Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

316 MAGYAR FÖLDMIVELÓ tArcza. A nyomorék körtefája. — Rege a halálról. ezek nyo­asz­Sok rege jár szájról-szájra a halálról, de közt egy sem olyan sikerült, mint az, mely a morék asszonyról és a körtefáról szól. Volt egyszer egy igen szegény nyomorék szony, kinek egyebe sem volt egy körtefánál és csakis ennek terméséből tartotta fenn magát. Egyszer az Ur itt járt a földön és hajlékot keresett, de senki sem akarta befogadni. Végre a nyomorék ajtaján ko­pogtatott, ki meglátva rongyos ruháját és buteljes ar- czát, mély szánalmat érzett iránta. — Jöjj be — igy szólt hozzá — mindenemet megosz­tom veled! Elébe tette saját vacsoráját és sziké­ben ült egész éjszaka, mert neki engedte át szegényes ágyát, melyben nem volt egyéb szalmánál. Reg­gel azt mondta neki az Ur, hogy vendég­szeretete fejében min­den kívánságát telje­síteni fogja. — Csak egy kí­vánságom van — fe­lelt az asszony — hogy azok a csintalan gyermekek hagyják békében a körtefámat. Teljesítsd azt az óha­jomat, hogy a ki föl­mászik a fára, addig ne bírjon lejönni, mig én meg nem engedem. Kívánsága telje­sült. Bárki is mászott a fára, le nem száll­hatott, mig csak az asszony nem adta be­leegyezését. így aztán megmaradt a körtéje, mert a rossz gyerme­kek többé nem kíván­koztak föl a fára. De ismét vendég jött a házhoz. — Velem kell jönnöd — igy szólí­totta meg az asszonyt. — Ki vagy? — Én a halál vagyok. — Úgy de én egy lépést sem megyek veled! — De igen, fogsz jönni! Mindenki jön, ha elér­kezett órája. A te órád is itt van. Jöjj tehát azonnal. — De én nem szeretnék menni. Kérlek, bocsáss el. Van sok más, ki boldognak érezné magát az én helyzetemben. Igaz, hogy szegény is, öreg is vagyok, sőt nem is igen jól érzem magam, de azt hiszem mégis csak jobb élni, mint meghalni. — Jönnöd kell — szól a halál — ezen nem változtathatunk. — Jól van. De ha már mennem kell, kérlek mászsz föl arra a körtefára és szedj magadnak egy pár körtét. , — Szívesen — igy felelt — én is szeretem a körtét. Mik or aztán a halál szép kényelmesen fölmá­szott a fára, igy szólt az asszony: — Most maradj ott, mig le nem hívlak! És az asszony elgondolta magában, hogy ő nagy áldást ho­zott a , világra, mert mindenki boldog lesz most. De ennek épp az ellenkezője történt. Az embe­rek elöregedtek, elgyengültek és meghalni kívántak. A temetkezési vállalkozóknak és sírásóknak nem volt dolguk és sokan, a kik rokonaik pénzére vártak nyug­talanok lettek. A legnagyobb baj pedig az volt, hogy az emberek annyira elszaporodtak, hogy nem volt mit enniök. A vége az lett, hogy nagy népcsődület támadt, mely az asszony kapuján zörgetett és kérte, hogy eressze már le a halált a fáról. — Én jót akartam veletek tenni — igy felelt — de látom, hogy hibáz­tam. Ha a halál meg­ígéri, hogy soha sem jön értem, leengedem. Ezt a halál meg­ígérte : — Soh’se viszem el a nyomorultakat mind. Hadd maradja­nak a világon. Ezóta vannak nyomorultak és sze­gények mindig a vi­lágon. A szöllő-lugas regéje. Egyszer, nagyon régen, gyönyörűséges paradicsomhoz hason­ló földön megszólal­tak a pompás almafák. — Mily szépek, nagyok vagyunk mi, a többi növények közt szólalt az egyik al­mafa. — Nálunknál szebb nincs is a föl­dön — dicsekedett a körtefa. Nem afféle cserjeszámba menő, mint például a szőlő. Hallgatta ... hall­gatta ezt a dicsekvő, fenhéjázó beszédet a szőlő, de nem szólt ám egyetlen szót sem. Csak nagy alázatos­sággal hajtogatta ágait. Látta ezt egy ember és megsajnálta az alázatos szőlőt. Fogta magát tehát és felkötözte a szőlő széthajló ágait. És a jövő esztendőre mi csuda történt. A sző­lőtőke nagyon hálás volt. Sokkal bővebb termést adott. Ezután már a többi gazdák is jobban gondoz­ták a széthajló szőlőágakat — és igy terjedt el a szőlőlugasok mivelése. így regéli ezt egy spanyol mese. b. A zsebóra élete. A zsebóra naponta 432 ezerszer ketyeg. Ha ezen szá­mot 365 és egy féllel, vagyis az esztendő napjainak számá­val sokszorozzuk, kitűnik, hogy mig a föld egyszer fordul meg a nap körül, az óra 157.788,000-szer ketyeg. Templomból jövet...

Next

/
Thumbnails
Contents