott méhnek nem kell virág. — Nehéz a gazból szép fonalat fonni. — Rosszban keresik a jót. — A készet tedd el a helyére. — A szó nem sokat ért, a jeli mindem. — Három rossz vallás van : kárvallás, szégyenvallás és buvallás. — Szántóvető ember a reményből él. — Kinek mesze nincs, sárral tapaszt. — Nem kell a gyümölcsért a fát kivágni. 0 0 00 C* Ég er = 0.47% 5'°7 » Akácz = 0.39 „ 36 53 „ Hars = 0 09 „ 9'13 » Luczfenyő = 1381 „ 2'39» Jegenye2-38» fenyő = 331 „ Erdei fenyő= 1-91 „ r52 » Vörösfenyő= o'oö „
