Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-02 / 22. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 171 A dohánykertészekről. Idáig semmiféle törvény nem volt, a mely a gyámoltalan dohánykertészt — dohányost, gánycr, kukást — védelmezte volna a gazda ellen. Pontiustól Pilátushoz kellett járni a szegény gányónak, a mig igazságához hozzá tudott jutni. Ezentúl már másként lesz a dolog, törvény van már a gazda és a dohánykertészről, és ezen törvény most, május 15-ike óta életbe is van léptetve. A kit érdekel, jó lesz annak a törvénynek a magját megismerni. A törvény szerint a dohánykertésznek kertészkönyvet kell váltani. Ingyen adja azt a jegyző ott, a hol a kertész lakik. A gazda meg a kertész közös, a szerződést Írásban kell megkötni a községi jegyző előtt, két példányban, a minek egyike a gazdánál, a másika pedig a kertésznél marad. Ennek a szerződésnek a költségét a gazda viseli. A szerződésbe bele kell Írni a gazda és a kertész neveit, meg azt, hogy hány négyszögöl területen lesz dohány ültetve, továbbá azt, hogy a kertész mit kap a gazdától a munkáért ? a termelt dohány árának bizonyos részét-e vagy kézpénzt vagy valami élet szereit és ezen utóbbiakat a gazda mikor és milyen részletekben tartozik kiadni a kertésznek ? Bele kell venni még a szerződésbe azt is, hogy a zinegés, kukát, száritó fákat, gyékény vagy zsúp takaró ponyvákat ki tartozik adni, a gazda-e vagy a kertész? De bele kell Írni még azt is, hogy a tűz és jég biztosítási dijakat meg a beváltó hivatalba való szállításnál felmerült költségeket ki és milyen arányban tartozik viselni. A kertész, a dohány művelésén kívül más munkát, példának okáért aratást vagy kaszálást is vállalhat, de csak annyit, hogy a mellett a dohány rendes munkáját végezhesse. A gazda köteles a kertésznek a dohány beváltása után vagy ha időközben előbb bomlott volna fel közöttük a szerződés, 15 nap alatt megszámolni és a kertész összes járandóságát neki átadni, ha pedig a kertész azt el nem fogadná, a járandóságot, a szolga- biró kezébe letenni. Szeszes italokat, élelmet,- ruhát, vagy bármi mást is, járandóságba adni és abba bele számítani, a kertész akarata ellenére tiios, 600 koronáig terjedő büntetés terhe alatt. Ha a gazda, meg a dohánykertész egymást nem tudják megérteni és békességesen nem tudnak egymás között eligazodni, akkor a szolgabiró közöttük a biró. Sok bajunk van a kóbor czigányokkal! Már az igaz ! Időről-időre olvassuk, hogy a kóbor czigányok veszedelmes dolgokat miveinek a vidéken, a községben. Rabolnak, gyújtogatnak, gyermeket lopnak... nem rég olvastuk, hogy Tapolya községének k útjait megmérgezték. Babies András tapolyai lakos volt az első, a ki kocsijával a mezőre hajtva, lovait a kutból megitatta. Babicsnak lovai délig elhullottak s mire ráakadtak, már ő is a halállal vívódott. Mire az elöljáróság rájött a veszedelemre, Babies András, Stupka Ferencz, tapolyai lakosok, Podres András 8 éves fia, Kalaba Lukács 12 éves fia és Jasicia Mihály 11 éves fia, kik a falu végén a sertés nyájat őrizték és eközben szintén ittak a kutból — áldozatul estek. Szörnyű gazság ez, főleg, mint írják pokoli gonoszság, mert a kóbor czigányok ezt a bűnt bosszúból tették. Igen mert Tapolya község, nagyon helyesen szigorúan őrködik a fölött, hogy a kő: or czigányok meg ne telepedjenek a község határában! Most is, hogy egy czigány karaván érkezett oda 8 lóval és sátort vert a falu szélén. A férfiak és aszszonyok csakhamar elárasztották a