Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-12 / 19. szám
MAGVAK FÖLDM1VELŐ 147 TÁRGZA. Kakas-szó. A kakas házi szárnyasaink közt igen előkelő helyet foglal el. Szép külseje, büszke járása, jó szive biztosítja neki az elsőséget! Micsoda? Jó szive? Nem veszitek észre, hogy a kakas mihelyest táplálékra talál, odahívja tyúkjait; felosztja, szétapritja köztük az eledelt. Sokszor tán még önmagáról is megfeledkezik, csak tyúkjainak jusson. A kakas harczias, bátor is azonban. Megvédi ám a gyengéket. Azonfelül van egy művészete, egy különös muzsikája, melyet naponkint gyakorol : a kakas-szó. Tehát a kakas valóságos zenész. Hej, mikor még a földmives házban talán még nem is ismerték az órát; bizony, hogy a kakas-szó volt az időmutató, az óra ütő. Úgy is tekintették a kakas szót, mint valódi órát. Ennek az órának nem voltak rugói és kerekei, de azért olyan pontosan járt, akármely órán túl tett. És a mi fő, ezt az órát a legszegényebb ember is megszerezheti. Most már majd minden házban van óra, de azért egy sincs olyan biztos, mint a kakas-szó. Csudálatos, hogy a kakas nagyon ragaszkodik az emberekhez. Soha sem pártol el tőle. Kísérletet tettek vele ugyanis. Erdőket népesítettek be velük és igy akartak vadat előállítani belőlük. De nem sikerült ám ! Pedig a kakas eredetileg vad állapotban volt India ős erdeiben. Ember emlékezet óta szelídült meg, de sehol sem vadult el ismét. Egy utazó igy ir:'„Belső Afrika pusztáinak falvaiban, sőt az erdő közepében fekvő kunyhók körül él a házi tyuk, kakas; csaknem emberi ápolás nélkül magára van utalva táplálékot keresni ; alkalmasnak látszó bokor alatt költ gyakran némi távolságban gazdájának kunyhójától, éjjel az erdőben fákon alszik, de sehol sem találtam őket elvadulva.“ De most veszem észre, hogy hát én a kakasszóról akartam írni. A kakas-szót ugyanis már a régi régi rómaiak is időre nézve úgy ismerték, mint az első pittymal- latot. Egyik római iró azt irta, hogy a jó ügyvédnek már a kakas első kukorikulásakor fel kell kelni; mert a peres ember nem tud aludni és már pittyma- latkor kopogtatni talál az ügyvéd ajtaján. Nagy ébresztő is az a kakas. Azért szeretik sokan, kik korán-kelők, munkásak. De haragosai is vannak. így beszélik, hogy egyszer két leány lakott -öreg nagy nénjüknél. Nagyon szerettek sokáig aludni. De az öreg nagynéni, mihelyt a kakast hallotta, tüstént felköltötte őket, hogy fogjanak a munkához. Szörnyen haragudtak tehát a kakasra, mert azt okolták, hogy nekik olyan korán fel kell kelniök. — Te — mondotta az egyik, — tegyük el azt a kakast láb alól. — Bizony jól gondolod, felelt a másik, akkor talán nyugodtan alhatunk. És úgy tettek, a mint beszéltek. A kakast elpusztították. Az öreg nagynéni szomorú lett, de ők titokban örültek a sikerült csinnek. Ámde, cseberből-vederbe estek. Az öreg anyó egész éjjel nyugtalankodott, mert félt, hogy majd elalszik. Kakas-kukorikolást nem hallván, nem is tudta: mennyi az idő? Hát felrázta a leányokat sokszor éjfélkor, éjfél után. Oly nyugtalanságban voltak aztán az idő mián, hogy kelletlenül is, de kakast vettek. A kakas-szóról már nagyon sok szépet Írtak. Meg is érdemli, mert nagy a jelentősége. így például: A kakast a nap szárnyas hírnökének nevezik. A kakas szava hasznos is. Mert ezen madár fölébreszti azokat, kik alusznak és figyelmezteti őket, hogy dolgaik után lássanak. Az utazót bátorítja a kakas-szó. Mikor a kakas megszólal, felsóhajt az utas: „Már vége a nehéz éjszakának!