Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-08 / 36. szám
286 MAGYAR FÖLDM1VELÖ MAGYAR KIS GAZDA. Mikor a gazda a jövő esztendőre kezd dolgozni... Szeptemberben az aratási, cséplési munkálatok nagy részét befejezzük. A gazda a jövő esztendőre kezd dolgozni. A burgonya-, répaszedés, kukoriczatörés ideje közeleg, az ősziek vetése megindul, majd jön a földnek tavasziak alá való elkészítése, a trágyahordás; a jószág beszorul az istállóba, annak a takarmány bi ztositása, egyszóval sok-sok a dolog nagyon. Mert úgy van, hogy a jó gazdának kevés a pihenő ideje. Az ősziek elvetéséről már sokszor szólottunk, most a többi dolgokat veszszük figyelem alá. Az őszi munkálatok közt nagy dologgal jár a krumpli, répaszedés és kukoriczatörés. A krumpli kiszedéséhez akkor fogunk hozzá, ha annak szárai megsárgultak, elszáradtak s a gumók a törzstől könnyen válnak el. A kiszedést száraz időben kell végezni s mielőtt pinczékbe vagy kupaczokba eltennénk, jól meg kell szárítanunk. A takarmányrépa szedése az ősz utójára esik, t. i. amig az őszi fagyok be nem állnak. S minthogy a répa fejlődése gyarapodása eltart egész őszön át, j ó azt ameddig csak lehet, a földben hagyni. A répa, kiszedéskor a földön lesz megtisztítva és kupaczokba rakva. A tisztításkor ügyeljünk arra, hogy a megsérült vagy rothadásnak induló répát elkülönítsük az egészségesektől, hogy ezeket meg ne rontsák. Ha rossz időben szedjük fel a répát, a be- hordást tanácsos jó, száraz időre hagyni. Az eltartásra szánt kukoricza szedése a mag teljes érése után foganatosítandó. Jele a teljes érésnek az, ha a szemek, elég kemények s a csövek könnyen törnek le a szárról. A letört csöveket Összehordva vagy azonnal a mezőn hajazzák le, vagy pedig mindenestől beviszik és otthon fosztják le s igy hordják össze. Itt ügyeljünk, hogy a csövekből, ha azok nyirkosak és különösen hajasak, nagy rakásokat ne csináljunk, mert a nagy rakásokban könnyen fülledés állhat be s a kukoricza megdohosodik. Arra is legyünk tekintettel, hogy több hajas csövet ne törjünk le, mint amennyit aznap lefosztunk. Vetőmag-eladás. A magyar királyi földmive- lési miniszter tudatja, hogy a kisbéri, bábolnai mező- hegyesi és fogarasi ménesbirtokon és a gödöllői koronauradalomban termett magvak, amennyiben azok az uradalomnak saját czéljaira nem szükségesek, az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazon gazdáknak kiadatnak, akik eziránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. A feltételek a következők: 1. Egy gazdának (vevőnek) egy és ugyanazon gabonanemből 100 q ig, egyéb vetőmagvakból io q.-ig terjedő mennyiség adható el. 2. Az eladási árak az utolsó tőzsdei árak, amelyekből szállítási költségre Kisbéren és Bábolnán 40 fillér, Gödöllőn 30 fillér és Mezőhegyesen 100 fillér, q-ként levonatik, az ily módon megállapított árakhoz azonban, amennyiben elsőrendű minőségű és jól megrostált vetőmag engedtetik át, — mindegyik birtokon métermázsánként 1 (egy) korona hozzászámittatik. 3. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható, ezért csakis azon gazda kaphat az állami birtokokról vetőmagot, aki községi bizonyitványnyal igazolja, hogy a kérelmezett vetőmagra tényleg szüksége van. 4. A szükséges vetőmagvakra előjegyzéseket is tehetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságánál és pedig őszi gabonára folyó évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig folyó évi deczember hó végéig. Eladásra szánt szőlővesszök bejelentése. A földmivelésügyi miniszter felhívta a szőlőbirtokosokat, hogy az eladásra szánt szőlővessző készletüket szeptember