Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
342 MAGYAR FÖLDMIVELÓ Ismét egy nagy bank bukása! A nagy bankokra, pénzintézetekre rossz idők járnak. Nagyvárad, Arad, Kis-Cell, Érsekújvár, Szat- már után csakhamar következik Sopron. Sopron a kis magyar Alföld gabona- kereskedésének egyik központja. Nem csuda tehát, ha az egész ország megdöbbenve fogadta a hirt, hogy ott egyik nagyobb pénzintézet — az építő és földhitel bank csődbe jutott. Még pedig nem az üzleti pangás, hanem a hűtlen kezelés, magyarán sikkasztás juttatta csődbe, bukásba. A bank könyveit a szakértők nyomban átnézték és azt mondják, hogy a banknál már 1882. év óta folvnak a rejtegetett hamisítások. A hiány 4 millió korona körül mutatkozik. A bank igazgatója 1882. évtől űzi a börzejátékot. Persze veszíthetett. A főkönyvelőt, pénztárost is letartóztatta az ügyészség. Bizony mi is megdöbbenve állunk e rémitően szomorú eset előtt. De eszünkbe jut, hogy ha olykor a hitelszövetkezeteknél — nem a börzejáték, nem a sikkasztások, hanem inkább a gyakorlatlanság miatt egy kis hiba esik a kréta körül, mint például nem rég egy falusi kántorral történt: akkor a kalmár újságok oly lármát csapnak, mintha legalább is Jerikó falait akarnák ledönteni. Most azonban, hogy milliókról és ilyen sajnos bűnökről van szó, ugv beszélnek, írnak mintha a bizony ezen már csudálkozni sem kellene. A "mérték, a mérték persze más ott és más itt! ¥■ A soproni építő és hitelbank igazgatója Schlanderer okt. 20-án agyonlőtte magát. MAGYAR KIS GAZDA. A szőlős-gazdák bajai. Bő szüret volt mindenütt, vagy legalább — általában. Fájdalom, jóslásunk nagyon is bételjesedett. Egy jó hónappal ezelőtt megmondottuk, hogy a szőlősgazdák öröme a legbőségesebb szüret esetén sem lesz teljes. A hordók ára hallatlanul felszökött. A borkereskedők pedig csakugyan valóságos kartelbe állanak. Minden eszközökkel nyomják a bor árát, mert jól tudják, hogy szorul a gazda, szorítja a szüreti költségek fedezése, de szorítja az Agrar bank is, melynek kölcsönével a szőlők nagy része betelepítve van. így a gazdák kénytelenek úgyszólván elvesztegetni a bort. íme, a szétforgácsolt erőnek, az utolsó pillanatban való kapkodásnak fanyar gyümölcse. Tanuljunk, okuljunk a magunk kárán. Most talán már elkéstünk. De jövendőre nincs más mód, mint a kartelnek tisztességes, erős szövetkezettel felelni. Gondoskodni előre, hogy a gazda borára szolid kölcsönt kaphasson, ne hogy kényszer- helyzetbe jutva — elkeli jen kótyavetélni termését. Akkor aztán a borkereskedők is másképpen gondolkodnak. Abort tartani kell! De tartani csak úgy lehet, ha összefogózkodva, szövetkezve egyformán tartjuk. Ha egyik gazda beadja a derekát, a másik tarthatja Ítélet napig. Az Agrar bank pedig akkor fog megfelelni nemes, igaz hivatásának, ha a gazdáknak kellő időt ad boruk értékesítésére. A borfogyasztási adó leszállítása. Mint értesülünk, Darányi földmivelési miniszter kezdeményezésére a pénzügyminisztériumban most folynak az előmunkálatok egy olyan törvényjavaslat kidolgozására, mely valósággal korszakalkotó lesz a bortermelésre nézve. Nem kevesebbről van szó, mint hogy Magyarországon a borfogyasztási adó jelentékenyen leszállittassék és hogy ezzel szemben felemeljék a szeszfogyasztási adót. Ez az intézkedés mindenesetre óriási hatással lesz a bortermelésre, valamint a bor kereskedelemre, azonkívül