Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-07 / 27. szám
214 MAGYAR FÖLDMIVELÖ Tavaszszal a vásárlandó szalmakas súlya legalább 8—10, öszszel 12 — 15 kilogramm legyen. Az őszi vásárlásnál figyeljünk arra, hogy a kas be legyen épitve s a méhek egész a kas aljáig érjenek. Mozgó kaptárral szétszedve a fészket, győződjünk meg a tartalmáról s macskát zsákban sohse vásároljunk! Rajok szállításánál a távolság nem határoz, ellenben öreg méheket, kivált közelről csakis kora tavaszszal és késő őszszel szabad szállítani. Azontúl csakis egy óra járásnyira, mert különben a méhek visszaröpködnek régi helyökre. Loveczky Ernő, a »Méhészgazda«. Minő meszet használjunk a szőlő permetezéséhez ? Ismét elérkezett annak ideje, hogy szőlőinkben a peronoszpora elleni védekezés czéljából a permetezésnek hosszadalmas és költséges munkáját végezzük. Éppen ezért nem vélünk felesleges munkát teljesíteni azzal, ha ismételten felhívjuk szőlőbirtokosaink figyelmét arra, hogy minő meszet használjanak a bordói lé elkészítéséhez. Ismeretes, hogy a peronoszpora elleni védekezés csak az esetben lehet eredményes, ha kora tavasztól késő őszig állandóan borítva van a szőlő lombozata rézgáliczos mészpetytyekkel; de az is tudva van, hogy sokszor hiába törekszünk e czél elérésére, mert a gyakori esőzések lemossák arról a permetező anyagot, s ebből kifolyólag a peronoszpora gombák a levél belsejébe jutnak s végzik az ismeretes pusztítást. Hogy ez kikerülhető legyen olyan oldatot kell készítenünk, melynek nagy a kötőereje, s mely a rézgálicznak a lombozaton való állandósítását lehetővé teszi. Elérhető lesz ez az által, ha kitűnő minőségű és friss égetett meszet vásárolunk, azt tökéletesen oltjuk meg s az oltott meszet használat előtt minél hosszabb időn át érlelni hagyjuk a küllevegő elzárásával. Kitűnőnek mondjuk a meszet akkor, ha az könnyű és keménybelsejü darabokból áll; tökéletesen oltottnak akkor, ha nem morzsás, hanem kenhető és zsíros tapintatu. Az oltáshoz állott lágy vizet kell használni s mérsékelt mennyiségben, mert sok viz használata mellett elveszti kötőerejét, kevés vízzel pedig megég: legmegfelelőbb, ha még egyszer, de legfeljebb kétszer annyi vizet veszünk, és pedig oly módon, hogy az oltatlan meszet kosárba téve viz alá merítjük s ott tartjuk mind addig, mig csak légbuborékokat bocsát magából. Ezután a vízből kiemelve az oltó ládába ürítjük, s bevárjuk mig a mész apró darabokra esik, majd folytonos keverés közben annyi vizet öntünk hozzá, a mennyitől közép- sürüségü egyenletes pép lesz belőle. E pépszerü anyagot a mészgödörbe vegyitjük, hol sürü tömeggé merevül : azután az esetleges fölösleges vizet róla rögtön eltávolitván, a meszet deszkákkal és 50 cm. homokréteggel fedjük be, hogy küllcvegö ne érje. Minnél hosszabb ideig állhat ily módon, annál nagyobb lesz kötő ereje, ha a rézgáliczos oldat elkészítésénél felhasználjuk. Gazdasági közmondások. Rét — legeli. Először hajtsuk a legelőre a szarvasmarhát, a mit az meghagy azon, még jóllakik belőle a ló, utánna meg talál legelniválót a birka, — A legelőt ne addig járasd, mig a marhád éhen összeesik, hanem mig elegendő füvet talál. — Ha legelőd nincs, úgy növendék állataidnak kifutókat tarts. — Hegyes dombos helyen mindig partnak fel legeltetünk. — Vemhes állat szorul le minnél hamarabb a legelőről. — Sárban ne legeltess mert elrontod a legelőd Közös beszélgetések. R. R. Pálfalva. Azért nem tartja szükségesnek a Segítőbe való belépést, mert »van hál’ Istennek.« Jusson eszébe gyakran a példaszó: »Ki ma szegény, holnap gazdag lehet; k i ma gaz d a g, holnap szegény le h e t!« R. R. Filesd. Az »Országos Méhész Kgyesület« Budapest üllöi-ut. Köztelek. Szokond. Jelentkezzék csak az ottani elülj áróságnál és belépési szándékát jelentse ki. Aztán leszúrja a beiratási 4 korona dijat. Pár nap múlva a fizető-könyv is leérkezik és igv rendes tagja leszen a mi segitőpénztárunknak. Megfejtő. Utalványra ne tessék írni a megfejtést. Más kezeli a pénztári dolgokat és más a Talányok rovatát, így persze zavar támadhat és könnyen kimaradhat bizony a megfejtők névsorából. Válasz. A kóbor ebek és macskák a vadászterületen elpusztíthatok. K. L. Ardó. Bizony azt nem jól cselekedte. Legjobb leszen békés barátsággal e.'i ítézni a dolgot. Más tyúkját, egyáltalán baromfiát nem szabad ám agyonverni, leütni, még akkor sem, ha idegen udvarra téved. Fogja meg és ha kárt tett az elülj áróság utján követeljen kártérítést. K. L. Szilasf. De igen. jól mondotta a komája. A föld. miniszter az elmúlt őszre az oroszok által meghonosított teacsemetéket hozatott abból a czélból. hogy kísérletet tegyenek: vájjon lehetne-e nálunk teát termelni "/ Kiosztották a melegebb vidékekre: persze csak 2—il év múlva lehet aztán tudni: vájjon a tea, kibírja e nálunk a telet"? Tanító ur. £—r. Természetesen, hogy »vizsgálat« és nem »vizsga.« Azért, hogy az újságokban is igy Írják"? Hiszen azok az újságok legnagyobb része nem magyar kezekben vannak. A magyar nyelv érzék a vizsgák igéire és ebből való képzésre vezethetné az »ipszéket.« Hát még e szó »igényel,« milyen halvaszületett! Gazda. Rőrs. Zöld takarmány etetésekor ügyelni kell bizony az itatásra. A zöld takarmány felpuffasztja az állatot, kivált, ha a takarmány harmatos, nedves és ha mindjárt etetés után itatunk. Tanácsos, hogy sem közvetlenül etetés előtt vagy után, sem közben nem szabad zöldtakarmányoz- tatásnál itatni. Gazda. Bizony nagyon helyesen és nagyon fenkölt módon gondolkozik? Mert ha arató-cséplőmunkásai párolásán megállják helyüket és még nem tagjai a mi Segitő-pénz- tárunknak, beíratja rendkívüli tagokul. Igaz, hogy ezzel minden munkás után egy korona terhet vállal, de mily megnyugtató, hogy a balesetek erélyeinél van segedelem is. Cs. L. Bucsu-M. Hát hogy a múlt évben mi szüksége sem látszott a »munkás igazolványnak.« Jól Írja, hogy csak látszott. Mert esetleg bizony nagy szüksége is lehetett volna reá. Mert ha nem a törvény szerint kötik meg a munkások a gazdákkal a munkaszerződést, akkor, bizony a törvény sem fogja védeni a munkás érdekeit. O lássa, hogy hol keresi jussát. És hogy a munkások jól megértették ennek az igazolványnak értékét, becsét, mutatja az a körülmény, hogy eddig a munkás igazolványt egy millió 400 ezer váltotta ki. A törvény ugv rendelkezik, hogy ezt az igazolványt minden fizetés nélkül adják ki a munkásnak. Hát lássa csak igy áll ez a dolog és nem másképen. Gyermekek a mindennapi kenyérről. Kérdezték a gyermeket: — Kitől kéred kis fiam a mindennapi kenyeret? — Hát éd’s apámtu, meg osztény, mikor ükeme otthon nincsen, hát magam is tók ám vágnyi, felelt a nebuló nagy kérdekedéssel. A másiktól meg azt kérdezték, hogy érti azt, hogy orczád verejtékével keresed kenyered ? — Hát addig eszem, feielt a kis bölcs, mig bele nem izzadok. — Te Mariska — szólott a tanító ur — miért mondjuk, mindennapi kenyerünket ? és miért nem kérünk egy esztendőre valót? — Azért, hogy, meg ne penészedjék, felelt a kis gazdasszony. A legbölcsebb. — Hát te mit mondasz Erzsiké, miért kérjük csak a mindennapi kenyeret a jó Istentől? — Miért — feleli a kis leány elpirulva. Hát hiszen éd’s anyám se adja ki se egy hétre, se kettőre nekünk a kenyeret. Mert hiszen elpusztítanánk egy nap alatt, osztég már holnapra nem jutna. így tesz a jó Isten is, hogy mindennap jól megbecsüljük áldását.
