Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 223 MI ÚJSÁG? — A király a hadgyakorlatokon. A király, mint Bécsből jelentik, szeptember i-én Veszprémvár- megyébe megy, s megszemléli az uj ágyukkal való próbát. Szeptember n-én a nagy gyakorlatokra uta­zik. Elsőbb a dolmjmihojlaci kastélyban, aztán Be- nyovszky László görcsönyi palotájában fog lakni. — Főherczegi tanulmányút Magyarorszá­gon. Ottó kir. herczegnek fölserdült fia közelebbről Magyarországon nagyobb utazást tesz s ez alkalom­mal hosszabb ideig fog tartózkodni Budapesten, Deb- reczenben és Temesváron, hogy a magyarországi viszonyokat tanulmányozza, miután tanulmányai so­rán most Magyarország közdolgaival is tüzetesen fog­lalkoztatják. A fiatal kir. herczeg szépen beszéli a ma­gyar nyelvet és Magyarország dolga iránt rendkívüli érdeklődést és fogékonyságot tanusit. — Lónyay grófné Stefánia főherczegnő be­tegségében kedvező,fordulat állott be, úgy hogy fel- gyógyulása már legközelebb várható. A grófné még mindig Badenben tartózkodik. — Templom a csángó földön. A bukovinai csángó faluban „Istensegits“-ben most épült fel telje­sen a templom, melyet majdnem egészen az emberi jósziv épített fel. Winkler József püspök harangot, Szapáry Béláné grófné teljes templomi felszerelést, Ország Sándor orgonát adományozott a templomnak, így lehetett e templomot létesíteni e vidéken, a ma­gyarság ez elszórt s idegenektől teljesen körülövezett kicsinyke ments várában. — Kitüntetett munkások 0 felség a sze­mélye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán Odlicsek Ferencz, a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvénytársaság művezetőjének, valamint Nagy Antal, a Nagy Zsigmond és Ferencz borsod- apátfalvi kőedénygyár czég alkalmazottjának és Miki József, a Clas Nándor csermely völgyi vasáru gyár czég alkalmazottjának, sok évi hű szolgálatuk elisme­réséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Mikor lesznek a választások ? Napról- napra újabb tervek merülnek fel az uj válasz­tások idejére nézve. Csak az a hibájuk ezeknek a találgatásoknak, hogy nagyon koraiak, mert az ille­tékes tényezők még nem határoztak e tekintetben. Különösen figyelembe veendő, hogy a szeptember 3-án újra összeülő országgyűlésnek még sok fontos ügyet kell elintéznie s ilyenformán meglehet, hogy Széli Kálmán miniszterelnök aligha fogja a képviselő­házat október vége előtt föloszlathatni. — Püspöki látogatás a fegyházban. Csúkv Károly gróf, váczi püspök gyakran látogatja meg a’váczi fegyliázat, hogy szomorít lakóinak jóságos, buzdító szavával lelki vi­gaszt nyújtson. A minap is minden bejelentés nélkül meg­látogatta a fegyliázat, ahol Balkay István igazgató fogadta. Megtekintette a leégett épületrészt s fölkereste azt a fegyen- czet, kinek gondatlanságából az épület kigyuladt. Papp Lász­lónak hívják, csak egy éve volt még hátra s azután szaba­dult volna. Most addig inig ügye a törvényszék elé kerül, szigorított büntetéssel magánzárkában ül. Papp László, a bű­nös fegyencz. zokogva borult a püspök lábaihoz s úgy mon­dotta el, hogyan okozta a nagy tüzet. Végül pedig a meg­bánás hangján jelentette ki, hogy becsületes, munkás em­ber lesz, ha reászabott büntetését kitöltve, szabadulni fog. A püspök kérésére az igazgató végleg elengedte Papp Lász­lónak a szigorlott büntetést. Ezután megtekintette a mun­kástermeket, a javítót s mindenütt megszólította a fegyen- czeket, kik közt apróbb ajándékokat osztott szét. — Az őszi buzavetés állasa. Az aratást az ország számos vidékén megkezdették. Kivételt képez­nek csupán a hegyi és magasabb dombvidékek, ahol ma még többnyire zöldes, sőt néhol még egészen zöld búzák is láthatók. Az aratási kilátások nagyon különbözők, nemcsak a kalászoknak külömböző nagy­sága, hanem a szemek egyenlőtlen fejlődése miatt is. A rozsda is tényleg több kárt okozott, mint pár hét előtt még gondolni lehetett volna, különösen azokon a vidékeken, ahol a vetések megdőltek és főképp, ahol a ködök is gyakoriak voltak. Az üszög okozta kár is elég nagy, úgyszintén újabban a hesszeni légy okozta károk is, amelyek eleinte csak csekélynek je- leztettek. __ — Ügyes bíró. Szin község bírája : Szalóczy. elrendelte, hogy a község lépfenés bikáját vágják le a lakosság számára. A mészáros egy darab csontban megsértette a kezét és néhány nap alatt meghalt. Az orvos lépfene mérgezést konstatált. A bírót feljelen­tették az ügyészségnél. — A jótett jutalma. Temesvárott egy előkelő csa­lád öt éves kis fia játék közben a Béga vizébe esett s csak­hamar elsodorta az ár. Ezt látva Reiter építész, a város egyik tekintélyes polgára rögtön ledobván magáról