Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-18 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 261 Szabolcsiak sorsa Amerikában.*) Tekintetes Szerkesztő ur! ígéretet tettem, hogy azon szerencsétlen híveimtől (körülbelül 7 család) küldendő levelet közölni fogom, kik a múlt év márczius hóban lelkiismeretlen csábítók, s fizetett ügynökök rábeszélése folytán, azon biztatás mellett, hogy családonkint 120 hold földet, házat igavonó barmot és az első évben szükséges élelmi szereket fognak az államtól nyerni, Brazíliának San-Paulo tartományába költöztek. Gé- nuáig saját költségükön utazva, a tengeren pedig ingyen szállításban részesülve. Azóta e szerencsétlen embereknek csak pár hasonló szomorú levele jutott el hozzánk, mint ilyet másolatban küldöm tek. Szerkesztő urnák, a napokban érkezett a Nagy Bálint levele, mit Santósban irt Pátrohára Bátyjának. „Kelt levelem Junius 28-án. Szeretett Kedves bátyám kívánja a jó Istentől, hogy ezen pár sorunk a legjobb egészségben találja mindnyáj'otokat, és arra igen kérjük, hogy azt írták a Győrmegyeiek, hogy haza szállítanak bennünket ingyen, tehát mi Santósban vagyunk a tenger parton, és mert azoknak azt Írták, hogy csak minél előbb a tenger partra igyekezünk tehát már negyedik hete, hogy itt sinlődünk, mert csak koldulunk a városba és csak úgy élünk és három ember Rióban is volt a főkonzuláthoz azok azt mondják, hogy Riói konzulát minden községben küldött Írást és arra kerem kedves bátyám hogy még légy szives megtudni és tudósítsál bennünket a jó tekintetes jegyző úrhoz és a biró úrhoz is kérd meg igen szépen kérjük hogy legyen olyan szives hogy intézkedne felőlünk mer a konzulát azt kívánja ha a község elöljárója folyamodik felőle hát haza vitetik azonnal hát igen szépen kérem, hogy ha méltóztatnának oly szívesek lenni hát ha a jó Isten megsegít haza mehetek meg- szógálom a jó szívességét az országnak és a hazámnak és a falum elöljáróknak is megszolgálom és arra kérünk kedves bátyám légy szives és erigy által Gégénybe és mond el a szomorú hirt, mert bizony itt ebbe a vadországba a szegény magyaroknak igen sajnos az élet mert itt magyarul nem tud senki beszélni, ott akár merre megyünk akár mit dolgozunk nekünk nem fizetnek sehol mert beszélni nem tudunk tehát a mi sorsunk igen szomorú és még keserves is mert Sántósba is úgy* tudtunk eljutni, hogy a ruháinkat eladtuk és már a sincsen csak a mi rajtunk van tehát segítsenek rajtunk, vagy a pátrohai elöljáróság legyen szives írjon egy pár szót a konzu- látnak Santósba hogy még egyszer megláthassuk a szép Kanaán országunkat mert más képen nem tudunk soha szép országunkba vissza menni mert itt éhen is elveszünk, vagy pedig legyen olyan szives ne sajnálja fáradságát menjen által az én kedves testvéremnél és vigye át e levelet is és mondja meg hogy ha még egyszer akarnának látni, hát könyrülje- nek rajtam vagy pénzzel, vagy pedig járjanak ők is benne ne hagyjanak elveszni, majd vissza szógálom itt már voltam olyan Ínségbe vasárnap is éhségembe el is szédültem, mert ha elmegyek koldulni hát tiz helyről is kipiszkolnak úgy adnak egy harapást csak azt mondták menjek dolgozni, de nem lehet mert beszélni nem tudok hát még szolgálni sem tudok, és tisztelem stb.u Nagyt. Lelkészünk a községi elöljárósággal együttesen azonnal kérvényt menesztettek a nagy- méltóságu m. kir. miniszter úrhoz, elküldvén ezen levél eredetijét, kérvén hogy magyar honfiúi lelke *) A »M. F.