Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
238 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. A búza ára. Az aratások az egész országban immár nem sok idő múlva befejeződnek. Most már tisztában vannak hát a gazdák legnagyobb részben, hogy menynyit és mit kaptak fárasztó munkájuk után ? Általánosan megállapított vélemény, az idei termésre, hogy az bizony csak amolyan rossz, — közepes. De azért még nem kellene a gazdáknak aggód- niok, ha a buza-gabona ára végre valahára szerencsésen kialakulna. Mert ha egyszer jó ára van a gabonának, akkor a gazdnának busásan megtérülhet ama kár, mit az esetleges rossz termés okozott. Hát bizony nem csak a gazdára, de az egész országra nézve a legfontosabb kérdések egyike : hogy hát milyen a búza ára I Mert hej, a búzából szerezendő összegnek úgy e bár száz és egy helye vagyon ? Ideje volna már azt a summát úgy elrendezni, hogy a teher is szakadozzék lefelé a gazda válIáiról, meg bizony maradjon is egy némi részecske, mert bizony az ember életje nem csak a mából áll. Arra nézve, hogy vájjon lesz e ára a búzának? — sok mindennemű körülmény folyik le. így fontos dolog, vájjon termés tekintetében hogy vannak a külföldön ? A jelentésekből azt olvassuk, hogy a búzatermő és országukon kívülre is szállító (ekszport) államok az idén sokat szenvedtek a rossz termés mián. No hát akkor mindjárt becsesebb leszen ám a búzánk is. És ezt annál inkább reméllhetjük, mert bizony hazánkban, még a nagy uradalmi magtárakban sincs ám valami bőség az úgynevezett tartalék gabonában. Kisebb gazdaságokban meg még tavasz - szal elfogyott. Persze, hogy mindezek mellett attól is sok függ, hogy hát mit mond a tőzsdei A külföldi tőzsdéken elég jól áll a búza ára. Emelkedő irányzattal van, mint mondani szokás. No hát akkor csak nálunk is megérezzük ezt az emelkedést. Bár éreznők, mert, ha valamikor, most kélne el egy jó búzaár 1 Mire jó az átjukasztott parafadugó ? Parafa-dugót! Parafa-dugót ki ad el ? 11 Ezen furcsa kiáltás hangzott végig Árnyas falu utczáján. Az emberek gúnyosan néztek utána a kiáltónak. — Vájjon mit csinálnál vele ? — Mi az, már a rossz pa- íafadugónak is lehet hasznát venni? -— Bizony lehet a. — Tudom elcsodálkozik rajta, a ki ezt elolvassa, de hát ez úgy van! Hogy ne törje rajta soká senki sem a fejét, hát megmondom, hogy mire? Párnába tollú helyett, meg derék aljba lószőr helyett. Tudjuk, hogy a párnában lévő tollú nagy melegséget ad a fejnek, már pedig ez nem egészséges, mivel sok vér jön a fejbe vagy mint mondani szokták sok vér tóiul a fejbe. De ha úgy is használhatatlan parafa-dugót, vékony szeletekre vagdaljuk és ezt teszszük a párnába, úgy ez sem kemény nem lesz, meg nagy meleget sem tart, sigy fejünk jó puha, de egészen hideg helyen lesz a miáltal a vértódulást teljesen megakadályozzuk. Persze a parafát nagyon vékony lemezekre kell vágni, hogy az elég puha legyen. A derékaljban is helyetesiti a lószőrt. Sőt még jobb, ha vékony parafa szeletek vannak benne, mivel a lószőr, ha egyszer lenyomódik, mindig kemény lesz mig ez a parafánál nincs meg mivel soha sem nyomódik össze. Ebből is látjuk, hogy mindennek lehet hasznát venni csak tudni kel! a módját, hogy miképen. Molypusztitó szer. Újabban megkisérlették a molyokat benzinnel elpusztítani és a kísérlet teljes eredménynyel járt. A