Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

167

IKEI ÚJSÁG?

— A király a hű cselédekről. Királyunk ő felsége, mint irtuk magas látogatásával tüntette ki a mezőgazdasági kiállitást. Mikor a király a népkönyvtárak kiállítását szemlélte — Darányi miniszter megmagyarázta a felségnek a mezőgazdasági cselédek jutalmazását. A király nagy érdeklődéssel hallgatta és és aztán igy szólott:

— Nagyon szép intézmény a hű cselédek jutalmazása.

— Templomszentelés — a fővárosban. A

budapesti Erzsébet-városi uj templomot május hó 16-án szemelték fel. Lélekemelő ünnepély volt ez, melyen a magyar király is megjelent, hogy meghajtsa koronás fejét a királyok királya előtt, ki e hatalmas templomban beköltözött. A felséges ur 11 órakor érkezett meg, kit Schlauch bíboros, a püspökök, papság fogadott. Káprázatos képet nyújtott ez a felvonulás. A szent mise aztán megkezdődött. Mise után a bíboros áldást adott a hívőkre, mely után a király elhagyta a templomot. A templom ajtajánál ő felsége ismét visszafordult és sokszor mondogatta:

— Nagyon szép ez a templom, igazán szép!

— Kitüntetés. Ő Felsége Küszler Henrik földbirtokosnak, a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Küszler Henrik régóta eredményes munkásságot fejt ki főleg a mezőgazdasági termékek értékesítése körül.

— A podheringi hősök. Beregvármegye a napokban ünnepelte a szabadságharcz idejében ott lezajlott dicső idők emléket. Tüneményes napok folytak le ott, hősöket szültek, kik halál megvetéssel állták az ellenséges tüzet. A bátrak legnagyobb vitéze Andre jkovics Endre ungvári kispap volt, ki a Szarka-hegyre húzott ágyukat oly ügyesen kezelte, hogy nemcsak 'több ellenséges ágyüt szerelt* íe, de szétszórta a fedezetre rendek könnyű lovasságot is.

— A székely nép gazdasági segítsége. Székelyudvarhelyről vettük e hirt: Darányi földmive- lési miniszter a székely vármegyék tenyészállatainak beszerzését lehetővé tenni óhajtván, a községek által beszerzendő tenyészapaállatok árának 20 százalékát a földmivelésügyi tárczából fedezi. A beszerzési árat pedig a mutatkozó szükséghez képest kedvező visszafizetési módokkal előlegezi.

— A zempléni főispán lemondása Zemp- lénmegye legutóbbi közgyűlésén Molnár István főispán bejelentette, hogy benyújtotta a kormányhoz lemondási kérvényét.

— Szövetkezeti mozgalom. A „Hangya“ kötelékébe tartozó szövetkezetek újabban következőkkel szaporodtak: Tófalun, Hevesmegyében május

5-én volt a fogyasztási szövetkezetnek alakuló közgyűlése. A tagok száma 117, alaptőkéje 3630 korona. A vidéki kezdeményező Vincze Alajos kálkápolnai esperes plébános. — A „Kassa-Ujfalu és vidéke, fogyasztási és értékesítési szövetkezet“ május 11-én alakult meg 120 taggal és 3000 korona alaptőkével. — F. hó 12-én Abauj-Tihany községben alakult meg a fogyasztási stövetkezet. Tagjainak száma 120, az üzletrészeké 300.

— Borértékesitő szövetkezetek a Tokalj- Hegyalján. A Zemplénvármagyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának kebléből egy húsz tagból álló bizottságot küldtek ki a borértékesitő kérdések tanulmányozására, Ez a bizottság tagjainak teljes számban való megjelenése mellett Láczay László szakosztályi elnök elnöklésével e hónap i4-én Sátoraljaújhelyen értekezletet tartott, mely értekezlet érdekességét növelte az, hogy azot megjeient Szinnyey Merse István Oroszország gazdasági tudósitó is, a ki a borértékesítés terén munkálkodását fölajánlotta a szakosztálynak és tájékoztatta az értekezletet a magyar boroknak Oroszországban való értékesítési viszonyairól. Az értekezlet általános helyesléssel ki mondta, hogy a borértékesitési szövetkezeteket s Tokalj- Hegyalján megalapítják s e végből bizottságot küldtek ki az alapszabályok kidolgozására és egyéb szükséges előkészületi munkára.