hó 20-ig nála bejelentsék. A bejelentés czélja az, hogy az eladásra szánt készletek nyilvántartassanak. A minisztérium az eladást csupán közvetíteni fogja, illetőleg a venni szándékozóknak tudomásukra hozza az alkalmas utón, hogy szükségleteiket hol szerezhetik be. A bejelentés megtételére szolgáló űrlapok a borászati felügyelőknél és a megyei gazdasági egyesületeknél kaphatók. Hogy teszszük el télire az uborka salátát? Az uborkákat meghámozva legyaluljuk és lesózzuk, azután a sóból kicsavarjuk és üvegbe rakjuk, még p^dig oly módon, hogy az üveg fenekére két- ujjnyi sót teszünk, aztán három-négy ujjnyi uborkát, ismét sok sót, arra uborkát s igy tovább mindaddig, míg az üveg tele nincs, tetejére ismét bőven sót teszünk. A sóval takarékoskodni nem szabad és egy üvegben majdnem több só legyen, mint uborka. Az üvegeket ne kössük le rögtön, hanem várjuk, mig teljesen lesülyedt s folyton rakjuk tetejére a sót. Ha kész, hólyagpapirral lekötjük. Kifőzni gőzben nem kell. Az igy elkészített uborkasaláta tavaszig eláll. Természetesen használat előtt félnappal már ki kell áztatni s inkább áztassuk ki annyira, hogy újra be kelljen sózni, minthogy nagyon sós legyen. Elkészíteni éppen úgy kell, mint frissiben. Hogy tartsuk el a diót? Az eltartásra szánt dió teljesen érett legyen, miért is addig kell azt a fán hagyni, mig vagy magától vagy rázásra lepotyog s a hüvelyéből magától kiválik. Mikor ez az időpont elérkezik, előveszünk egy hordót vagy deszkaládát, annak az alját megtöltjük 3—5 centiméter vastagságú tiszta és egészen száraz homokkal, arra egy rend diót lerakunk s folytatjuk ezt mindaddig, mig a megfelelő mennyiséget elraktuk. A iegelső homokrétegnek legalább is hat czentiméter vastagságúnak kell lennie. Hog} a diót az egerektől megmentsük, a ládát egy tetővel le kell zárni. Elrakás alkalmával meg kell a hordót rázogatni, hogy a homok leüllepedjék és ösz- szetömődjék. Természetes, hogy ha diót veszünk ki a ládából, a homokot, újra rá kell teríteni a meghagyandó dióra. Zöld trágya. A legtöbb helyen lehet azt tapasztalni, hogy a kertekből kigyomlált dudvát és egyéb gazt mint haszontalan anyagot kidobják, ez pedig pazarlás, mert abból igen rövid idő alatt jó trágyát lehet készíteni. Az illető zöld növényanyagokat egy láb magas rétegbe kell rakni s azt aprózott oltatlan mészszel félujjnyira be kell hinteni, arra megint egy réteg gyomot és meszet s úgy tovább mig az egész fel van dolgozva, felül földdel kell jól betakarni avagy még jobb ha lehet gyeppel, nehogy az egész kazal meggyulladjon, ha áthevül. A gyom 24 óra alatt egészen megemésztődik s mint trágya használható. A disznótartásnál a tisztasága legfontosabb, ezt azonban még mindig nem akarják elismerni A disznóvészt és más bajokat ragálynak, időváltozásnak tudják be, pedig ezek a betegségek legnagyobbrészt vagy az istállók tisztátlansága, vagy a vályúkban maradt ételmaradék, vagy elégtelen szalma okozzák. A vályúkat épen oly gondosan kell tisztítani, mint a mi főzőedényeinket, mert ha a vályú hasadékaiból nem tisztítjuk ki az ételmaradékot, ez idővel megromlik. erjedésbe megy át és kiszámíthatatlan bajoknak lehet okozója. Az istállók falait hetenként egyszer le kell söpörni és chlormészszel befecskendezni. De a legfontosabb, hogy a disznókat úgy télen, mint nyáron hetenként egyszer szappanos kefével le kell jól dörzsölni, a mi ellen eleinte ugyancsak tiltakoznak, de idővel úgy megsznkják, hogy a legnagyobb nyugalommal lehet ezt elvégezni. Ezek a sikeres disznótartás alapszabályai és ha ezt megtartjuk, sok fáradságtól és költségtől kiméi meg.
