Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

182

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

MAGYAR KIS GAZDA.

Egyről-másröl.

Gazdasági kiállítás Kecskeméten. Pest Pilis Solt- Kiskunvármegye gazdasági egyesülete Kecskemét gazdaközönségének, az ottani iparkiállitással egyidejűleg gazdasági gép- és eszközkiallitást, permetező gépkiállítást s versenyt és baromfi-kiállítást rendez. A baromfi-kiállítás augusztus 20—25 'n lart’ a többi augusztus 12 — 25. ~ Viharágyu szövetkezet Pakson. A paksi szőlősgazdák megalakították a viharágyu szövetkezetét. Darányi földmivelésügyi miniszter rendeletére dr. Raum Oszkár, a földtani osztály geológusa május 31-én Paksra érkezett, hogy az érdekelteket a viharágyuk használatáról és a védekezés módjairól kitanitsa. — A Csalóköz biztosítása. A dunai védtöl- tés magasítására, mint Győrből jelentik, nagyarányú munkálatokat fognak végezni. 1,670.000 köbméter földmunkát teljesítenek s egyúttal csatornázási munkálatokat is végeznek.

Szomorú kilátások.

Sátoralja-Ujhelyről szomorú hirt kaptunk. Azt, hogy Szomotor, Ladmócz, Pálfölde, Bodrog-Vécs, Kisujlak és a Bodrogmenti községek határaiban nagy jégeső volt. A kár a vetésekben nagy. Püspök- Ladányból is Írják, hogy orkánszerü zivatar volt nagy jégesővel. Mogyorónagyságu jég esett majdnem egy fél órán. A vetésekben kiszámíthatatlan a kár; a szőlő és gyümölcs teljesen tönkrement. — A szat- mármegyei gazdák meg kétségbe vannak esve az eső hiány miatt. Május 1—3 óta egyetlen egy valamire való esőnk nem volt. Sok gazda majdnem könyezve mondogatja: „Az őszit már learattam, a tavasziból meg nem lesz semmi!“ Mikor e sorokat Írjuk, (jun. 4-én) kánikulába beillő perzselő nap égeti a határt.

Magyarország 1900. évi

aratási végeredménye a learatott területtel kapcsolatban a ^következő volt: (Összes termés métermázsák- ban.) Őszi búza 37 millió 414.009, tavaszi búza 1,0x4.805, összesen 38 millió 428.814, őszi rozs 10,013.500, tavaszi búza 109.oo4, kétszeres 913.728, őszi árpa 882.241, tavaszi árpa 10,848.050, zab 10,252.930, tengeri 32 millió 425.221, burgonya 44,974.520, köles 290.186, tatárka 111.214, borsó 85.986, bab 1 millió 909644, lencse 51.257, czukor- répa 19 millió 756292, takarmányrépa 42,775.670, repcze 217,260, dohány 598450, kendermag 273.693, lenmag 41.929, kenderfonál 411.345, lenfonál 60.943, mák 41.441, őszi és tavaszi bükkönymag 421.882, lóhere 85 594, luczernamag 27.961, baltaczim 16.575, mohar 37.148, szálas takarmány zölden és szárítva 146,527.600, fejes káposzta 6,524.472.

Miért vau kár a megdőlt gabonában ?

A megdülés által okozott károk elbírálása szempontjából az elmúlt év őszén igen érdekes tanulmányt tettek Julien és Dupont franczia protesszorok. Tanulmányaik arra az eredményre vezettek, hogy 1. a megdülés gátolja és nehezíti az érést; 2. a dűlt gabona valamivel több fehérjét és kevesebb keményi- tőt tartalmaz, mint a fennálló; 3. a dűlt gabona magvai nem fejlődnek ki annyira, mint a meg nem dühé s igy összeaszván, apróbb szeműek maradnak és több korpát adnak ; 4. nyirkos időjárásnál a düh gabona már az aratás előtt csirás lehet és megdoho- sodik. Hogy e bajok orvosolhatók legyenek, a gabonafélék termelésénél a következőkre kell ügyelni: 1. javitni kell a talajviszonyokat, 2. a trágyázást észszerűen kell végrehajtani és pedig úgy, hogy foszfor és nitrogén trágya együttesen alkalmaztassák, 3. ta- vaszszal az őszi gabonát meg kell boronálni, laza talajon meghengerelni, 4. a buja vetést óvatosan kell sarabolni.