morális tekintetekben is meg lesz üdvös hatása, mert útját fogja vágni annak a rettenetes rombolásnak, a melyet a pálinka okoz a nép közt. A közös dülö-utak kisajátítása. Darányi földmivelésügyi miniszter egy esetből kifolyólag a következő elvi határozatot hozta. A mezei közös dülő- utakhoz szükséges területek kisajátítása iránt a községi képviselőtestület illetékes határozni. Ezen határozat felülbírálása a törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az állami erdősítés. A kopár területek be- erdősitése érdekében évről-évre szaporittatnak a csemetekertek, melyeknek száma 22 és területük 297 hold. Ez évben Darányi földmivelésügyi miniszter rendeletére újabb 18 csemetekenet létesítettek 45 5 katasztrá- lis hold kiterjedésben s a jövőben is tervben van a csemetekertek szaporítása. De a már meglevő területen 108 millió csemete termeltetvén, 15 ezer ka- tasztrális hold beerdősitése vált lehetségessé, 2375 holddal több. mint a múlt évben, Fiumében a Karszt beerdősitése czéljából nagyobb csemetekertet rendeztek be. Vidéki munkaközvetítő intézetek. Fontos és felette hasznos intézmény megvalósítását vette tervbe a kereskedelemügyi miniszter. Hogy a vidéken észlelhető munkahiányt megszüntesse és a munkaadó és a munkás között a munkásközvetitést előmozdítsa, állami munkaközvetítő intézeteket szándékozik felállítani a nagyobb vidéki városokban, melyek a hasonló czélu budapesti intézet mintájára díjtalanul fogják végezni a munkaközvetítést. Hogy az egyes városokban észlelhető munkakinálat és kereslet közötti arányról tájékozást szerezzen, leiratot intézett a miniszter a kassai, pécsi, szegedi és győri kereskedelmi és iparkamarához, s csak a tőlük beérkező jelentések alapján fog határozni a vidéki munkaközvetítő intézetek felállítása tekintetében. Minthogy már eddig is több vidéki kamara kérte a minisztert ilyen munkaközvetítő intézet létesítésére, valószínű, hogy már a közel jövőben meg fog valósulni ez az üdvös intézmény, mely hivatva lesz a vidéki munkásviszonyokat rendezni és a munkásoknak lehetőleg állandó foglalkozást biztosítani. Hogy jobb az abrak, vizesen vagy szárazon ? — Hallotta már gazduram, hogy a jegyző nem vizes abrakot ád a lovának ? — Hallottam, és nagyon csudálkoztam rajta, mivel más dologban jó gazdának ösmértem a jegyzőnket. — Én is azt hittem eddig, hogy jó gazda, de már látom, hogy nem az bizony őkelme, mert a ki még azt sem tudja, hogyan kell adni a lónak az abrakot, azt nem hívják jó gazdának. — De jó gazda biz az gazduraim — szólott közbe lépve a tanító ur. — Hogy-hogy — kérdezték reá mindketten; mintha csak azt mondták volna, ugyan honnét tudnád te azt jó tanító, a ki nem foglalkozol vele? — Pedig jobb a száraz abrak. — Már hiszen velünk ezt el nem hiteti a tanító ur. Már abból is látszik, hogy jobb a vizes, mivel azt a ló jobban szereti és gyorsabban eszi. — Éppen azért jobb a száraz, mivel azt lassabban eszi a ló és a vizeset nem is rágja meg, hanem falja. így aztán az nem keveredik össze a nyállal eléggé. Ennek pedig az a következménye, hogy a gyomor nem dolgozza, nem emészti fel a zabot és az éppen úgy takarodik ki az állatból, a hogy azt megette, tehát szemesen. — Azt én is láttam, hogy az én lovam ganéjá- ban sok az ép szem. — Na látja gazduram, ezt a vizes abrak okozza. Ha szárazon adja az abrakot, úgy azt a ló össze-
