Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 223 MI ÚJSÁG? — A király a hadgyakorlatokon. A király, mint Bécsből jelentik, szeptember i-én Veszprémvár- megyébe megy, s megszemléli az uj ágyukkal való próbát. Szeptember n-én a nagy gyakorlatokra utazik. Elsőbb a dolmjmihojlaci kastélyban, aztán Be- nyovszky László görcsönyi palotájában fog lakni. — Főherczegi tanulmányút Magyarországon. Ottó kir. herczegnek fölserdült fia közelebbről Magyarországon nagyobb utazást tesz s ez alkalommal hosszabb ideig fog tartózkodni Budapesten, Deb- reczenben és Temesváron, hogy a magyarországi viszonyokat tanulmányozza, miután tanulmányai során most Magyarország közdolgaival is tüzetesen foglalkoztatják. A fiatal kir. herczeg szépen beszéli a magyar nyelvet és Magyarország dolga iránt rendkívüli érdeklődést és fogékonyságot tanusit. — Lónyay grófné Stefánia főherczegnő betegségében kedvező,fordulat állott be, úgy hogy fel- gyógyulása már legközelebb várható. A grófné még mindig Badenben tartózkodik. — Templom a csángó földön. A bukovinai csángó faluban „Istensegits“-ben most épült fel teljesen a templom, melyet majdnem egészen az emberi jósziv épített fel. Winkler József püspök harangot, Szapáry Béláné grófné teljes templomi felszerelést, Ország Sándor orgonát adományozott a templomnak, így lehetett e templomot létesíteni e vidéken, a magyarság ez elszórt s idegenektől teljesen körülövezett kicsinyke ments várában. — Kitüntetett munkások 0 felség a személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán Odlicsek Ferencz, a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvénytársaság művezetőjének, valamint Nagy Antal, a Nagy Zsigmond és Ferencz borsod- apátfalvi kőedénygyár czég alkalmazottjának és Miki József, a Clas Nándor csermely völgyi vasáru gyár czég alkalmazottjának, sok évi hű szolgálatuk elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Mikor lesznek a választások ? Napról- napra újabb tervek merülnek fel az uj választások idejére nézve. Csak az a hibájuk ezeknek a találgatásoknak, hogy nagyon koraiak, mert az illetékes tényezők még nem határoztak e tekintetben. Különösen figyelembe veendő, hogy a szeptember 3-án újra összeülő országgyűlésnek még sok fontos ügyet kell elintéznie s ilyenformán meglehet, hogy Széli Kálmán miniszterelnök aligha fogja a képviselőházat október vége előtt föloszlathatni. — Püspöki látogatás a fegyházban. Csúkv Károly gróf, váczi püspök gyakran látogatja meg a’váczi fegyliázat, hogy szomorít lakóinak jóságos, buzdító szavával lelki vigaszt nyújtson. A minap is minden bejelentés nélkül meglátogatta a fegyliázat, ahol Balkay István igazgató fogadta. Megtekintette a leégett épületrészt s fölkereste azt a fegyen- czet, kinek gondatlanságából az épület kigyuladt. Papp Lászlónak hívják, csak egy éve volt még hátra s azután szabadult volna. Most addig inig ügye a törvényszék elé kerül, szigorított büntetéssel magánzárkában ül. Papp László, a bűnös fegyencz. zokogva borult a püspök lábaihoz s úgy mondotta el, hogyan okozta a nagy tüzet. Végül pedig a megbánás hangján jelentette ki, hogy becsületes, munkás ember lesz, ha reászabott büntetését kitöltve, szabadulni fog. A püspök kérésére az igazgató végleg elengedte Papp Lászlónak a szigorlott büntetést. Ezután megtekintette a munkástermeket, a javítót s mindenütt megszólította a fegyen- czeket, kik közt apróbb ajándékokat osztott szét. — Az őszi buzavetés állasa. Az aratást az ország számos vidékén megkezdették. Kivételt képeznek csupán a hegyi és magasabb dombvidékek, ahol ma még többnyire zöldes, sőt néhol még egészen zöld búzák is láthatók. Az aratási kilátások nagyon különbözők, nemcsak a kalászoknak külömböző nagysága, hanem a szemek egyenlőtlen fejlődése miatt is. A rozsda is tényleg több kárt okozott, mint pár hét előtt még gondolni lehetett volna, különösen azokon a vidékeken, ahol a vetések megdőltek és főképp, ahol a ködök is gyakoriak voltak. Az üszög okozta kár is elég nagy, úgyszintén újabban a hesszeni légy okozta károk is, amelyek eleinte csak csekélynek je- leztettek. __ — Ügyes bíró. Szin község bírája : Szalóczy. elrendelte, hogy a község lépfenés bikáját vágják le a lakosság számára. A mészáros egy darab csontban megsértette a kezét és néhány nap alatt meghalt. Az orvos lépfene mérgezést konstatált. A bírót feljelentették az ügyészségnél. — A jótett jutalma. Temesvárott egy előkelő család öt éves kis fia játék közben a Béga vizébe esett s csakhamar elsodorta az ár. Ezt látva Reiter építész, a város egyik tekintélyes polgára rögtön ledobván