Ugorka termelésről.

A napokban volt olvasható egy kimutatásban, hogy Csehország némeiy községének meggazdagodása az ugorka nagybani termelésére vezethető vissza. Csak egy példányt szakitok ki a jelentésből, amely szerint Dris faluból évente ezer waggon ugorkát szállítanak Szászországba, egy olyan sovány területről, mely gazdasági termelésre eddig teljesen . alkalmatlant! tk találtatott. Dris határában ezelőtt 25 évvel 8—10 írtért lehetett bérelni egy hold földet, ma ugyanazt 50 — 70 írtért lehet csak elnyerni. Drisen az ugorkát rendes vetésforgóba vetik és pedig a legáltalánosabban a következőképpen: 1. (ugorka) 2. őszi gabona (rozs), 3. kapás növény vagy tavaszi. A földek minden évben trágyáztatnak és pedig egyik évben teljes istállótrágyát, a másik évben féltrágyát műtrágyával, szuperfoszfáttal alkalmaznak. A talaj munkája a következő. Ősszel erősen rr.egtrágyázott parczellákat mélyen felszántjuk, tavaszszal extirpál- ják és megfogasolják, mire jelzővel 80 cm. széles ágyakra osztják fel az egész területet. Ezen ágyak szélére ültetik május hó közepe felé az ugorkaplántá- kat, melyeket 4 cm. magasan komposzttal borított oldalléczekkel ellátóit deszkákon odahaza miveinek. Az ültetést egy kiváló eső után teljesitik és az ültet- ményt julius hó közepéig egy párszor meggyomlálják és megkapálják..Nagy gondot fordítanak a magtermelésre és nemesítésre, amennyiben lehetőleg korai és szép ugorka előállítására törekedvén, a legszebb és legelső ugorkákat nem adják el, de meghagyják magnak. Julius hó végén jön az első ugorka a piaczra, midőn egy „schok“ (60 drb.) 3 frt. 50 krt. adnak. Egy kétfogatu kocsira 30—40 schok ugorkát raknak. Augusztusban az ugorka ára 1 frt. 20 egész 1 frt. 50-ig per schok, ennél sohasem kevesebb Nem ritka dolog, hogy egy kitűnő évben egy egyszerű földmi- ves 1800 frtot vesz be ugorkából. Láthatjuk a szorgalom és munka, továbbá az élelmesség mennyire megtermi gyümölcsét, vájjon mi magyar gazdák mikor tapasztalhatjuk önmagunkon?

Biztos szer a hangyák ellen.

Alig van gazda, a ki nem ismerné már tapasztalatból is, hogy minő károkat okozhatnak a földön csuszó-mászó hangyák, melyek leginkább a kerti növényzet gyökereit szokták meglepni s azt annyira megrágják, hogy a növény kiszárad. A gazdasszonyok szenvednek a hangyáktól természetesen legtöbb kárt, mert úgy áll a dolog, hogy ezek a kis férgek legnagyobb előszeretettel a konyhakerti növényeket támadják meg. Megvédhetjük pedig tőlük a növényeinket úgy, hogy ha a növény gyökérzete körül, vagy virágoknál a földbe ültetett virágcserép körül — a földön köralakban egy kevés szitált fahamut hintünk el. A dolog olyan egyszerű, hogy bárki is könnyen megteheti és az egyszeri próba is már meggyőzhet bennünket, vájjon csakugyan használ-e a hangyasereg kártételei ellen.

A csigák kiirtása.

A kártékony kerti csigák kiirtására igen sikeres mód a következő: A csigáktól ellepett helyekre szanaszét kis csomókban buzakorpát raknak ki, lebontván azt valamivel, hogy a szél el ne hordja. A buzakorpát a csiga rendkívül szereti, s valamennyi oda fog gyülekezni a korpacsomókra, midőn aztán köny- nyen össszeszedhető s elpusztítható.

Méhészet.

Németország legnagyobb méhésze Dathe Rudolf, kinek Eistruppban (Hannover) 450 méhcsaládja van. Kívüle Hannoverben többen mé- hészkednek 100—300 törzszsel. Schweizerische Bienenzeitung 1900. 12. szám.) — Ha kérkedni akarnánk, hasonló számadatokkal hamarosan tulliczitál- hatnók a sógort dicsekszik a »Magyar Méh. Közi.«