Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-15 / 37. szám
294 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. A seprőczirok termelésről. A czirokot hazánkban igen termelik, de rendesen csak kis mennyiségben. Ki sem gondol arra, hogy néhány holdat vessen be czirokkal, pedig ez igen szépen jövedelmező növény. Szárát és bugóját seprű kötésre, magvát pedig takarmánynak lehet használni, mivel egyenlő értékű a takarmány árpával. A czirok a hűvös, nyirkos időt nem szereti, de talaj tekintetében nem válogatós. Ha vetésforgóban termeljük, legjobb helye van a kapás után, máskülönben lehet akármi után vetni, csak arra kell ügyelnünk, hogy utána gabona nemüt ne vessünk, mivel a czirok erősen kiszárítja a talajt. A természetes trágya használata mellett ad ugyan termést bőven, de nem finomat. Gzélszerü mesterséges trágyát alkalmazni tenyésztésénél. Legjobban bevált a foszforsav, kevésbé s leginkább az előbbivel keverve, a nitrogén trágyák. A talajt úgy kell alákésziteni, mint a tengeri alá. Vetési távolság a sorban 64 cm., a sorok közt pedig 25 cm. Egy kát. holdra szükséges 8—10 kgr. vetőmag. Ápolása olyan mint a tengerié. Ha a mag megbámul és a búgó megsárgul (rendesen október végén) akkor vágható. A levágott czirokot kössük kévékbe és hordassuk a szérüs kertbe, hogy meg ne ázzék legjobb lesz félszer alá tenni. A mi a czirok jövedelmezőségét illeti lássuk az alábbiakat: Egy kath. holdon legközönségesebben megterem 540 kg. buga és 2400 liter mag. A buga métermázsája 15—16 frt., a mag hektoliterje 2 ^—3 frtot megér. Sőt a levágott szár is meg ér vaggononként 160—200 frtot. Ezzel szemben áll a kiadás: szántás vetés 650 frt, mivelés y5o frt., aratás 5 frt., tisztítás 15 frt. összesen 34 frt. Próba szerencse! Méhek és a gyümölcsfa. Gyümölcsfáink megtermékenyítése legnagyobbrészt a virágokra szálló méhek közvetítésével történik, és ha a fák virágzása esős időben történik, amikor ezek a kis szárnyasok alig szorgalmatoskodnak, gyenge lesz a gyümölcstermés. Az esős időn kívül még egy másik okra mutatott rá Lindemann (Moskva); nevezetesen a gyümölcsösben levő kora tavaszszal virító cserjék virágát szeretik a méhek, mint a gyümölcsfákét s igy ezek nem teremnek eleget. Lindemann éveken át tapasztalta, hogy egy gyümölcsösben, melyben sok májusfa- bokor (Prunus padus) volt, ennek erős illatú virágait a méhek folytonosan körülzsongták, mig a gyümölcsfákat elkerülték. Ennek folytán azután a gyümölcs- termés bizony gyenge volt. Czélszerü tehát a gyümölcsösökből ezeket a korán virágzó, bóditó kis cserjéket, a hasznos gyümölcsfák veszedelmes versenytársait eltávolítani. 50.000 diófa. Darányi földmivelési miniszter a gazdasági egyletek utján tudatja az érdekelt gazdákkal, hogy Gurahoncon az Arad-Csanád vasúttársaság faiskolájában 50.000 három-öt éves diófa darabonként 20 fillérjével eladó. Kisgazdák többen is csoportosulva megrendelhetik, legkevesebb 100 darabos mennyiségben. Szegényebb sorsú kisbirtokosok államsegély gyanánt ingyen részesülnek e gyümölcsfákból, ha a szállítási költségeket viselik. Ki akar vinczellér lenni? A tapolczai m. kir. vinczellér-iskola igazgatósága 1902. évi január hó i-től kezdődő egy éves tanfolyamra pályázatot hirdet. Legalább 16 éves életkorú, magyarul írni és olvasni tudó, ép erős, a munkára alkalmas testalkatu- akat