Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
350 MAGVAK EÖLDMIYEEŐ egylet közgyűlésén Ítéli oda. Darányi földművelésügyi miniszter az alapiló oklevelet megerősítette, egyben Károlyi Imre grófnak követésre méltó, szép czélu adományáért köszönetét fejezte ki. Szüreti ünnep. Darányi földművelésügyi miniszter az aratási ünnepek fölujitása érdekében meleghangon hívta fel a gazdákat s tudjuk, hogy fölhívásának nagy foganatja volt. Az aratási ünnepek nemes intenczióit azok a birtokosok is szolgálni j óhajtják, akik viszonyaik szerint a szőlőszüretek idején találkoznak munkásaikkal. Igv, mint Nyiteáról jelentik. Kis-Baánban báró Sev Pál ottani birtokos szüreti ünnepélyt renedezelt munkásainak, melyen négyszáz falubeli vett részt. Az ünnepélyen ! a báró is megjelent s kifejezést adott annak, hogy jóllehet a földmivelésügvi miniszter szüreti ünnepélyek tartásáról nem rendelkezett, de ő együtt akar lenni munkásaival, a falu polgáraival, mikor a munkát ünnepük, mert átérzi a földmivelésügyi miniszternek nemes czélzatát, hogy az ilyen találkozások s ünnepek az egymásra utalt birtokos és munkás szivét közelebb hozzák egymáshoz. Városi gyümölcsös. Győr városa most rendezi be gyümölcsösét, melynek nemes fákkal való beültetése czéljából Darányi miniszter megfelelő | csemetét utalványozott. A város mintagyümölcsöst óhajt létesíteni, hogy a lakosságnak a gyümölcs- termelésre példát mutasson. A telepítési munkálatokhoz külön hirdetményeken hívják meg az érdeklődőket. Leányok — karácsonykor gyöngyvirágotok nyilhatik! Hogy karácsony ünnepén gyöngyvirág nyíljék a szobánkban, vegyünk legkésőbben november végéig virághagymákat s azok gyökerét harmadrésznyire vágjuk le Azután tegyük a hagymákat cserépbe, mel3’et félig mohával töltsünk meg, az elültetett hagyma hegyének azonban csakis a cserép széléig szabad érni. Minden cserepet egy maréknyi mohával s eg}' üres cseréppel kell befödni s egy vízzel telt tányérba állítva, kályhára vagy meleg tűzhelyre kell rakni. Ha a kályha nagyon meleg volna, téglát kell a tányér alá rakni. Az elpárolgó vizet pótolni kell s ha a virágok kifejlődtek, a mohát és a cserepet levesszük róluk s a cseréppel együtt szobánk ablakába állítjuk. Hogyan gondozzuk az eltett gyümölcsöt ? Egy ideig az eltett gyümölcsöt kiterítve, hagyhatjuk a padláson. Es ott maradhat, mig csak fagytól nem kell tartani. Ha a gyümölcsöt letakar- , juk kisebb fagy nem árt neki. így hát ha a tél gyenge — a padlás jó telelő hely. De rajta legyünk, hogy a gyümölcs egymástól elkülönítve (szétterítve) légyen. Ha észreveszszük, hogy egyes romlott példányok vannak kiveszszük. Ügy szintén az éretteket is. A gyümölcs teleltetésére legjobb az a hely, mely elég száraz és nem hideg, sem nem meleg. Meleg helyen a gyümölcs hamar érik. A téli gyümölcsöt a világosságtól is el kell zárni, mert a világosság sietteti érését. Pedig a gyümölcs eltartásánál az a fő, hogy tovább álljon. Gyakran nézzük meg az eltelt gyümölcsöt.-MIM K4M-MMU-MHÍ4 | Gazdasági közmondások. A morzsa is kenyér. — Sok kicsi sokra megy. Nem lehet egyszerre felugrani a padlásra. — Nem terem az ákáczfa narancsot. Becsületes ember szavát tartja. Ha begyógyul a seb megmarad a helye. „Azért nem győzött eddig e hon Mert soha sem volt egy akaraton.“ .Petőfi. Beszédnek egyenese jó. — Cseréptálhoz fakanál való. — Édes italnak keserű az ára. — Goromba tuskóra goromba ék való. — Kemény fát kemény ékkel hasítják. ORSZÁGGYŰLÉS. Az első ülések. A király okt. 21-ére hivatta össze az uj országgyűlést. Nagy sürgés-forgás volt tehát az országházában. Az összegyülekezett közönség kíváncsian figyelte az uj képviselőket. Mert bizony sokan elmaradtak a régiek közül és igv sok uj honatya is van. Közlük megjelent bizony a legjobban várt honatya is: mán mint az egyszerű székely gazda Makkay bá’. Egészséges kövér ember. Ünnepi kék bekecse megfeszül rajta és aranyzsinóros nyakkendője leér a melléig. A fehér székelyharisnyát, mely száz ránczu magyar czismában végződik, nem vetette le most sem. Először szerényen megállót! az ország házában, aztán az erdélyi képviselők körülvették és felvezették helyére, mely a szélsőbaloldalon az utolsó padsorban vagyon. Az első ülés különben szokásos módon folyt le. A legidősebb képviselő, Madarász apó elfoglalja a korelnöki széket és felszólította a legfiatalabb képviselőt, hogy foglalja el a jegyzői széket. Erre dr. Baross János jelentkezett és elfoglalta a jegyzői székel. Majd az öreg Madarász apó átadta a korelnökséget Sopronváros képviselőjének Fabiny Teo- szilnak, mint Madarász után a legidősebb honatyának. A jegyző felolvasta az Írást, mely szerint a király okt. 28-án déli 12 órakor nyitja meg a budai várpalotában ünnepélyesen az országgyűlést. Erre a Kossuth-párt megtette ismert kifogását, mely szerint úgy szeretné, ha a király az ország- gyűlésre eljönne. Széli Kálmán miniszterelnök válasza után megállapították a napi rendet. A trónbeszéd. A király ajkairól elhangzott a trónbeszéd is. Uralkodó talán soha sem beszélt nemzetéhez olyan őszintén, mint most a magyar király. Ha sorra veszszük ennek a beszédnek tételeit, úgy láthatjuk, hogy a kormányzat nagy munkára vállalkozott, mikor e beszédet a király ajkaira adta. A gazda-világ örömmel és megnyugvással láthatja, hogy a gazdasági kérdések immár központját képezik az országnak. A trónról hirdetve van már a mezőgazdasági érdekképviselet, a telepítés és az okszerű parczellázás kérdése. A szövetkezeti eszme ápolását maga a király sürgeti és ajánlja a nemzetnek. A közigazgatás javítása, az adókérdés, a bevándorlás és kivándorlás kérdéseit mind fölveszi a királyi trónbeszéd. A nemzet megnyugvással hallgatta a királyi szavakat és bizalommal néz a törvényhozás nemzeti nagy munkája elé. A főrendiház is megtartotta az első ülését. Jelen voltak a miniszterek, főpapok, főurak nagy számmal. Kérelem. Igen kérjük újságunk barátait, olvasóit, közöljék velünk azon ismerőseik, rokonaik, barátaik pontos ezimét (megye, utolsó posta) kiknek újságunkból kóstolóul mutatvány-számot küldhetnénk ingyen. Aztán legyenek oly jók, hogy újságunkat szives figyelmükbe ajánlják, ügy levelezőlapon sok csínlét lehet beküldeni !
