Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

230 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Okuljatok a jövő aratásra! Az eger—füzesabonyi szomszédos forgalmi vonal Kis-Tálya állomásán sajnálatos esetnek voltak tanúi az átutazók. Az aratási munkát elvállalt munkáscso­portok tudvalevőleg most utaztak szerződésük he­lyére, hogy a körmükre égett aratáshoz hozzáállja- nak. Kis-Tálya állomáson is mintegy 40—50 főnyi sommás-csapat várta az egri viczinálist, hogy hétfőn reggel szerződésük értelmében munkába álljanak. Az Eger felől jövő vonaton azonban nem volt a munká­sok számára hely. Alig volt nehány kocsi összekap­csolva s azok is zsúfolásig tömve a különben nagy forgalmú vonalon. A viczinális egyszerűen lefüstölte a munkásokat, akiknek odakiáltotta a kalauz, hogy nem szállhat fel már oda senki. A munkások között óriási félelem támadt, szerződésöket lobogtatva rohan­tak a vonat után, szerszámaikat dobálták felé s el­keseredett káromlásokra fakadtak, megértve azt, hogy a mások gondatlanságából származó veszteségeiket megtéríteni senki sem fogja. Nem keressük itt a mél­tatlan bánásmód eredeti okozóját, de szolgáljon e fel­szólalásunk arra, hogy a mindenfelé égető munka idejében gondoskodjanak az illetékes tényezők kellő számú kocsi kapcsolásról. Viszont a munkás csapatok saját érdekökben ne késsenek utazások idejét bejelenteni, hogy az Ilyenféle sajnálatos esetekből mind r á - jok, mind munkátadókra kár ne szár­mazzék. MAGYAR KIS GAZDA. Szőlőmunkás tanfolyamok. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter na­gyon üdvös rendeletet intézett az állami szőlőtelepek intézőihez. A rendelet szerint minden állami szőlő­telepen bizonyos számú munkást egy teljes éven át alaposan kioktatnak a szőlőművelés körüli munkála­tokra, úgy, hogy az illetők teljesen gyakorlott hasz­nos szőlőmunkássá váljanak. Az ily módon kioktatott munkások idővel vinczellérek lehetnek. Hol tartsuk az almát? A gazda, mikor télire elteszi almáját, csak arra gondol, hogy a fagytól és rothadástól mentse meg almáját. Pedig az alma oly érzékeny portéka, hogy másra is kell ügyelni. Nevezetesen, azt mutatja a tapasztalás, hogy az alma nagyon könyen szagot kap. Történt a télen, hogy az almát olyan helyre rakták, bár ideiglenesen, hol a szekrényben eltett szőrmés ruhák, bundák voltak. Rövid idő múltán megkóstol­ták az almát, érezték, hogy naftalin szagu, de izü is. A ki tehát almáját értékesíteni akarja, arra is vigyáz­zon, hogy tisztalevegőjü helyen tartsa. Ménlovak vásárlása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és félévet betöltött, de a nyolczadik évet meg nem ha­ladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben, vagy pusztában áll. továbbá az eladási árt is (1 koronás bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb folyó évi augusztus hó 1 o-ig a m. kir. földmivelésügyi minisztérium­nak jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest, úgy, amint a múlt évben, ismét egyes központokon fog­nak bizottságilag megszemléltetni és a vételár tekinte­tében létrejött egyezkedés után azonnal megvásárol­tatni és átvétetni; 165 czentiméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, nem vásároltatnak, kivéve, ha az egyed ki­tűnő minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára azon m. kir. adóhivatal­nál fog kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkal­mával kijelölend. Houvédlovak kikölcsönzése. A honvédlovak jó részét megbízható gazdáknak ingyen szokták kikölcsönözni, azzal a kötelezettséggel, hogy azokat a tavaszi szemlén bemutatni tartoznak, s évente gyakorlatra állítják. Mozgósítás esetén azon­ban a_.honvédlovat azonnal be kell szolgáltatni. Öt évi tartás után a ló a gazda tulajdonába megy át; ha azonban a ló tartása ellen bár csak egy­szer is kifogás volt tehető, a tartási kötelezettség hat év, vág} is ily esetben csak hat év után megy át a gazda .tulajdonába. Öt év után, ha a ló még katonai szolgálatra al­kalmas állapotban van, az azt tartó gazda 600 koro­nát kap azzal a kötelezettséggel, hogy további öt évig tartsa és gondozza, a tavaszi szemléken bemu­tassa, évente gyakorlatra állítsa és mozgósítás esetén azonnal beszolgáltassa. E második öt esztendő eltelte után, éppen úgy, mint az első esetben, a gazda tulajdonába megy át a honvédló. Magrépa kiválasztása. Egészséges répát csakis egészséges magból nyer­hetünk. Ezért már előző évben igen fontos a mag­nak hagyandó répának kiválasztása. Hogy melyik egészséges azt már leveleiről lehet felismerni. Habár könnyűnek látszik e kis meghatározás, mégis mindig ahhoz biztosan értőkre kell bízni. Ezen ember szeptemberben a répasorokat egyenként figyel­mesen átvizsgálja s a tenyésztésre alkalmatlannak látszó répafejet az oldalán egy vágással megjelöli. A vágás már a következő 4—5 hét alatt kitágul és behegedés után feltűnő hasadás mutatkozik. Még ha őszszel nem is vennők észre a hasadást, tavaszszal nem kerülné ki figyelmünket. A szabályos korona képzéséről. A fa koronája folytonos gondozást igényel; a korona ágaikét sorozatba oszthatók : t. i. gyümülcs és vezetőágakra. — Gyümölcságak arra rendel- vék, hogy virágbimbókat hozzanak s később gyümöl­csöt teremjenek; vezetőágak azok, melyek a fának az alakot adják s a tápnedvet a gyümölcságakhoz vezetik. A fa koronájának mindig szabályos alakot kell mulatnia, mert minél szabályosabb az alak, annál könnyebb a nedvkeringés, a fa általában egészsége­sebb lesz s hamarabb képes lesz gyümölcsöt teremni. Szabályszerű a korona akkor, ha az ágak egyenlő távolra állanak egymástól, hogy a korona minden része egyenlő mennyiségű fényt, levegőt és meleget kapjon. Minden ágat, mely egy vagy más tekintetben teljességgel nem tartozik a koronához, haladéktalanul le kell vágni, a várakozás vagy habozás elronthatja a dolgot. Ha vén, elhanyagolt fákat kell helyes alakra idomítani, akkor ajánljuk a nyári nyesést, mert már számos példák bizonyították, hogy a gyors, határozott és erős nyesés nyárban sok előnyt biztosit. Gazdasági közmondások. A milyen a szerszám olyan a munka! Csikorgó ekének a gazdája sem jó. — Rossz szerszámnak, rossz a gazdája. — Szerszámodat úgy gondozd, hogy bármikor használhasd. — Kóczistráng, kenderhám, — rossz szerszám. — Az eke azt gazda­gítja, aki jól használja. — Éles kapa legjobb mérge a gyomornak. — Vetőgéped csoroszláját jól meg nézd. — Vetőgépbe ló való, ökör az ekébe.

Next

/
Thumbnails
Contents