Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

MAGYAR FÖLDM1YELŐ 357 JÓ EGÉSZSÉG. Lakásunk legdrágább kincse. Az idő közeleg. Már talán itt is van! Mi­kor ugyanis be kell húzódnunk lakásunkba, szobá­inkba. Most érezzük igazán, hogy az embereknek, a munkásoknak, mily drága kincse, áldása a tiszta, szabad levegő, mely élteti, munkára erősiti az embert. No hát higyjük el, hogy lakásunkban sem lehet drágább kincsünk, mint a jó, friss levegő. Sem a melegség, sem a szép, takaros bútorzat nem ér fel vele. Akár milyen bőségében legyünk a tüzelő anyag­nak, akár milyen czifra legyen a mi szobánk: egész­ségünkért úgyszólván mit sem tettünk, ha nem érjük fel észszel és nem is gyakoroljuk a jó levegőnek tit­kát, mesterségét: az okos szellőztetést. A szobában a levegő hamar és könnyen meg­romlik. Megrontjuk lehelletünkkel, elfogyasztjuk léleg­zetvételünkkel, megrontjuk az étellel, a fűtéssel, a vi­rágokkal és sok más mindennel. Pedig életünket, vérünket, egész létünket nem csak eledellel kell ám táplálni, de levegővel is. Arra éppen úgy szükségünk van, akár a kenyérre, húsra, tejre. A rossz, romlott levegő éppen úgy árt egészsé­günknek, szervezetünknek, mint a romlott eledel. A jó gazdasszony tehát gondoskodjék, hogy a lakás­nak a jó levegő legyen első és legdrágább kincse. Sok házban szokás, hogy az ablakokat telesden tele rakják virágcserepekkel, virágokkal. Szép dolog, a ki a virágokat szereti. De a virág miatt megfosz­tani a szobát a szellőztetés lehetőségétől, a jó leve­gőtől és világosságtól nem okos gondolat. Más helyen homokkal szokták az ablak párká­nyát elteríteni, ne hogy a levegő valahogyan bejus­son. Az ablakot aztán világért sem nyitnák ki. No hát, a ki azt hiszi, hogy ezzel az egészségét védi, na­gyon csalódik. Vézna beteges emberek lesznek az ilyen szobának lakói. Hát hiszen, ha már védeni akar­ják az ablak ellen magukat: akkor használjanak rongy­ból készült pokróczokat. Ilyeneket a községekben csi­nálnak. Ezeket a pokróczdarabokat úgy lehet az ab­lak elé akaszgatni, hogy a szellőztetést könnyen ke­resztül vihetjük. Ez alkalommal ugyanis levehetjük a pokróczdarabokat. A szellőztetést végezzük reggel, a takarítás után. De végeznünk kell mindannyiszor, a hányszor érez­zük, hogy arra szükség van. Ilyenkor legjobb ablakot, ajtót egyszerre kinyitni, hogy a betóduló levegő sza­badon végezze tisztitó munkáját. Ilyenkor hagyjuk el a szobát. Vagy menjünk a szabad levegőre vagy más szobába. Lefekvéskor is ügyelni kell arra, hogy jó levegő legyen a szobában. Telefüstölt szobában például nem egészséges aludni. Egyszóval gondunk legyen arra, hogy laká­sunk legnagyobb kincsét, a jó levegőt felhasználjuk. Mindjárt megmondja. Késő éjjel ballagott haza Bukodi ur valami mu­latságról. Nagyon szerette volna tudni, hogy hány óra, s az éppen útjába vetődő bakterhez fordult felvilágositásért. — Ugyan barátom, nem tudná megmondani, hogy hány óra ? — Bizony kérem alásan még most nem tudom, hanem tessék várni egy keveset, mindjárt két órát kiáltok, akkor aztán majd megmondom. MAGYAR KIS GAZDA. A franczia borkereskedés hanyatlása. — Okulására a magyar bortermelőknek. — A franczia borok tudvalevőleg