kabát­ját és mellényét s a gyermek megmentésére a vízbe ugrott, kit sajat élete koczkáztatása révén a biztos haláltól sze­rencsésen megmentett. Partra értekor a jelenlevő nép tö­meg a bátor életmentőt lelkes éljenzésekkel fogadta. A gyermek nemsokára magához tért. mire az életmentő a hídhoz sietett, hogy otthagyott kabátját és mellényét ma­gára öltse. Mily nagy volt azonban meglepetése, midőn észrevette, hogy mellényzsebéből hiányzik aranyórája, me­lyet valamely tolvaj akkor lopott ki az őrizetlen mellény­ből, a mikor annak tulajdonosa egy emberélet megmenté­sével volt elfoglalva. — Földművesek a színpadon. A korán meghalt zseniá­lis Írónak, Just Zsigmondnak volt annak idején az eszméje, hogy parasztembereket tanított be népszínmű előadására. S azóta felkarolták a gondolatot s egyre halljuk hírét az ilyen előadásnak. A napokban Székely-Koesárdon jótékonyczélu szinielőadás volt. „Az utolsó kenet1* czimü népszínmű került színre, amelynek minden szereplője a földmives-osztályból ke­rült ki s az előadók oly szépen játszottak, a rendezés oly jó volt, hogy az előadást meg kellett ismételni. — Fellázadt aratók. Halálos kimenetelű verekedést rendeztek julius 1-én a bácsmegyei kutasi pusztán alkalmazott arató munkások, akik a gazdaság vezetésével megbízott Huszka Béla ispánt agyonverték. A megejtett vizsgálat adatai szerint az eset a következő : Petrovics Bogdán földbirtokos még eze­lőtt két hónappal szerződtetett aratókat Hegyesről. A hatóság előtt kötött szerződés alapján a munkások még a múlt hó 26-án megjelentek a pusztán, hogy az aratás megkezdéséhez szükséges előkészületeket megtegyék. A szerződés megkötése után egy hónappal nagy jégverés volt a határban s a Petro­vics gabonájában is nagy kárt tett, ami arra késztette a munkásokat, hogy Petrovicscsal uj egyezségre lépjenek, amit Petrovics el is fogadott s az emberek megkezdték a munkáju­kat. Hétfőn kellett volna hozzáfogniok a buzavágáshoz, azon­ban az ispán előbb más munkát akart velük végeztetni, ami­ről a szerződésben szó sem volt s csak ha azt elvégzik, kezd­hetnek a tulajdonképpeni aratáshoz. A munkások vonakodtak ezt a külön munkát dijazás nélkül teljesíteni, mire az ispán azzal felelt, hogy addig nem adja ki nekik a szükséges élelmi- czikkeket. A munkások eleinte szép szóval követelték az élelini- czikkek kiadását, de minthogy azt az ispán megtagadta, meg­rohanták a kamrát, hogy erőszakkal elvegyék a járandóságu­kat. Az ispán erre fegyvert fogót, a munkásokra s a cselédsé­get is dorongokkal felfegyverkeztetve igy akarta a munkáso­kat elűzni. A munkások azonban megragadták az ispánt, ki­csavarták a fegyvert a kezéből, azután dorongokkal nekies­tek s addig verték; mig meg nem halt. A cselédség szétfutott a verekedés elől s az egyik béres nyomban értesítette a vá­rosban lakó gazdái, aki rendőrökkel jelent meg a szálláson a a gyilkosokat letartóztatta. Az ispán megöletése után a.munká- sok kiürítették a kamrát s mire a csendőrök megérkeztek, már távozni akartak a szállásról. Az agyonvert ispán felesé­get és négy apró gyermeket ^hagyott hátra, kik szemtanúi voltak apjuk agyonverésének. — Csábítás aranynyal. Amióta a földön emberek vannak, azóta mindig a legjobb csábétek az arany mindenre, Tudta ezt jól Littvay László szentiváni gazda is, tehát elő­hozakodott a szeotivániaknak, hogy ő valahol a föld alatt aranyat tud, csak utánna kell ásni. Persze az ásatás költségek­kel jár. A jámbor falusiak hitték a szép mesét, és az arany­látónak készséggel folyósították a költségeket. Littvay pedig a pénzt szétosztotta a társai között, mert többen voltak ők, az aranylátók. A banda manipuláczióiról értesült azonban az elöljáróság és igyekezett pártfogásába venni az érdemes társa­ságot. Az aranyásók Nemes-Militiesre szöktek s végül is csak kettőt sikerült a rendőrségnek elcsipnie : Páncsis Márk Alexát és Hódos Istvánt. — Nagy zivatarok. Kézdivá sár helyről Írják : Háromszékmegyében, Kézdivásárhelyen és vidékén, 8 nap óta folytonos zivatarok vannak. Többször jégeső is volt. A Ká- szon és Olt folyók kiáradtak és a viz a szántóföldeket és réteket sok helyen elborította. — Árkoson a villám egy 15 éves fiút agyoncsapott. — Csernátonban a villám fel­gyújtott egy csűrt, az épület összedült és a gazdát, aki lovait akarta kimenteni, maga alá temette. A Nagypatak megáradt és az összes hidakat elsodorta. — Papolczon ajég a ve­tésben nagy kárt okozott. — S e p s i-S z e n t-G y ö r g y ö n az Olt-hidnál annyira kiáradt az Olt folyó, hogy az Olt-hidról csónakon szállítják át a vasútra menő utasokat, mert az utón a kocsik a vízben elmerülnének.

Next

/
Thumbnails
Contents