Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 355 Az Alföld mezőgazdasága. A mi újságunk a múlt esztendőben már foglalkozott egy alkalommal azon szomorú állapottal, mely szerint az Alföld mezőgazdasága körül nagy bajok vannak. Most a „Mezőgazdasági Szemle“ nagy tájékozottsággal ir e fontos kérdésről. — Hajdan — mondja a nevezett lap — a magyar Alföldről csuda dolgokat meséltek és még ma is sokszor halljuk a magyar Kánaán dicséretét. De ma már nagy a csalódás. Ha jól megvizsgáljuk az Alföld mezőgazdaságát, be kell látnunk, hogy ez a föld nagy részt elvesztette termőképességét és a bő esztendők ma már fehérholló számba vehetők. A feljegyzett esetekből látjuk, hogy az Alföld legfőbb terménye a búza; ott eredeti hazájában rosszabbul fizet, mint az ország más vidékein. Ezt az állást számadatokkal bizonyítja a M. Szemle. Méltán veti tehát fell a kérdést, m i lehet annak oka, hogy az Alföld hires termőképességü, mély rétegű talaján kisebb a búzatermése, mint a silányabb talajú nyugati megyékben ? A feleletet is megadja a Szemle érdekes Írója Cserháti tanár. Ennek a szomorú körülménynek oka az Alföldön régóta űzött, túlhajtott búzatermelés és rablógazdálkodás. Az alföldi gazda ugyanis csak búzát akar termelni. Sokszor kénytelen tehát búzát vetni a búza után. így tehát a kényes gabonafaj nem kerül pihent földbe; sőt még nem is kellőleg megmunkált talajba. Ezért nagyon megsínyli a hátrányos körülményeket, időjárást, rovarpusztitást. Oka az is, hogy nem válogatják m eg ke 1- lően a vetőmagot. Aztán nem szánt az alföldi gazda elég mélyen. Nem trágyázza a földet. Pedig az alföldi száraz időjárás éppen megköveteli a mély szántást és istálló trágyát. Mindezekből eléggé okulhatnának az alföldi gaz- gák (és a más vidékiek is.) Be kell szüntetni tehát az úgynevezett rablógazdálkodást. Trágyázza kellőleg szántóföldjét minden gazda, válogassa meg a vetőmagot, igy az Alföld visszanyerheti termőképességét és régi hírnevét. A hangya esze. A hangya szorgalmasságát már az elemi iskolában megtanulja az ember, de hogy ez a kis bogár nemcsak szorgalmas, hanem értelmes állatka is, bizonyítja egy csehországi gazda megfigyelése, a melynek az eredményét a Rovartani Lapokban olvassuk. A gazda kertjében az egyik nemesfajtáju szilvafára nagyon rájártak a hangyák. Ezt megakadályozandó, a gyümölcsöt féltő gazda a fát hernyó- enyves gyűrűvel látta el. A hatás meglepő volt. A gyűrű eleinte nagy izgalomba hozta úgy a föntlevő hangyákat, mint az alulról fölkapaszkodókat s a gyűrű szélén végigfutva, óvatosan vizsgálták tapogatóikkal, de fáradozásaik sikertelelen voltát átlálva, csakhamar visszatértek s a le- sietök az utánuk vonulókat is magukkal vitték. Lent nagy haditanácsot tartottak, melynek eredménye már alig egy óra múlva láthatóvá lett. Közvetlenül a fa mellett ugyanis homokkal behintett ut vezetett el: innen hoztak az állatok segítséget. Ott ugyanis minden munkás hangya egy- egy homokszemet kapott föl s igy megrakva seregestül másztak föl a fára és egyik homokszemet a másik után lerakták az enyves gyűrű bizonyos részére, mely 8 czentimé- ter széles volt. Három óra lefolyása után a hangyák kitartását siker koronázta: elkészült az enyven át vezető mintegy 8 mm. széles, rendesen kövezett ut. Ezt azonnal át is adták a közlekedésnek, mely ezentúl zavartalanul folyt, mert a gazda nem akarta jutaímazatlanul hagyni az állatkák meglepő okosságát és kitartását és többé nem zavarta őket. CSALÁDI-KÖR. A temető. Hát hogyan kerül ez a czikkely, a temetőr ő szóló, ide — a családi kör rovatába? A kik a temetőben nyugszanak, azok örökre búcsút vettek a családtól, a családi körtől. De nem úgy van ám 1 Itt élnek ők szellemükkel, emlékezetükkel közöttünk. És azokat a sírokat ott künn a temetőkben, mindig sajátunknak tartjuk; ide közénk tartozóknak, melyeket gyakran felkeresünk, meglátogatunk. A múlt hetekben is meglátogattuk mi — a temetőt. A sírok csendes lakóit. Meglátogattuk és rajta voltunk, hogy azok a sírok elhagyatottak ne legyenek. Mert a jó lelkek gondjaikba veszik ám a sirhan- tokat. A kegyelet nem engedi, hogy azok árván, elhagyatottan maradjanak. A temető mindig megmutatja: vájjon az a város, község, falu milyen kegyelettel viseltetik a halottak iránt. A temető gondozása, kegyeletben való tartása éles bírálata a lakosságnak. Mily lélekemelő dolog az, ha egy községnek temetőjén meglátszik a gondos kéz. És viszont, mily szomorú, vigasztalhatlan állapot, ha az a sirkert elhagyatott, ronda. Azért minden község ügyeljen, hogy temetője gondosan ápoltassák. Sok községi temetőt láttam és mindjárt tisztába voltam: mennyire van kifejlődve az illető község ke- gyeletes érzése, jó szive, lelke. A temetőket ugyanis gondoznunk kell a kegyelet, a jó ízlés szempontjából. Legyen rend ott, tartsuk az utakat jó karban, becsüljük, óvjuk meg a síremlékeket, kereszteket. Ne hagyjuk, hogy a gaz, fű benőjje azokat a halmokat, melyek alatt szeretteink nyugszanak. De gondozzuk egészségügyi szempontokból is. A temetőbe nem való gyümölcs fa. Legalább is nem ajánlatos. Olyan kutat sem kell ott tartani, sem bent a temetőben, sem közelében, melyből a lakosság iszik. Sok szerencsétlenségnek voltak már az ilyen kutak, források okozói. A községi testületek, egyházak különös gondossággal legyenek tehát a temetők iránt. Ismerek községet, egyházat, hol külön bizottság, gondnokság kezeli a temető ügyeit. Helyesen van ez igy 1 Azon munka közzé tartozik ugyanis a temető gondozása, mely a község emelkedését, jó Ízlését van hivatva előmozdítani. Ha a temető rendezett, sok viszálykodásnak, haragnak lehet elejét venni. A rend, az okos beosztás itt is helyén való. Még a rendetlenség, a síroknak össze-vissza való ásása későbben mulbatlanul bonyodalmakra fog vezetni. Ez is, a temető rendezésének kérdése olyan természetű, melyeket a község érdekében a szövetkezeti összejöveteleken meglehet beszélni, oldani. Tehát ott, hol erről az ügyről még nem gondolkoztak, lássanak hozzá a rendezéshez! ♦ ♦ t ♦ I ♦ 111. ♦ t -t Találós kérdések. 1. Milyen lem nem valóság 1 2. Milyen lom-mai kezdi meg az uj házaspár életét 2 3. Milyen lom hangszer ? 4. Milyen lom fénynem 5. Milyen lom bűnbocsánat 6. Milyen lom mulatság ? 7. Milyen lom ütközet ‘? 8. Milyen lom-nak hívja a legény babáját 1 (Megfejtés a jövő számban.)