világhírűek. Nem­csak, de ezen ország gazdasági helyzetére nézve — döntő termelési ág. Franczia ország 38 millió a bortermelők, munkások, kereskedők és iparosok, kik úgyszólván a bortermelésből élnek. Most nagy baj fenyegeti a franczia bortermelést, kereskedést. A bor nem fogy, az árak pedig oly kicsinyek, hogy valósággal félni lehet — a krízistől. A bortermelők ligájának (szövetségének) elnöke azt állítja, hogy a francziák kevesebb bort fogyaszta­nak, mint ezelőtt. Mások azonban az 1900. és 1901. jó évek túltermelésének és a kivitelnek tulajdonítják a bor fogyasztás csökkenését. Pedig ez az ország még mindig nem terem annyi bort, mint a filokszera pusztítása előtt Ezt számadatokkal bizonyítják. És mig akkor a fogyasz­tás könnyítésére. így mindenütt eltörölték a városi vámokat! Hát ezt az állapotot, jelenséget jó lesz idejé­ben meghányi-vetni a magyar bortermelőknek. Mert ha a jó Isten, a múlt esztendei termést megtartja és ez ideit emigyen szintén megadja, ma Magyaror­szágon is szöszért lehetne bort venni. Nálunk óriási nyomást gyakorol a bortermelésre a fogyasztási adó. Az idén már az is megtörtént, hogy élvezhető bort vehettünk literenként 7 krajezár- jával és itt Szatmáron például 7 és 3/i krajezár fogyasztást kell fizetnünk. A legjobb borokat adták,, kínálják 14—16 krajezárért. Mégsem kell, mert a közönség nem tud megbirkózni a fogyasztási adó terhével. Ilyen körülmények közt a szőlőtermelők ked­vüket vesztik. Már ma is lukszusnak tartják a szőlő- mivelést, melyből haszon semmi, de esetleg deficzit könnyen lehet. Tehát idejében kell segiteniabajon Fogyasztási szövetkezet a Székelyföldön. Szentiványlaborfalva gazdaközönsége szép és dicséretes mozgalmat indított. Fogyasztási és értékesítő szövet kezetet akarnak létesíteni. Eddig már hatvan kis­gazda száz üzletrészt jegyzett elő, ami magában véve már majdnem biztosítja a szövetkezet boldogulását. Nagy a takarmány hiány. Tolna vármegyé­ben. A megye törvényhatósága védelmi eszközökről gondoskodik. Lódijazás Dombóvárott. Sikerült lódijazást rendezett a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Dombó­várott. 91 csikót és 65 anyalovat vezettek föl. A vármegyének Szegszárdon tartott közgyűlése éppen a dombóvári sikerült állatdijazás alkalmából kimondotta, hogy a kisgazdák serkentésére ezt a járási díjazást kiterjeszti az egész vármegyére. Uj mintagazdaságok. A helyesebb gazda­ságvitelre példát mutató mintagazdaságok szépen terjed­nek. Újabban Majláthfalván (Torontálmegye), Ásvány­ban (Győrmegye) és Déva-csángótelepen állítottak ilyen mintagazdaságokat. A szőlő mag mint pótkávé. A szőlő magot ki kell jól szárítani, azután meg kell pörkölni, miközben arra kell vigyázni, hogy meg ne égjen. Meg kell mint a kávét őrölni. Ezt mint a kávét elké­szíteni, kitűnő eledelt szolgáltat. Evvel a hazai ter­mékkel sok szolgálatot tennénk hazánk pénzügyi viszonyainak. Éhez csak hozzá kell szokni, mint a cuba v. más faj kávéhoz és legkitűnőbb hazai elede­lünk lesz belőle. Oly szokatlan volt azelőtt a mostan nélkülözhetetlen kávé is azelőtt kevés ember élt vele — csak a nagy urak. Ma már a napszámos emberis

Next

/
Thumbnails
Contents