Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
270 MAGYAR FÖLDMIVELŐ seken, melyek utjokba esnek ; ez a vonulás rendszerint elég gyors, sürgősnek látszó; azonban közben- közben az egyes földdarabokon minden látszólagos különös ok nélkül egymással czivakodva, kergetőzve huzamosabban időznek. Tán a vetőmagon marakodnak? Szó sincs róla! Hisz az jutna mindegyiknek, minden lépésnél uj szem, de a fölött elsietnek tovább tovább, mig egy egy darabban férgekre, jó kövér falatokra találnak; ezért már érdemes időzni s kissé küzdeni isi Nem lehetetlen, hogy mint az árpánál láttuk, a kövér féregfalat mellett saláta helyett néhány buzaszem is lecsúszik. De ha ők buzaevők volnának, úgy időszakonkénti roppant számban való megjelenésük mellett, keskeny völgyet alkotó termő határunkat tisztára tönkretehetnék. Ez azonban soha se történt, még csak számbavehető kárt se tettek soha. Még egy dolog van, miben jelentékeny kárt tehetnének: a kukoricza. (Erről a jövő számban. Szerk.) MAGYAR KIS GAZDA. Gazdasági kérdések a vetőmagról. Mitől függ a vetőmag jósága ? A csirakepességtöl. Hogg tudja meg a gazda, hogy melyik a jó vetőmag ? Igen könnyen. Elővesz egy darab deszkát arra tesz ioo magot és leönti vízzel, azután meleg helyre teszi, később megint leönti vízzel és rövid idő múlva a mag kifog csírázni. Mikor lesz az jó vetőmag ? Ha ioo közül kicsirázik 80 — 90 mag, akkor jó vetőmagnak, ha kevesebb pl. 50—60 akkor nem jó vetőmagnak. Megtörténik néha, hogy némely vidéken nem kap a földmives jó vetőmagot, már annyira kiveszett. Hát ilyenkor mit tegyen a gazdag Ha igy áll a dolog, akkor hozasson a gazda más vidékről vetőmagot, de megbízható helyről és ■mindig kedvezőtlenebb időjárású vidékekről. Hogy értjük azt, hogy kedvezőtlenebb vidékről ? Úgy, hogy a földmives mindig olyan vidékről hozasson vetőmagot, ahol hidegebb van, mint azon a vidéken, ahol ő gazdálkodik. És miért? Azért, mert ha hidegebb vidékről hozatja a vetőmagot, akkor az ott még szebben fog teremni, mert melegebb a vidék és kedvezőbb az időjárás. Hát ha ellenkezőleg cselekszik, mi történik9 Az, hogy kivész a magja. tLs hogyan ? Úgy, hogy ott a melegebb vidéken jól kifejlődött és szépen termett a mag, mert szép idő járt rá, de ha ide hozza és nálunk hidegebb van ez az időjárás nem kedvez neki, akkor mihamar kivész. A több éves magvak nem jók vetőmagnak, mert elvesztik csiraképességüket. Legjobb vetőmagnak az éves mag. Háztartás. Hogy az összetört csont a tyúkoknak mily kitűnő táplálék, azt csak kevesen tudják. Az igaz, hogy a megtörés nem könnyű munka, azért az erősebb marhacsontokat sütőbe is lehet tenni, hogy könnyebben morzsolódjék, de a tyúkok jobban szeretik nyersen. Már a három napos kis csibéknek vegyíthetjük az ételéhez, mert nagyon elősegíti a csontképzést, az ■öreg tyúkoknál pedig a tojásképzést. Sokat azért nem szabad adni, mert hasmenést idéz elő. Kétszer hetenként azonban megszerezhetjük magunknak azt örömet és munkát, mert az állatok nagyon szeretik. A túlságos nagy darabot felveszik ugyan a tyúkok, de nem nyelik le. Makkliszt mint baromfi tápszer. A közönséges tölgymakk összegyűjtve, sürőkemenczében meg- száritva lisztté őrölve igen jó tápszer az