magáról kabátját és mellényét s a gyermek megmentésére a vízbe ugrott, kit sajat élete koczkáztatása révén a biztos haláltól szerencsésen megmentett. Partra értekor a jelenlevő nép tömeg a bátor életmentőt lelkes éljenzésekkel fogadta. A gyermek nemsokára magához tért. mire az életmentő a hídhoz sietett, hogy otthagyott kabátját és mellényét magára öltse. Mily nagy volt azonban meglepetése, midőn észrevette, hogy mellényzsebéből hiányzik aranyórája, melyet valamely tolvaj akkor lopott ki az őrizetlen mellényből, a mikor annak tulajdonosa egy emberélet megmentésével volt elfoglalva. — Földművesek a színpadon. A korán meghalt zseniális Írónak, Just Zsigmondnak volt annak idején az eszméje, hogy parasztembereket tanított be népszínmű előadására. S azóta felkarolták a gondolatot s egyre halljuk hírét az ilyen előadásnak. A napokban Székely-Koesárdon jótékonyczélu szinielőadás volt. „Az utolsó kenet1* czimü népszínmű került színre, amelynek minden szereplője a földmives-osztályból került ki s az előadók oly szépen játszottak, a rendezés oly jó volt, hogy az előadást meg kellett ismételni. — Fellázadt aratók. Halálos kimenetelű verekedést rendeztek julius 1-én a bácsmegyei kutasi pusztán alkalmazott arató munkások, akik a gazdaság vezetésével megbízott Huszka Béla ispánt agyonverték. A megejtett vizsgálat adatai szerint az eset a következő : Petrovics Bogdán földbirtokos még ezelőtt két hónappal szerződtetett aratókat Hegyesről. A hatóság előtt kötött szerződés alapján a munkások még a múlt hó 26-án megjelentek a pusztán, hogy az aratás megkezdéséhez szükséges előkészületeket megtegyék. A szerződés megkötése után egy hónappal nagy jégverés volt a határban s a Petrovics gabonájában is nagy kárt tett, ami arra késztette a munkásokat, hogy Petrovicscsal uj egyezségre lépjenek, amit Petrovics el is fogadott s az emberek megkezdték a munkájukat. Hétfőn kellett volna hozzáfogniok a buzavágáshoz, azonban az ispán előbb más munkát akart velük végeztetni, amiről a szerződésben szó sem volt s csak ha azt elvégzik, kezdhetnek a tulajdonképpeni aratáshoz. A munkások vonakodtak ezt a külön munkát dijazás nélkül teljesíteni, mire az ispán azzal felelt, hogy addig nem adja ki nekik a szükséges élelmi- czikkeket. A munkások eleinte szép szóval követelték az élelini- czikkek kiadását, de minthogy azt az ispán megtagadta, megrohanták a kamrát, hogy erőszakkal elvegyék a járandóságukat. Az ispán erre fegyvert fogót, a munkásokra s a cselédséget is dorongokkal felfegyverkeztetve igy akarta a munkásokat elűzni. A munkások azonban megragadták az ispánt, kicsavarták a fegyvert a kezéből, azután dorongokkal nekiestek s addig verték; mig meg nem halt. A cselédség szétfutott a verekedés elől s az egyik béres nyomban értesítette a városban lakó gazdái, aki rendőrökkel jelent meg a szálláson a a gyilkosokat letartóztatta. Az ispán megöletése után a.munká- sok kiürítették a kamrát s mire a csendőrök megérkeztek, már távozni akartak a szállásról. Az agyonvert ispán feleséget és négy apró gyermeket ^hagyott hátra, kik szemtanúi voltak apjuk agyonverésének. — Csábítás aranynyal. Amióta a földön emberek vannak, azóta mindig a legjobb csábétek az arany mindenre, Tudta ezt jól Littvay László szentiváni gazda is, tehát előhozakodott a szeotivániaknak, hogy ő valahol a föld alatt aranyat tud, csak utánna kell ásni. Persze az ásatás költségekkel jár. A jámbor falusiak hitték a szép mesét, és az aranylátónak készséggel folyósították a költségeket. Littvay pedig a pénzt szétosztotta a társai között, mert többen voltak ők, az aranylátók. A banda manipuláczióiról értesült azonban az elöljáróság és igyekezett pártfogásába venni az érdemes társaságot. Az aranyásók Nemes-Militiesre szöktek s végül is csak kettőt sikerült a rendőrségnek elcsipnie : Páncsis Márk Alexát és Hódos Istvánt. — Nagy zivatarok. Kézdivá sár helyről Írják : Háromszékmegyében, Kézdivásárhelyen és vidékén, 8 nap óta folytonos zivatarok vannak. Többször jégeső is volt. A Ká- szon és Olt folyók kiáradtak és a viz a szántóföldeket és réteket sok helyen elborította. — Árkoson a villám egy 15 éves fiút agyoncsapott. — Csernátonban a villám felgyújtott egy csűrt, az épület összedült és a gazdát, aki lovait akarta kimenteni, maga alá temette. A Nagypatak megáradt és az összes hidakat elsodorta. — Papolczon ajég a vetésben nagy kárt okozott. — S e p s i-S z e n t-G y ö r g y ö n az Olt-hidnál annyira kiáradt az Olt folyó, hogy az Olt-hidról csónakon szállítják át a vasútra menő utasokat, mert az utón a kocsik a vízben elmerülnének.