Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-11 / 32. szám
f Szilágyi Dezső. A magyar népnek újra mély gyásza van! Mert nagy embert, nagy hazafit, nagy tudóst ragadott el soraiból a halál. Szilágyi Dezső, volt igazságügyi miniszterünk, az országgyűlés egykori hatalmas, fogós elnöke, az utolsó évtizedek legkiválóbb magyar elméje, hatalmas jogásza és törvényhozója nincs többé! F. hó 2-án temette el őt a nemzet méltó gyászszal és pompával. Halála az egész országot megdöbbentette, Életerős-emberként hosszú életet Ígért és ime a szervezetében, szivében lappangó betegség egy pillanat alatt ölte meg a nagy embert, talán éppen akkor, mikor éles eszére, tekintélyére legnagyobb szüksége lenne az országnak. Váratlan halála. Bár Szilágyi hatalmas, úgyszólván vaserős ember volt, azért nyaranta orvosai Karlsbadba szokták küldeni, mert féltek, hogy szive és mája elhájasodik. Az idén is jul. 3-án távozott el a fővárosból Karlsbadba, hol jól érezte magát. Majd egy havi ott tartózkodása után jul. 30-án érkezett vissza Budapestre, itt lakására hajtatott. Darvasi Sándor szolgája fogadta Szilágyit, a ki panaszkodott a rendkívül nagy hőség miatt. Elmondta, hogy másnap Tátrafüredre utazik. Szobájában pongyolára vetkőzött, aztán ebédet hozatott, a melyet jóízűen elfogyasztott. — Itthon maradok, mondta a szolgájának. Ebben a hőségben nem megyek egy tapodtat sem. A szolga magára hagyta az urát. Délután hat órakor bevitte neki az estilapokat. Szilágyi mogorva, rosszkedvű volt s megint panaszkodott a hőségről. Félórával később egy perezre kiment a lakásából, aztán megint visszatért. Elve többé nem látták. A szolga este kilenczedfél órakor kopogtatott a hálószoba ajtaján, hogy megkérdezze urát, vájjon nem parancsol-e vacsorát? Nem kapott választ. Rövid idő múlva erősebben kopogtatott, de megint eredménytelenül. Azt gondolta, hogy a gazdája az uta- 2ásban nagyon kimerült, s mélyen alszik. A szolga kora reggel öt órakor fölkelt s első gondja volt, hogy' megnézze, mit csinál uz ura? Megint kopogtatott a hálószoba ajtaján. A mikor nem kapott választ, bement a dolgozó szobába, a melyből szintén be lehet menni a hálószobába. Az az ajtó is zárva volt. A szolga most már' rosszat sejtett s erősen döngette az ajtókat. — Szent Isten, — mondta a feleségének, a kegyelmes urat aligha baj nem érte. — Talán csak elájult a nagy melegtől, — felelte az asszony. Még nem szóltak senkinek a dologról. Hat órakor végre kocsira ült a szolga s elhajtatott Szilágyi Dezső egyik legbizalmasabb barátjához, Neuhoffer János dr. magáfizóhoz. Együtt jöttek vissza Szilágyi Dezső lakására. Lakatost hivattak a Gizella-térről, a ki kinyitotta a hálószoba ajtaját A mitől rettegtek, megtörtént. Szilágyi Dezső holtan feküdt a padlón, az ágy és a mosdó közt a hasára fordulva. — Helyzetéből azt lehet következtetni, hogy éppen mosdani akart, a mikor rosszul lett és összeesett. Rövid vizsgálat után kiderült, hogy Szilágyi Dezső meghalt s már hullafoltok is mutatkoztak a testén. Szilágyi élete. Szilágyi Dezső Nagyváradon született 1840. esztendőben. Atyja tekintélyes ügyvéd volt; fia is erre a pályára lépett és már mint ifjú kivált nagy tehetségeivel társai közül. Kitűnő szónok volt, mikor felemelte szavát, mindenki elbájolva hallgatta. Az akkori igazságügyminiszter Horváth Boldizsár azonnal rávetette a szemét és miniszteri titkárul maga mellé vette; csakhamar osztálytanácsos lett, majd kiküldték Angliába, hogy tanulmányozza a nagy angol nép igazságügyi törvényeit. Nem is ismerte nálánál senki alaposabban Anglia bíráskodását és törvényhozását. 1871-ben a miniszterelnök mellett szervezett bizottságnak lett tagja miniszteri tanácsosi ranggal. Szilágyi Dezső 1871. óta volt országgyűlési képviselő is. A mint első beszédét elmondotta, már megalapította nevét és dicsőségét. Erőteljes, szép, férfias alakja, csengő, messzeható hangja, bámulatos szókincse, az ennek gazdagsága, érveléseinek vas ereje s mind a mellett finomsága egyszerre a törvényhozás leghatalmasabb szónokai sorába emelték. A törvényelőkészítő bizottság 1874-ben feloszolván, Szilágyi Dezső az egyetemen lett a politikai tu-