veszik fel. Ezekről, valamint fedhetlen előéletről községi erkölcsi bizonyítványt, szülői vagy gyámi beleegyezést kell csatolni, hogy a tanulót évközben pályájától el nemHdegenitik és az iskolából ki nem veszik. A tanulók lehetnek saját költségesek és ingyenesek államköltségen. Kik ingyenes helyre folyamodnak, tartoznak kérvényükhöz szegénységi bizonyítványt is csatolni. A saját költséges tanulók 240 koronát tartoznak fizetni évenként és pedig 120 korona félévi előleges részletekben. Azon folyamodók, akik kertészettel, szőlőműveléssel már foglalkoztak, a felvételnél előnyben részesülnek. Kérvényeket a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz kell czimezni és egy koronás bélyeggel ellátva november hó i-ig a tapolczai vinczellér-iskola igazgatóságának kell beküldeni. Vigyázni kell a paradicsomra! Szomorú esetek bi/.onyit]ák, hogy a milyen egészséges a paradicsom, épp oly ártalmas is lehet, ha érés közben megromlik! A romlott paradicsomban oly méreg van, mely az embert megöli. A gazdasszonyok tehát, mielőtt a paradicsomot fölteszik, jól vizsgálják meg. Bontsanak fel minden darabot! Ha a paradicsom belsejében barnás, feketés részek vannak, azokat a piros részekig jól ki kell vagdalni, mert ezekben van a méreg. Főleg oly paradicsomban szeret képződni ez a méreg, mely nem a száron a napon, hanem leszakítva erőnek erejével érettetett meg. ÜGYES BAJOS DOLGOK. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséről. Sokszor olvassuk a törvényszéki ítéletekben, hogy a fogházon, börtönön vagy pénzbírságon kívül még politikai jogainak elvesztésére is Ítélik a bűnöst. Ám, ennek jelentőségét akarom ebben a kis beszélgetésben megvilágositani. — Miben áll a polgári jogok gyakorlása? — Abban, hogy az ember részt vehet a köz- igazgatáson, szabad neki ott beszélni, valamint indítványozni vagy kérni. Szabad szavaznia a képviselő és községi választásoknál. — Ugy-e kellemetlen az, mikor az ember szavát figyelembe sem veszik, sőt nem is engedik be mindenhová gyűlésekre? — Biz az bosszantó dolog, ha van valakinek egy jó mondani valója s nem tehet semmit. — Hát aztán szigorú ez a büntetés, ez a megfosztás ? — Még pedig nagyon. Se országos képviselőre, se községi bíróra, se esküdtre, de még bakterre sem szavazhatsz akkor. — Ha pedig valakinek szabad szavazni, választani, abból egyfontos dolog jön ki. — Mi ez a nyomós dolog? — Az, hogy a kinek szabad választani, azt meg is lehet választani. Akkor lehet biró, esküdt, megyei közigazgatási tag, sőt országoskövet is, a ki törvényt csinál az országnak, lehet még ezekután esküdtbiró- sági tag is. Mint ilyen joga van a legnagyobb bűnök felett ítélkezni. — Nagy dolog ez, ha igy van. — Pedig igy van a törvényben. — Aki tehát megvan fosztva politikai jogainak gyakorlásától, az mind ezen jogoktól elesik. — Olyan nagy büntetés ez? — De bizony az ám ! — Miért ? — Mert nem szavazhat az ember s igy nem is választható. Ha pedig van hivatala, azt is el kell hagyni, ha újat keres, olyat nem kaphat. — De nem visel mindenki hivatalt! — Úgy van I — Nos, erre is szól mindez? — Igen, minden bizonnyal. A polgár első joga, hogy hivatalt viselhessen. Ha tehát nem is visel, de a jognak meg kell lennie. Csak úgy polgár. Lám, mily messzemennő következményei vannak egy idegen vágyón elleni bűncselekménynek.
