Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
318 MAGYAR FÖLDMIVELÓ MAGYAR KIS GAZDA. A jószág elvetéléséről. Nagy csapás ez a gazdára nézve, azért igyekezni kell azt megelőzni. Leggyakrabban pedig a durva bánásmód az elvetélés oka, miért is kiváló gondunk legyen rá, hogy a hasas jószágot erősen ne hajtsák, főleg pedig, hogy kieresztéskor, behajtáskor, a szűk istállóajtónak neki ne szorítsák, mert itt leghamarabb megesik a hiba. A tehenek elvetélése a legnagyobb bajok közé tartozik. Hiszen nem csupán a jövő év egész haszna van oda, de még az jly állatok az elvetélés folytán nem ritkán betegek is lesznek, lesoványodnak, nehezen fogamzanak ismét, úgy hogy a legtöbb esetben azt mondhatjuk, hogy az állat fele értéke odaveszett. Azonban a durva bánásmódon kívül még egyéb okai is lehetnek az elvetélésnek. Nevezetesen az el- iszapolt, vagy nedvesen behordott széna, mely dohos izü s részben penészes. Télen át nem ritkán a hideg viz az elvetélés oka, vagy azon edényeknek tisztáta- lansága, melyekben takarmányt forráztunk, vagy ivóst készítettünk, minek következtében a takarmány rothadást előidéző anyagokkal kevertetett össze. Szintén veszedelmes a fagyos répa vagy beteg burgonya etetése. A legtöbb esetben igen nehéz az elvetélés valódi okát felismerni. A baj csupán tanulságul szolgálhat a jövőre arra nézve, hogy szigorúan ügyeljünk mindannak elkerülésére, ami elvetélést idézhet elő. Ami azonban ily esetben leginkább nyugtalanítja a gazdát az azon körülmény, hogy a dolog az egyes elvetélési esetnél ritkán marad abba, hanem más teheneknél is ismétlődik, tehát ragályos jelleget ölt. Az oly takarmányszereket, melyekről gyanítjuk, hogy élősdi gombák lehetnek rajtuk, sós vízzel való meglocsolás által kell ártalmatlanokká tenni. Az ivóvízbe szintén tegyünk konyhasót vagy kősót. Egy gazda azt állítja, hogy az elvetélés elterjedését oly módon akadályozta meg, hogy a hasas teheneknek ismételve beadott kisebb mennyiségben vízben feloldott vasgáliczot. Az elvetélés után a méhlepényt, valamint a vért vagy egyéb folyadékot a legkisebb nyomig is el kell távolítani. Ne vessük azonban ezeket a trágyalégö- dörbe, hanem ássuk el gondosan valamely, az istállótól távol fekvő helyen, ahová semmiféle állat nem juthat. Az istállóban fecskendezzünk szét napról-napra karbolsavoldatot, ioo rész vízre i rész karbolsavat számítva s ugyanezzel mossuk szorgalmasan az állatok nemzőszerveit, úgyszintén fecskendezzük is azt be ; a nemzőrészeket minden hágatás után lehetőleg meg kell mosni, hogy megakadályozzuk a baj átragadását. Szintén czélszerü lesz, ha az istállóban klórmeszet állítunk fel, vízzel keverve, hogy az klórgázokat fejlesszen. Ekkor azonban az állatok nem lehetnek benn s csakis akkor köthetők ismét be, ha az ól jól kiszellőzött. Az oly istállókba, melyekben huzamosabb időn át fordultak elő elvetélések, egy ideig nem kellene marhát állítani. A trágyát jól ki kell tisztogatni, fa- és vasrészeket forró lúggal lemosni, a falakat karbol- savas mészszel bemeszelni, s azután zárt ajtók és ablakok mellett két napon át klórgőzökat fejleszteni, olyformán, hogy agyagedénybe tett klórmeszet egy kevés kénsavva! öntünk le, az ily helyiségben azonban — mint mondtuk, — sem embereknek sem állatoknak nem szabad tartózkodni. Hogyan lehet a szőlőt frissen eltartani akár tavaszig is? Eltarthatjuk biz azt, még pedig fürészpor közt. Veszünk egy, vagy több száraz ládikát és tökéletes száraz fürészport. A ládika aljára tenyérnyi magasságban fürészport szórunk és arra közüket megtartva helyezzük el a