Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 237 SZÖVETKEZZÜNK! Hogyan védik külföldön a gyermekeket a pálinka ellen? Múlt számunkban foglalkozott lapunk azon szomorú esetekkel, melyek élénken igazolják, hogy nálunk mily óriási pusztítást visz végbe a pálinka még a gyermekek közt is. Hasonló jelenségeket vesznek észre a külföldön is. Csakhogy ott nyomban hozzáfognak ám a védelemhez is és pedig szövetkezeti utón. így például olvassuk, hogy Nagy-Britaniában gyermek- mértékletess égi egyesületeket alapítanak. E szövetkezetek czélja, küzdeni a szeszes italok élvezete ellen. Több, mint három és fél millió gyermek tagjai a szövetkezeteknek. A „Remény-szövetségnek“ 3.205.000 gyermek tagja van. A Rechabitok 91.000 gyermeket számlálnak, a jó Templariusok 74.000 gyermektaggal rendelkeznek. Németországban is vannak ily szövetkezetek, de itt már nem működnek oly látható sikerrel. Azt mondják, hogy ennek oka a vezetők hiányában keresendő. Mit szóljunk Magyarországról? Itt tudtunkkal működik némely vidéken egy-egy mértékletességi egylet. De mily küzdelmekkel, azt csak a vezetők tudnák megmondani. Hiszen nálunk az is nagy baj, a szabadság (?) ellen való vétség, ha valaki felfogadja, hogy a korcsmát keresetével nem fogja boldogítani. A gyermekek védelmére pedig eddig talán nem is gondoltunk. Nálunk ezt a szövetségi mozgalmat az iskolákban kellene megkezdeni. Francziaország- ban már elrendelték, hogy az iskolákban a pálinka ellenes tanítást, oktatást nagy figyelemre méltassák. És nálunk? Hol biztosítsunk ? Annak idejében mi is megmagyaráztuk, mily fontos indokok hozták létre a Gazdák Biztositó Szövetkezetét. Közszükség van erre a szövetkezetre, mert a létező biztositó társulatok már-már elviselhetlen díjtételeket raktak a gazdaközönség nyakára. Nem csuda, hogy aztán a gazdák tartózkodtak a biztosítástól. A miből persze az országnak lett óriási kára. A Gazdák Biztositó Szövetkezetének 1899. évben történt megalakulása óta nagyban javult a helyzet. Bár a kartelekben levő biztosító-társaságok minden lehetőt elkövettek, hogy a Gazdák Biztositó Szövetségének ártsanak: a szövetkezet rövid működése alatt is megmutatta, hogy életre való és bizalmat érdemel. E bizalomnak adott kifejezést legutóbb a földmi velésügyi minisztérium is, ki a kezelése alatt álló állami birtokok és lótenyésztési intézetek összes vagyontárgyának tűz. villám, é s robbanás által okozható károk ellen mintegy 38 millió korona értékben e szövetkezetnél biztosította. A szövetség továbbá azzal is dicsekedhetik, hogy az üzletrészjegyzék sorában őfelsége családi uradalma, az uralkodóház tagjai, törvényhatóságok, gazdasági egyesületek és nagy birtokok is nagy számban vannak. . Itt az ideje tehát, hogy a szövetséget keressék fel a kisgazdák is. Hogy a szövetkezetnek nyilvánvaló előnye vagyon a biztosító-társulatok fölött, azt bizonyítani többé nem szükséges. Hiszen a szövetkezetek a közjóért dolgoznak és nem azért, hogy a rengeteg nyereségből egyeseket hizlaljanak. A szövetkezet arra törekszik, hogy mentői előnyösebb feltételekhez juttassák a gazdákat a biztosításban. Ezért haragszanak aztán persze a társulatok reája. De ebből minden emberfia levonhatja a maga számára a következtetést is, hogy t. i. h o 1 biztosítson hát? Hitelszövetkezeti gyűlés Perbenyiken. A felsőtiszai vármegyék szövetkezeteinek szövetsége megtartotta rendes évi közgyűlését Perbenyiken nagyszámú résztvevő, a szövetkezeti ügy lelkes barátainak jelenlétében. Képviselve voltak Zemplén-, Szabolcs- és Ung- vármegyék szövetkezetei, mint amelyek a szövetség kerületébe tartoznak. Ott láttuk a nagy-kázméri hitelszövetkezet részéről gróf Berchtold Kázmért és Iványi B. Károly plébánost; Bélyről báró Sennyey Bélát; Mándokról Szikszay Sándor gazdasági titkárt; Csapról Bocskay Sámuel evangélikus református lelkészt; Szacsurról Péchy Adám birtokost, az ottani virágzó szövetkezet alapitóját; Tarczalról Tarczali Dávid honvédalezredest, ki nem kevésbbé lelkes szövetkező, mint amilyen jó katona ; Leleszről Allender Frigyes főerdészt; Király-Helmeczről Bencsik István főszolgabírót, Révy G. Victor főmérnököt; Páczinról báró Sennyey Istvánt; Erzsébettanyáról báró Sennyey Miklóst st. Ezenkívül a Beregmegyei Gazdasági Egyesüld részéről Czeiner Nándor egyesületi alelnököt; a Zempléni Gazdasági Egyesület részéről Fedák Istvánt egyleti titkárt; Ung- várról Löcherer Lőrincz főorvost s a helyi sajtó képiselőit; a központból Z. Kiss Gyulát és Onody Zsigmondot. Gróf Mailáth József elnök délelőtt 11 órakor megnyitotta az ülést s beszédében rámutatott arra, hogy a szövetkezetek nemcsak anyagilag segítik tagjaikat, hanem szövetkezeti szellemben nevelik azokat, a mi alkalmas a szociális kérdés megoldására is. Ebben az irányban való munkásságra serkenti a jelenlevőket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a szövetség titkára olvasta fel jelentését, mely a szövetkezetek szapodásáról, megszilárdulásáról és növekedő jelentőségéről ad számot. Ezután következtek a programm pontjai. Ambrózy Kálmán, buji ev. ref. lelkész, felolvasásában a szövetkezetét a keresztény elvekre vezette vissza ; fejtegetését a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta. Utánna dr. Horváth János a gabona-raktárak szervezéséről tartott szakszerű előadást, melyben tudásával, szakszerűségével elejétől-végig lekötötte a válogatott hallgatóság figyelmét. Bernát István a tojás értékesítés kérdését fejtegette s számadatokkal bizonyította a szövetkezés ezen fajtájának fontos voltát a magyar gazdaközönségre nézve. Több apróbb felszólalás után az elnök melegen megköszönte az előadónak a tanulságos előadásokat. A gyűlés délután 1 órakor ért véget, amikor az elnök a jelenlevőket barátságos ebédre hívta meg a „Nyesés“ vendéglőbe, melyen többen méltatták felköszöntőikben a szövetség elnökét s elhatározták, hogy arczképét, úgyszintén gróf Károly Sándorét, a magyar szövetkezetak apjáét, minden szövetkezet helyiségében ki fogják függeszteni. A FelsŐtiszavidéki szövetség példát mutat arra,, hogyan kell a szövetkezeti szellemet vidéken fölébreszteni és újabb tettekkel ébren tartani. Mindez, főképpen gróf Mailáth Józsefnek érdeme. Perbenyiken megvalósulva láttuk azt, amire gróf Mailáth hivatkozott: az igazi szövetkezők szeretik, becsülik és támogatják egymást. Ily módon az életet szebbé, öröm- teljesebbé és boldogabbá teszik úgy maguknak, mint másoknak.