községet, a gyermekek pedig ez alatta falu alatt legelésző birkákat és malaczokat dézsmálták. Persze, hogy az elüljáróság kikergette őket a határból. De a czigányok éjnek idején visszatértek és bosz- szuból megmérgezték a kutakat. Hát mindenesetre szomorú, de tanulságos eset, ez a tapolyai eset. A czigány ügy megoldása egyik legnehezebb kérdése hazánknak. Megyék, sőt az országgyűlés is foglalkozott már e kérdéssel, József fő- herczegünk még épen gondjainak, tanulmányainak körébe vonta. De azért csak sok bajunk van a kóbor czigányokkal. Napi rendre kell tehát újra és újra hozni ezt az ügyet. De addig is a községek résen legyenek. Ne engedjék, hogy a czigány furfang lépre vigye jóslásaival, kártyavetéseivel, babonaságaival a falu asszony népét. A tapolyai eset meg tanítsa meg a gazdákat, hogy a közkutakra nagy figyelmet fordítsanak, és azokat ha szükséges zárral, lakattal lássák el. A czigányokat különben elfogta a csendőrség. Kocsijukban csakugyan nagy mennyiségű arzeniku- mot, strichnint (veszedelmes mérgeket) találtak! Jó lesz tehát résen lenni! Gyermekek és a tüzveszedelmek. Nem rég irtunk a vörös-kakas szörnyű pusztításairól. Akkor megígértük, hogy esetekről-esetre fogjuk kimutatni, hogy a nagy, pusztító veszedelemnek legtöbbször — a gyermekek okozói, kik kellő felügyelet hiányában szerencsétlenséget hoznak nemcsak szüleikre, de az egész községre is. íme olvassátok a szomorú híreket, melyeket csak egy rövid pár nap alatt szedegettünk össze: Nezsider községben négy apró gyermek egy sertésólban főzősdit játszott. Közben gyufát gyújtottak, amitől tűz támadt az ólban. Mind a négy gyermek odaégett. A gyermekek Koppitsch Annn öt éves, Krail Karolina 4 éves, Wurm Teréz két éves és Wachinger Magda két éves. — Rusztin Györgyné valami közeli községbe indult el Szom- szédolni. Két kis gyermekét, egy kilencz évas fiút és egy 3 éves csepp leányt a lakásba zárt. A két gyermek valahogyan gyufát keritett az elzárt lakásban és játszani kezdett vele. A játéknak rósz vége lett. Tűz támadt, amelynek az egész ház martalékául esett. A kis leány tejesen szénné égett, a fiú azonban valahogyan kimenekült az ablakon. És ezeket olvasva Ítéljétek meg; vájjon igazi érdekük-e a községeknek, hogy a legnagyobb áldozatok árán legalább is a nyári időszakra gyermek- menhelyt állítsanak. Azt mondják : nem bírjuk, nincs költségi Hát a jó Isten szerelmére kérünk gondolkozzatok ! Hiszen ha fel nem állítjátok még nagyobb áldozatra, sőt pusztulásra lehettek elkészülve. Két, három száz forinttal, esetleg kétszázezer korona kártól menthetitek meg a községet! íme, ez. is egy igen fontos kérdés, melyet a hitelszövetkezeti összejöveteleken megbeszélni lehet és kell. Furcsa falu. A világ legfurcsább falucskája Carracros Irland nyu- goti részén fekszik s mindössze 17 háza van. Ezek sem tömör építkezések, hanem hatótörést szenvedett hajók törzsei, melyeket a partvidéki hajósok és halászok a szárazföldre czipeltek és lakásként használnak. A furcsa házak egyike 1749-ben készült s .midőn még vígan szelte az oczeán habjait, Fronde volt a neve. Carracros egyetlen valóságos háza a papiak. Ez bambuszfából készült s abból az anyagból készült, melyet a Golf-áram hajtott Amerikából az ir partvidékre. A furcsa falu lakossága javarészt burgonyatermelésből és halászatból tengődik, de fő jövedelmi forrása a sok ingyen fa, melyet a tengerár vet a partra. Fa Carracrosban fölös számmal van s a lakosság c Ívkor sajtárjait is drága mahagonifából készíti.