benzint fecskendővel kell a ruha és prém közé permetezni. de csak nappal, mert igen könnyen meggyu- lad. A benzin nem csak a molyokat, de azoknak petéit is elpusztítja, mit a többi szer, p. o. dohány, naftalin, kámfor nem eredményez. Svábok elleni szer. Miután már minden ismert szert, még schwe- renfurti zöld port is minden eredmény nélkül használtam a következő o'csó, ártatlan és biztos szert találtam : Egyforma mennyiségű porczukrot és boraxot tegyünk egy deszkára és keverjük össze. Evvel szórjunk be minden repedést, ablak és ajtó fát, még a szekrénvt is. A férgek tömegesen fognak előbujni, úgy, hogy alig győzzük megölni őket. Este megint be kell hinteni, reggel összesöpörni a kábult bogarakat és elégetni. A repedéseket gondosan betömjük gipszszel. Két-hám nap múlva már nem találni svábot. Sváb. Lópokróczok tisztogatása. Igen jó és olcsó pokróc/.tisztitós/er a közönséges szalmiákszesz, melyből bizonyos mennyiséget egy kádba öntünk és a kádra a pokróczot rátéritjük, mely után forró vizet öntünk bele. A felszálló gőzök a gyapjurostokat átjárva a piszkot teljesen feloldják. A pokróczokat aztán jól összegyümöszöljük és pálczával erősen kiporoljuk. A porolás után meleg vízben kiöblítjük és szárítás végett kiakasztjuk szellős helyre. Á Á Á Á Á Á Á Á •£• *£• Á Á -X* Á *X* -A. Á -4- •** ■** -X* W ■** ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Az általános koronaszámitás. Megjósoltuk annak idejében, hogy hiába lesz kötelező a koronaszámitás, a magyar ember nem törődik olyan könnyen hoz.zá, mint azt ott a magas hivatalokban gondolták. És pedig azért sem, mert hiszen a forinthoz szokott emberek, ha kezeik közt forintos pénzek is forognak, már inkább csak „forinttal gondolkoznak, számolnak!“ Úgy is történt. A gazd’uramnak, a gazd’asszony- nak, hiába olvasták, rakták ki a koronákat, már ők csak visszafordították forintokra, annál is inkább, mert hogy hát a forintos is „járja.“ No most aztán megcselekszik végre azt, a mit elsőben meg kellett volna cselekedni. Az Őszre már általánossá lesz a koronaszámitás, mert szeptemberig bevonják a még forgalomban levő forintosokat, körülbelül 90 millió darabot. Eltűnik akkorra az ötforintos bankjegy is, melynek helyét elfoglalja a tiz koronás bankjegy, amelyből 164 millió korona értékű kerül az őszre forgalomba. No hát vigyázni kell! Szeptemberig adjunk túl a forintokon ! Csak vóna egy két száz vékával ugy-e gazd’uram!? Majd elbánnánk ő kegyelmével! . A$X, xfx, _X*X xtx. .x+x. .xjx. x+x. .xfx.xtx. txjx x+x .xtx. .xfx.xtx. x+x. .x+x, .xfx. xfX. X+X xtx. Mexikó, a csodák hazája. Mexikó egyik legelőkelőbb napilapja a következőkben sorolja fel Mexikó természetalkotta csodáit: Mienk a legmagasabb hegy Amerikában : a Popokatepetl; a világ legmélyebb árka Valencziában, legdusabb ezitstere a guanjuatői hegyvidéken ; a legöblösebb és legfurcsább alakulásu barlang Dacahuamilpában és Villa Farciában: Tollon az északamerikai földrész legrégibb városa; az újvilág legrégibb üzlefi vállalkozása: a 211 esztendős Abadenoi könyvkereskedés ; a guaxetopei zarándokló-hely, mely Lourdessel vetekedik; a mexikói nép egy töredéke, mely mint Európában a baskok, annyira különböznek a többi néptörzsektől ; továbbá a Santa Maria del Tule, Amerika legmagasabb fája; végül pedig a Jurollo-hcogycsucs, a föld legújabb tűzhányója.