megválogatott, teljesen ép, de nem túlérett fürtöket. A fürtöket letakarjuk erős papirossal és a papirosra ismét az első esetbeli magasságban fürészport teszünk, mig csak a láda meg nem telik, melyet aztán behelyezünk és száraz hűvös helyen tartjuk. Hát jó lesz megpióbálni mert a szőlőt mentői tovább tudjuk frissen eltartani, annál többet adnak ám érte. Meg magunknak is jól esik a friss szőlő I Eczetkészités egresszőlőből. Éretlen szőlőből kitűnő boreczetet készíthetünk. Az ilyen eczet kiválóan alkalmas befőzéshez. A szőlőbogyókat egy edényben lesajtoljuk és azután erjedés végett meleg helyre tesszük. Az erjedésközben felszínre került szőlőhéjakat szita segítségével eltávolítjuk és körülbelül annyi vizet öntünk a léhez, amennyi nedv van az edényben. Erjedés után a folyadékot gondosan leöntjük és kevés czukorral elegyítjük, hogy később kellemes izt kapjon, aztán újra erjedni hagyjuk, végül kevés boreczetet öntünk hozzá. Néhány hét múlva már a tiszta, átlátszó eczetet palaczkokba önthetjük. A szőlőeczet készítése leghelyesebben meleg helyen, nyitott kőedényekben történik. Megbízható szappan reczept. Zsírból, avas vajból, régi zsirgyüledékből stb 6 kgr. szükséges szappanfőzéshez. A kifőzést otthon is megteheti minden gazdasszony. Az eljárás a következő : 2 kiló szappan követ meg kell törni, i6 liter lágy vízben (eső, vagy folyó vízben) megfőzni s aztán 6 liter lúgot lemérni, félre tennni s a zsirgyüledéket beletenni. Aztán 2l/3 óra hosszáig főzzük lolytonos keverés közben s ezen idő alatt a félre tett 6 liter lúgot hozzá töltjük. Próbát, hogy a szappan jól sikerült-e, a következőleg végzünk. A főt folyadékból egy kanálnyit egy tányérra öntünk. Ha a folyadék tiszta, átlátszó, akkor a szappan jó, ellenkező esetben egy-két marék sót kell bele tenni, hogy tisztuljon. Aztán a masszát kimerítjük egy e czélra szánt edénybe s kihűlés után felvágjuk. A főző edényben visszamaradó fekete lúg nagyon jól felhasználható. Egy veder lúgra 2 klgr. koloforintus gyantát véve egy óra hosszáig lassan főzzük, amig t. i. jó sürü lesz. Ezt a masszát aztán kiöntjük formába s a következő az úgynevezett gyanta-szappant feldaraboljuk. Ez nagyon jó durva szövetnemüek mosására, Minek a segítségével lehet patkányt vagy egeret fogni? Az istálló- vagy magtárakban felállított csapdákkal legbiztosabban úgy fogunk, egyik német szaklap szerint patkányt vagy egeret, ha a csapdába elhelyezett csalétket megkenjük egy kis rózsaolajjal. Ezen olaj szaga — melyet ez állatok különösen szeretnek — biztosan a csapdához csalja őket, hol azután vesztüket lelik. A rózsaolaj minden gyógyszertárban kapható. Na, ha ez sem reklám a rózsa- olajnak: akkor már csakugyan dobbal is lehet verebet fogni. .xjx,,'xfx..xfx,.xtx.xV .xtx,.xtx.,xtx. .xtx, xtx,xtx.xV,,xtx,.xtx..xtx..xtx..xtx.,xtx..xtx..xtx. Gazdasági közmondások. Szántás—vetés. — Későn vetett búza későn jön csirába. — Nehéz a kötött földet szántani, de hasznos. — Ritka vetés, silány aratás. — A korai vetés jobb, de az idejében megadott biztosabb. — Vetőgéppel csak oly földbe vess, mely jól meg van munkálva. — A soros vetés biztosabb, mint a szórt. — Takarékos ember sorba vet. — Aratás után szántsd fel a tarlódat. — Ha vetésedben kikeléskor hibákat találsz, foltozd be utólag. — Gyeptörés, tarlószántás — sekélyszántás. — Őszi vetés mély legyen. — Úgy vess, hogy a máj a föld felett ne maradjon. Fogós kérdések. 1. Mi fogy, ha nő ? 2. Se keze, se lába — mégis felszáll magasba ? 3. Lába sincs, mégis fut, szárnya sincs mégis repül, mi az? (Megfejtés a jövő számban.)