— Utazási kedvezmény a mezőgazdasági kiállításra felrándulöknak. Darányi földmivelési miniszter közbenjárására Hegedűs kereskedelmi miniszter akként intézkedett, hogy a mezőgazdasági kiállitást megnézni óhajtó kisgazdák, ha legalább tizen csoportban jönnek fel, a vasúton fél III-ik osztályú jegygyei jöhessenek Budapestre és mehessenek haza. A féláru kedvezmény váltásra a gazdasági egyletek igazolványai szükségesek, hogy az utazás tényleg a kiállítás megtekintéséért történik. Ez a kedvezmény hihetőleg sok tanulni vágyó kisgazdát bir arra, hogy a kiállitást megtekintse.

— Az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár. Még csak ötödfél hónapja annak, hogy a pénztár megvalósult, de máris sok bizonyítékát adta annak, hogy ez intézményre szükség volt s ez lehet az oka annak, hogy az egész országban oly meleg érdeklődéssel fogadták A segélypénztár tagjainak száma napról-napra emelkedik, több községben a kisgazdák és munkásokon kívül az elöljáróság összes tagjai beléptek a segélypénztárba. Máris 11 oly község van az országban, ahol a tagok száma az ötvenet meghaladta. Legtöbb tag van Mezőhegyesen. (1763.)

— Villámcsapások. Veszprémből írják. A szomszédos Tót-Vázsony községbeu az elmúlt hét szombatján nagy vihar dühöngött. A villám becsapott a római katholikus templomba, melyet erősen megrongált és a templom mellett fekvő két házba, melyek porrá leégtek. Megölt egy embert is, aki felismerhetlenségig szénig égett. Óriási jégvihar tombolt vasárnap Gyula és Sarkad vidékén. Isszonyu mennydörgés, villámlás félemlitette meg a környéket s a fekete felhőkből szakadt a jég. A vihar nemcsak a vetéseknek volt ártalmára, de embert is pusztított. A gyulai országos vásárra igyekezett égy nagykárolyi kereskedő, akinek a nevét eddig nem puhatolhatták ki. A sarkadi országúton járt a kocsija, mikor a vihar utolérte. A villámcsapás halálra sújtotta a kocsin ülő kereskedőt, a' kocsi vasrészeit pedig teljesen megolvasztotta. A kocsisnak a nagy ijedtségen kívül csodálatos módon nem történt semmi baja s úgyszintén a lovak is sértetlenek maradtak. Mint Sarkadról Írják a környéken a vihar délután ujult erővel kitört. Gyula és Sarkad között veszedelmes förgeteg járt, erős jégeső volt, mely igen nagy kárt tett a vetésekben.

— Hej az a hirtelen harag! A torontálmegyei Sárafalva községben herét kaszált Mátyé Pál, testvérével Jánossal Munkaközben Mátyé Pál kötekedni kezdett:

— Rosszul áll a kezedben a kasza,

— Vigyázz, mert lekaszálod a lábod 1

A gúnyolódás felingerelte a legényt s megintette a bátyját, ki erre megütötte őt. Mátyé János erre kaszával rontott a bátyjára s az éles szerszámmal feléje vágott. A súlyos kasza derékon érte az embert s keresztül vágta a gyomrát teljesen. A legény pár perez múlva bele is halt szörnyű sebébe. A gyilkosságról értesítették a nagyszentmiklósi kir. járásbíróságot, honnan Juhász József kir. járásbiró utazott Sárafalvára a vizsgálat, megejtésére. A gyilkos testvért a csendőrség letartóztatta.

Hej az a hirtelen harag, be sok bánatot, szerencsétlenséget hoz !

— A kistályai jós. Kis-Tálya hevesmegyei

községnek veszedelmes jósa támadt egy füstősképü, ravasz czigányban, Csipkés Károlyban. Nemrég azt jósolta, hogy egész Kis-Tálya le fog égni.

— Oh, lakosok — mondotta látnoki ihlettséggel a rendkívüli czigány — rettegjetek! Közeledik a pusztulás órája... Lángok martaléka lesz Kis-Tálya. A Gyehenna tüze fog végig söpörni rajtatok .. .

A kistályaiak szörnyen megrémültek a czigány jósla- latára és remegve várták az ég haragját. És nem késett az. Néhány nap múlva tűz támadt a községben négy helyen is. Pusztított a láng s a lakosok szinte nem merték oltani, hiszen megjósolta a czigány, úgyis hiába minden! És összevissza futkosott a lakosság.

— Itt a végítélet napja !

Ám akadtak mégis józanabb férfiak, akik aztán nagy nehezen eloltották a terjedő tüzet. A csendőrség vizsgálatott indított természetesen a tüzeset ügyében s miután a látnoki czigány megugrott, a csendőrség őt keresi, mert alapos a gyanú, hogy ő a gyújtogató.