aprómarha számára. E czélra aképen alkalmazható, hogy a baromfiak rendes eledelébe kevés makklisztet vegyitünk s az egészet langymeleg állapotban teszszük eléjük. Legalkalmasabb a makklisztet előbb meleg vízzel tésztává gyúrni, ebből apró czipócskákat alakítani s ezeket azután megszáritani. Használatnál elég egy ily ökölnagyságu czipó tizedrészét keverni 12 tyuk rendes tápláléka közzé, előbb meleg vízben megpu- hitván a czipódarabot. E táplálék a tojást nagyon előmozdítja tyúkoknál. Gazdasági közmondások. Szántás-vetés. Aki nem vet, nem arat. — Eke után menjen a fogas és a borona. — Vakbarázda nem barázda. — Túl sürü vetés nem fizet, csak szalmát ad. — Any- nyit szánts, amennyit megfogasolhatsz. — Oszsze! porba, tavaszszal sárba vess. — Egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér, három szántás három kenyér, hat szántás kis vakarcs. — Ha kevés földedet jól megdolgozod, többet teremhet, mintha hiányzott a munkája. — Gazos vetésnek —rossz a gazdája. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Felbontható-e a biztosító társaságokkal kötött szerződés? Elterjedt hit, hogy a ki például életét biztosította, vagy egyáltalán a biztosítótársaságokkal szerződést kötött : az többé fel nem bontható. Fizetni k e 11, a meddig csak van mibŐl,ha mindjárt utolsó párnából is. Persze, hogy ezt a hitet leginkább a biztositó társaságok ügynökei terjesztették és terjesztik. No hát atyámfiai, ez a hit vagy elámitáson, vagy tévedésen alapszik ! Hamisság és csalfaság az, hogy a ki a biztosítást egyszer aláírta, azt aztán nyúzni lehet. Mert mit mond erre a törvény? Az 1875. XXXVII. t. ez. (kereskedelmi törvény) kimondja: 485. §. A biztosítási kötvény elveszti hatályát: 4) „Ha valaki a lejárati napon, vagy az arra meghatározott időn belül a dijat ki nem fizeti.“ A királyi kúria 1876. 8240/X. sz. alatt a következő döntvényt hozta: „A díj ki nem fizetése nem ad jogot a társaságnak, hogy azt követelje; a nem fizetésnek egyedüli következménye, hogy a biztositás megszüni k.“ S az Ítélet több része még félremagyarázhatatlanabbul kimondja: „A biztosítási kötvény nyomban elveszti jogerejét, amint a lejárati napon a dij ki nem fizettetik, tekintet nélkül, hogy a biztositás megszűntnek mondatik vagy sem !“ Sőt, ha a biztositás ellenértékéül váltót ad valaki, amint a biztosítást megszakítja, a váltó elveszti mindenféle keresetre a jogát. A kúria számos esetben kimondotta, igy 1893. nov. 4. 1462. döntvényében is, hogy a kereskedelmi törvény 485. §. 4-ik pontja biztosítja, hogy mind a biztositandónak, mind a biztosítottnak joga van visz- szalépni a dij megfizetésének megtagadása által s e dijat követelni, ha csak nem az első befizetésre vonatkozik, a társaságnak joga nincs. Tehát, ha valaki biztosíttatja magát s a második befizetést megtagadja, a törvény értelmében semmiféle biztositó társaság sem kötelezheti, hogy egy árva krajezárt is fizessen még! Az első rátáját a biztosításra köteles megfizetni, de azután semmit. Hiszen, ha valaki visszalép a biztosítástól, a társaságnak sincs vele szemben semmi rizikója, micsoda jogalapon akarná tehát a visszalépőt magához bilincselni? Erről még szólunk ám, mert van ám itt magyarázni való!