“ A beteget is vigasztalja. A kakas szavára a tolvaj összerezzen és felhagy gonosz, tervével. A kakast zenésznek neveztem. Nem hiába, hogy a czigányokkal egy országból való,, a kakas, t. i. Indiába, hanem érti is jól a zenét. O is kóta nélkül zenél, muzsikál, még a szemét is béhunyja, annyira könyv nélkül tudja. Végre azt is megemlítem, hogy kakas-szóról a világ Megváltója is megemlékezett. L. Gy. Az asztalos-gróf és az üzletvezetője. Hires mágnás volt Magyarországon gróf Lázár Jenő, még pedig azért, mert Medgyesfalván, Maros- vásárhely mellett, asztalosműhelyet nyitott s maga is dolgozott benne. Igaz ugyan, hogy a magyar szülő az olyan gyermekét, aki »tanulni« nem akar, még ma is azzal fenyegeti, hogy asztalos-inasnak adja. Gróf Lázár azonban dolgozni szerető ember volt s úgy gondolkodott, hogy úri foglalkozás minden ipar, mert a művészet legmagasabb színvonalra emelheti, akinek elegendő lelke, tehetsége és ügyessége van hozzá. Gróf Lázár üzletvezetőt is fogadott mellé, D. Jenő g y e r g y ó i s z é k e 1 v f i u t, az ezermesterek törzséből. A grófról és az ő üzletvezetőjéről írja meg most az alábbi történetet egy nagyváradi újság: A gróf rendkívül meg volt elégedve üzletvezetőjével s pár hónap múlva kijelentette neki, hogy társtulajdonosává fogadja. Az ígéretet körjegyzői okmányba nem foglalták. Egyszer értesítés jön a fővárosból, hogy a kiállítás, melyen a medgyesfalvi műhely alkotásai is ki voltak állítva, véget ért, gondoskodjék a gróf a megmaradt holmi hazaszállításáról s az elkelt bútorok árának fölvevéséről. A gyöngélkedő gróf maga helyett üzlettársát akarta a fővárosba küldeni s hogy az fennakadás nélkül eljárhasson dolgaiban, délután kivitette magához a közjegyzőt s D. Jenő társtulajdonjogát okiratba foglaltatta. Másnap este rosszul lett az ötvenkét éves gróf s hajnalra meghalt. A család mit sem tudott a közjegyzői okiratról s igy a temetés után tömérdek vevő csődült ki Medgvesfalvára, a mintegy húszezer koronát érő műhely eladására. Mikor a közönség, család, vevők megjelentek, a család öregje, báró Bors megkérdezte: — Ki itten az üzletvezető ? D. Jenő előlépett s bemutatta magát. — Miiven minőségben volt ön a grófnál alkalmazva? — kérdi a báró. A fiatal ember szó nélkül átnyújtotta a friss közjegyzői okiratot, a báró beletekintett s az egész családot behívta az irodába. Kis idő múlva megnyílik az ajtó s báró Bors behívta az üzlettársát. — Mondja csak kérem, ragaszkodik ön ehhez az okirathoz? A gyergyói székely fiú ránéz a báróra, végig néz "az előkelő társaságon, csupa grófnők és grófkisasszonyok s azzal csöndesen mondja: — Nem ragaszkodom. — Köszönöm önnek e kijelentését — mondja erre a báró s a fiatalember kezét melegen megszorítván, igy folytatja: — azért, mert elhatároztuk, hogy ha ön méltó az elhunyt gróf nemes jelleméhez, az egész üzlet tulajdonát önre ruházzuk. Válasza után a műhely mindenestől öné. xtX..xtx. xfx .xtx..xtx. xfx X+X..xfX.,xtx. x+x. xtx ,xtx xtx x+>, xtx. xfx ,xfx. xtx. xjx. Számtani föladvány. Kiripolszky FerencztSl. Egy leány kérdeztetvén hány'éves, igy felelt: Anyáin még egyszer annyi éves, mint én vagyok s atyám 5 évvel idősebb anyámnál. S mi ié hármunk évszámai 100-at tesznek ki. Kérdés, hány éves a leánv
