Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

MAGYAR FÖLDMIYELÓ 301 ...Nirs olyan hosszú, minek vége ne legyen. Eltelt a haVm esztendő is. Pista haza jött! Milyen Si?ép száll %ény lett! Mily büszkén vezette oltárhoz hűséges választottját, Varga Erzsit. Az öreg atyusnak is köny ^yült a szemébe és most már igazán mondo­gatta : — Bizony, hogy nem kár, nem kár, hogy ez a két gye ek olyan becsületesen... kitartott! 1/ lett a hosszú három év a hűség igaz próbája! 0») Jlegbeszélni valók a gazdakörök és szövetkezetek összejövetelein. Az első segélynyújtás. Elérkezik csendesen az idő, mikor a gazdakörök megnépesednek, a szövetkezetekben is gyakoribbak lesz­nek az összejövetelek. Mi tehát folytatólag arról fogunk Írni, hogy mily eszmékről, dolgokról kelljen ezen összejövetelek alkalmával üdvösen, a közjóra hatóan értekezni, be­szélgetni ? Ma napság nagyon gyakran lehet hallani arról a nemes dologról, hogy szerencsétlenül járt embertár­sainknak mily módon lehetne nemcsak fő és nagyobb városokban, de általában a községekben is a z első segélyt nyújtani? Nincs nemesebb cselekedet, mint a szerencsét­lenül járt, hirtelen megbetegedett felebarátunknak azonnal segélyére sietni! A balesetek oly gyakoriak és közösek mindnyájunkkal, a segély meg bizony legtöbb esetben késik vagy egészen elmarad. Az orvos távol van, vagy a baj oly természetű, hogy minden perez halált hozhat. Hány és hány ember, családapa, munkás stb. maradt volna életben, ha baj esetén tüstént mellette állhattunk volna segedelmünkkel. Mondhatnák sokan, hogy hiszen nem vagyunk orvosok, nem segíthetünk. De a tapasztalat, az okos­ság már rég megmutatta, hogy igenis mindenki sze­rezhet annyi ismeretet, hogy embertársán segíthet, baján, szerencsétlenségén könnyíthet. Minden legkisebb község szerezhet oly mentő eszközöket, melyek­kel sokszor csudákat lehet művelni. Törvényeink is vannak már, melyek elrendelik, hogy a lakosságot népszerű oktatással világosítsák fel az életmentés módja iránt. Mily szép hivatás, munka vár ez irányban is a gazdakörökre, szövetkezetekre. Hiszen ezen egye­sületek tagjait az egymáson való segítség eszméje, gondolata tartja össze. Hiszen azzal, hogy életet mentenek a szövetkezeti kötelességek legszeb- bikét gyakorolják. Az élet legdrágább a világon. Múl­tával nem csak fogy a magyarság, de félemletes ár­nyékában gyász, nyomor, árvák keserve- fakad. Ugyanazért a gazdakörök, szövetkezetek gon­doskodjanak arról, hogy tagjaik a rögtöni balesetek segélynyújtásában járatosak legyenek. Szerezzen be a község, vagy az egyesület vagy a lakosság közremű­ködéseivel egy hordozható mentő-ágyat és azon leg­szükségesebb eszközöket, melyek az ily esetben hasz­nálandók. Mi egy jeles orvos utasítása szerint előad­juk azon módokat, mikkel a rögtöni segélyt n é- mely, leggyakoribb baleseteknél embertársunk segít­ségére lehetünk. Beszéljék meg ezt a tagok egymás­közt, hogy aztán tényleg működhessenek is. Mit kell tenni a sebzéseknél! A seb nem más, mint a bőrnek és az alatta levő résznek megszakítása. Ha a seb tiszta, az az kí­vülről nem jutott a sebbe semmi fertőző (mérges) anyag: úgy a seb genyedés, gyuladás nélkül gyógyul. Ekkor egyszerűen bekötjük a sebet. E kötés által megóvjuk a sebet, nehogy később a gyógyulás alatt jusson belé valami piszok, mérges (fertőző) anyag. Mindenféle seb kezelésénél a tiszta­ság a legfőbb dolog, és nem az orvosság! Ha a seb azonban, már keletkezésekor nem tiszta, például tele van sárral, homokkal, vagy bármi más idegen anyaggal: úgy meg kell a sebet tisztí­tani és környékét tiszta vízzel, egész puha tiszta ruhával mosni. A sebet aztán befödjük tiszta kötő­szerrel. Ha ez nem áll rendelkezésünkre úgy tisz­ta, még mosás óta nem használt ruhával bekötjük és aztán lekötjük egy tiszta kendővel. Tehát a kötés védje a seb felületét, de csak eny­he nyomást gyakoroljon reá és nyugton tartsa. Nem szabad a sebre falról lesikált vakola­tot, hamut, falevelet, vagy a nagy előszeretettel hasz­nált laput tenni. Hiszen ezekkel csak megfertőztethet- jük, elmérgesithetjük a sebet. Ezekkel okozhatunk leg­könnyebben gennyedést és tovább tartó betegséget. Óvakodjunk a tépés használatától. A tépés soha sem tiszta. Árnikat se tegyünk soha a sebre. Minden seb vérzik. Kisebb fokú vérzésnél a fenti eljárást használjuk. De nem úgy, erősebb vérzésnél. A beszél­getést folytatjuk a jövő vasárnap. A TÖRVÉNYHÁZBÓL. Ezután másképen lesz ám! Tessék jól meg­gondolni választók, kortesek és képviselőjelölt urak egyarányosan. Hát hogy is szól az uj választási tör­vény ? „Aki etet és itat, valamint az is, aki ezen ete­tést és itatást elfogadja, három hónapig terjedhető fogházzal és 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő “ (186. g.) Aki veszteget „pénzt vagy pénzértéket, vagy más előnyt ad vagy igér, hat hónapig terjedhető fog­házzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“ (185. §.) „Azon közhivatalnok, aki hivatala hatáskörébe eső cselekménye, vagy arra vonatkozó Ígérete által valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól tartózkodásra bírni törekszik,, két évig terjedhető fogházzal büntetendő.“ . (i87- §•) Kevésből gyütt, de aztán hosszú lett a nóta. Két veresegyházi földmives állott a minap a pestvidéki törvényszék előtt, az egyik vádlott, a má­sik panaszos gyanánt. Az esetnek az volt az előz­ménye, hogy Szudy János egy téli vasárnap éjszakán hazafelé ballagott a korcsmából s széles jókedvében szidta az Ujváry-nemzetségét. Ujváry István hallván e szidalmakat, fokossal fejbe vágta Szudyt, a ki ko­ponya- és csonttörést szenvedett és három hónapig betegen feküdt. Sebe még most sem gyógyult be. — Hát hogy történt az eset ? — kérdi az elnök a panaszostól. — Hát kérem, úgy fejbe ütött, hogy rögtön szörnyet haltam. •—■ No, ezt ne mondja, hiszen még most is él. — Élni élek, de akkor majd belehaltam. — Előzőleg veszekedtek? — Kevésbül gyütt a nóta. — Hogy érti ezt ? — Hát úgy, hogy mindjárt ütött. A bíróság Ujváry Istvánt súlyos testisértés bűntet­téért kilencz havi fogházra Ítélte. A vádlott felebbezett. Népszámláláskor. Népszámláló: Mi a foglalkozása'? Fél: Napszámos. Nép számláló: Mennyit keres ? Fél: Semmit. Nép számláló: De valamit csak keres ? Fél: Nos mit Nép számláló : Munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents