Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-16 / 24. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 191 B1I ÚJSÁG? Sürgősen kérjük a hátralékok szi­ves beküldését! A kiknek e félévvel (jul. 1.) előfizetésük lejár: tisztelettel kérjük, hogy elő­fizetésüket idejében eszközöljék, ne hogy a lap szétküldésében akadályozva legyünk. — A római pápáról újabban ismét aggasztó híreket bocsátottak világgá az újságok. Pedig a 92 éves agastyán igen jól érzi magát. A napokban — éppen, mikor ezt a hirt kovácsolták — egy amerikai püspököt fogadott őszentsége. Ez a püspök örömé­nek adott kifejezést, hogy a pápa milyen jól érzi magát. — Látod fiam szólott szelíd mosolylyal az aggastyán, pedig minden áron elakarnak temetni. — A koronázás évfordulója. Jun 8-án volt 34 esztendeje, hogy fejedelmünket magyar királylyá koronázták. Ennek emlékézetére a templomokban istenitiszteletet, az iskolákban pedig ünnepségeket tartottak. A király utazása. D. Miholjaczról jelentik, hogy már véglegesen elhatározott dolog a királynak az a látogatása, amelyet szeptember io-én a verőcze- megyei D.-Miholjaczon fog tenni. A király Villány­ban száll ki az udvari vonatból és Siklóson át kocsin hajtat a horvát községbe. A király három napig marad D.-Miholjaczon. — Költőkirályunk, Vörösmarty Mihály szobrára közel 200 ezer korona gyűlt össze. Most már aztán a szózat költőjének emlékezetét szobor fogja megörökíteni a fővárosban is. — Jótékony főur. Gróf Andrássy Dénes országszerte ismert a jótékonyságáról és nemes ál­dozatkészségéről. Ez a derék főur most újra fényes jelét adta nemesszivüségének. Hires monoki kastélyát, a hozzá tartozó parkkal és a körülte fekvő szántó­földekkel a siketnémák javára ajánlotta fel. A zemplén- megyei uradalom kis paradicsom, kastélya emeletes és kápolnája is van. Wlassics miniszter meleghangú levelet irt a nemeslelkü grófnak s megköszönve újabb nagy adományát, kijelentette, hogy tanerőkről s az iskolai felállításáról már a legközelebbi tanévben gondoskodni fog. — A fogyasztási szövetkezetek országos értekezlete, mint jeleztük — fényes sikerrel folyt le. Sokan jelentek meg, mi arról tesz tanúbizonyságot hogy a szövetkezeti eszme hóditó utón van. Gróf Kánolvi Sándor előadása a gazdatársadalom szer­vezéséről anyi bőséges anyagot tartalmaz, hogy azt csak apránkint fogjuk felbonczolni olvasóink előtt. Mailath József, a perbenyiki népszerű gróf előadásá­nak kivonatát mai számunkban közöljük a „Szövet­kezzünk“ ez. rovatban. Ivánka Oszkár csattanósan fejtegette az agrar programot. Mi ismertetni fogjuk ezt a programot. Balogh Elemér érdekesen fejtegette, hogy a falusi szövetkezetek, minden jót, hasznost cselekedhetnek a néppel. — A hü, vén cseléd kitüntetése. A hivata­los lap jelenti, hogy ő felsége a személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán Jávorka György gazdasági cselédnek, hatvan évet meghaladó hü és példás szolgálata elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta. — A kivándorlók szive. Hiába, hiába a ha­zát feledni nem lehet. Ki hazát cserél, cseréljen szi­vet is. De nem lehec az a szív csak haza vágyódik... hol a kis templom áll, melyben megkeresztelték. A kivándorló magyarok keserves keresményükből ösz- szeraktak 280 koronát és elküldötték Szepes-Bélára, hogy a róna. katb. templom belsejét megujittassák 1 — Vizbe fűlt tanitó. Vojtják Antal, nadlányi tanító fürdött a Nyitra folyóban. A viz azonban örvénybe sodorta, hol rögtön eltűnt. A vele együtt fürdő chinoráni tanitó segélyére sietett veszélyben forgó kollegájának, de még mielőtt elérhette volna, elnyelték a habok. A váratlanul véget ért népnevelő, ki még csak 28 éves volt, özvegyet és egy két éves árvát hagy maga után. — Tüzek mindenfelé 1 Kis-Veszverés gömör­megyei községben nagy tűz volt. — Czigányok által megostromolt állomás. Debrvczenböl írják. A minap éjjel egy egész czigánykaraván valóságos ostromot intézett a mácsi-puszta vasúti állomása ellen. Az államásfönök már javában aludta az ig zak álmát, amikor egyszerre óriási rivalgással nekirontottak a czigányok az ajtónak. Husángokkal verték az ajtókat, a legkülönbözőbb módon feszegetni kezdették, de eredmény nélkül. Az ajtók erősek voltak. Végre azután gondolt egyet a vajda s az abla­kon keresztül dikeziót intézett a felébredt főnökhöz, melyet a következő szavakkal fejezett be: — Adja ki a pénzt, ami csak van, mert fejére gyújtjuk a házat ! A főnök válaszolt a szép beszédre, de megkérte a czigányokat, hogy legyenek kissé türelemmel, míg a pénzt összekeresi. Ezalatt pedig Deb- reczenbe táviratozott segítségért. Az idő pedig amint múlt, czigányaink kezdették türelmüket vetziteni. Újabb támadást intéztek hát az állomás ellen. Ebben a pillanatban azonban megérkeztek a debreczeni rendörök. Ki merre látott, szaladt. De sikerült mégis közülök többet elcsípni, akiket bekísértek az ügyészséghez. — Tűzvész. Óriási tűzvész pusztította Nyitra- Pereszlénv községet. A tűz a legnagyobb szélvészben eddig ismeretlen okból keletkezett s rövid idő alatt a fél közsé­get teljesen elhamvasztotta. Fokozta a veszedelmet, hogy a lakosság nagy része a vész idejében kint a mezőn dol­gozott. Csak a katholikus elemi iskola derék főtanitójának, Bliszka Antalnak önfeláldozó buzgalma és a tűzoltók kö­telességtudása mentette meg a község másik felét a pusz­tulástól. A hajlék nélkül maradt lakosság a legnagyobb nyomorúságba jutott. — A bányász halála. Máramarosszigetről Ír­ják: A félórányira le'ő Aknaszlatinán megrendítő szerencsét­lenség történt. Polkák Domokos, a legszorgalmasabb sóbányá­szok egyike a sóvágók mestere, e hó 3-án 18 méternyire le akart ereszkedni a Ferenczbányába, ahol sürgős teendője volt. A felvonógépnél azonban a gépmester helyett csupán egy fia­tal, alig 16 éves fiú volt, aki nem értett a gép kezeléséhez- Pollák mégis, halaszthatatlan dolga lévén, beleült a liftbe, de alig indította még a fiú a gépet, az óriási sebességgel rohant lefelé, mire a fiú fékezni akart, de .ekkor a karvastagságu drótkötél elpattant s a készülék ott függött 107 méternyire a bánya felett. Pollák látva a veszedelmet, kétségbeesetten segítségért kiáltott, de lehetetlen volt megmenteni, mert pár pillanat múlva a mélységbe zuhant. Pollákot teljesen felismer- hetetlenül, összezúzva találták meg. A szerencsétlen ember családot hagyott hátra. A vizsgálatot megindították. — Rimaszombaton nagy a pusztulás, a ve­res kakas mély szomorúságot, kárt okozott. Závadka községben a tüzveszedelem a lakosokat nyomorba döntötte. — A pálinka. A pálinka állattá aljasitja az embert, vérengző vadat csinál a legszelídebb emberfiából. Ezt bizonyítja az alábbi eset is. Egerbegy kolozsvárinegyei köz­ségben Turcza Juon és Marinkás Katána földmi velők a köz- ség egyik korcsmájában pálinkáztak. Közös elhatározással az­tán hazafelé indultak, miután már későre járt az idő. Útköz­ben nagy szóváltás, majd vita, ebből pedig dühös kiabálás fejlődött ki köztük, ami az egyik embert, Turcza Juont annyira felizgatta, hogy csizmaszárából kihúzta a kését és társát le­szúrta. A szerencsétlen ember pár perez múlva meghalt. A kolozsvári ügyészség a vizsgálatot megindította. A gyilkost a a csendórség letartóztatta. — Óriási tűzvész Kis-Bégánv beregmegyei község a minap majdnem teljesen leégett. A tűz délután ütött ki, a nép a mezei munkával volt elfoglalva s igy csak későre tudott a veszedelem színhelyére érkezni. Negy­venhárom lakóház és hetvennyolez melléképület pusztult el. Százezer koronányi érték lett a lángok martaléka. Em­berélet nem esett áldozatul. A lakosság nyomora leirhatat- lan. (Szegény jó bégányiak! Szerk.) — Megfojtott postakocsis. Balassa-Gyarmat és Rétság között ismeretlen tettesek kirabolták a postako­csit. A rablók megfojtották a kocsist s egészen kifosztot­ták a postát. A többi közt nagy értékű részvényeket és kötelezvényeket is elloptak, amelyeket két nagy fővárosi bank adott fel. — A kis liba és a kis leány. A kis liba és a kis leány története igen szomorú és tanulságos. Kovács Lő- rineznö, egy győri özvegy asszony a kis leányát odaadta Hegyi Antalhoz gondozásra. Hegyiéknél a kis Margit először is egy kis libával barátkozott meg. Azzal együtt a füves tér­ségen, melynek végében egy mély tócsa volt. A kis liba egy­szer elszaladt a Margitka elől, pedig már hazafelé kellett volna ballagni. Hiába léritgette a Margitka. A kis libácska egyenesen a tónak tartott. A kis leány utána. Hirtelen kisiklott a talaj a lábai alól és Margitka a vizbe esett. A kis liba egyedül sápitva ment haza, a kis leányt pedig ott találták meg a tó vizében.

Next

/
Thumbnails
Contents