« ép a múlt héten foglalkozott azon gonosz csábítással, mely szerint a földmiveseket lelketlen ügynö- nökök föld és' más ígéretekkel Amerikába csolagatják. íme itt közlünk most egy levelet a »Nyirvidék« ez. újságból, mely állításainkat szóról-szóra igazolja, Szerk. erős karját nyújtaná az elcsábított szabaditása és hazaszállítása végett. Maradtam Pátroha, 1901. aug Tekintetes Szerkesztő urnák testvéreink 1. Tisztelője megKoltonay Dániel ev. ref. tanító. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Rendelet a vásári szerencse játékok ellen. A vásár bizony sokszor, különösen a falusi emberre nézve veszélyes ár. A laczikonyhák, a pálinkás bódék nem egyszer fosztották meg a vásáros embert — egész kis vagyonkájától, tehenének, lovának, ökrének árától. Hát még a sok látványosság ! Kasza, kapa, dolog kerülő emberek kihasználják a tudatlan embert saját maguk javára! A sok szerencse játék, papagályos jövendőmondók és ki tudná még mi, arra valók, hogy a szegény ember verejtékkel keresett garasait elzsebeljék. Persze ez a foglalkozás könnyebb, mint a komoly munka. Nem csuda ha szerszáma nincs az ilyen lézengőknek. A belügyminiszter is megsokalta ezt a fosztogatást. Most szigorú rendeletet adott ki, különösen a vásári szerencse játékok ellen. A rendelet szerint olyan játék üzésére, melynél a vállalkozó pénz vagy tárgynyeremény kilátásba helyezésével kelti fel a közönség játékszenvedélyét, különösen a szegényebb sorsú tudatlan nép kizsákmányolására irányuló szerencsejátékokra engedélyek egyáltalában nem adhatók. Ilyenek: 1. báb (hordozható) tekebáb, 2. golyó, színes golyó, 3. baba színes baba, 4. monakó, 5, marindli, 6. birbics, 7. czél- dobás (kör-, karika vagy lemezczéldobás) 8. szin, (farbenspiel) számozott szin és az ezekhez hasonló természetű más játékok. Egyebekben a rendelet kimondja, hogy hangversenyek, tán.czvigalmak, szavalatok (reczitátor), felolvasások, daltársulati, művészeti, továbbá czirkusz, valamint egy vagy több állattal bemutatandó előadások, álarczos menetek nyilvános rendezéséhez, tűzijáték, állatsereglet, anatómia, panoptikai és más hasonló muzeum, báb, vagy gép- szinház nyilvános bemutatásához, kintorna, czitera és általában hangszerekkel udvarokon, utczákon, tereken, nyilvános helyeken kereseti czélból való játszáshoz; végre hinták, (lég-, hajó, vagy körhinták), erőmérőgépek, hullámvasutak és ezekhez hasonló természetű játékoknak és szórakoztató eszközöknek nyilvános helyen való felállításához rendőrhatósági engedély szükséges. Külföldiek részére az ily engedélyt, — Budapest székfőváros kivételével, — csakis a m. kir. belügyminiszter adhatja meg. A szabályrendelet, melyet e hó 4-én küldtek meg valamennyi törvény- hatóságnak szept. hó első napján lép érvénybe. Betürejtvóny. — Kugler Imrétől. — alom alom alom alom alom alom Méhek a postaszekrényben. Egy angol postaszekrényben letelepedett egy méhraj, mely egész kényelmesen érezte ott magát. A postaszekrény fenékén levő levelek puha alapot képeztek a mézgyüjtők- nek. A leveleket ki kell onnan szedni és rendeltetési helyökre juttatni. Erre joga van a levelező közönségnek. Igen ám, de az angol törvény tiltja a méhek megkárosítását vagy megöletését. Az angol postások most jutalmat tűztek ki annak, ki megmondja a módját, miként lehetne a leveleket onnan kiszedni úgy, hogy a tulérzékeny angol törvénynek is eleget lehessen tenni. Talán egyik másik méhész olvasónk kisegíti az angol postaigazgatóságot a hínárból.
