Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-05 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 143 MI ÚJSÁG? — A király Budapesten. Nagy, mozgalmas napok vannak Budavárában. A király itthon van, hű magyarjaitól körülvéve. Ő felsége többször kihallgatásokat adott, látogatásokat tesz és a legfontosabb államügyeket végzi, sokszor egész napon át ki nem mozdul a fenséges ur szobájából, mert igen sok dolga van. — A király gesztenyefája. A várkertben, éppen a király dolgozó-szobájának ablaka előtt áll egy vén gesztenyefa — az idők végtelensége óta. Nem emlékezik már rá senki, mikor ültették oda; öregebb a vén fa már a legidősebb udvari embernél is. 0 felsége nagyon szerette ezt a gesztenyefát. a mely nyáron át zöld lombozatával kellemes árnyékot vont a dolgozószoba ablaka elé. Az idő egyszer csak kikezdte a vén fát. Egy pár ága elszáradt s a törzse is annyira elkorhadt, hogy az udvari kertész kimondta rá a halálos Ítéletet: — Ki kell vágni tövestől, mert egy szép napon úgyis kidönti a szél. Jelentést tett erről a szándékáról magasabb helyen s az udvari hivatalnokoknak sok fejtörést okozott a dolog. — Hja, az ő felsége fája, azt az ő tudta és beleegyzése nélkül nem lehet kivágni! Végre is megkérdezték ebben az irányban ő felségét. — Nem szabad azt a fát kivágni, — mondotta a király, — hiszen dolgozni sem tudnék, ha nem látnám a lombjait az ablakomon keresztül. Aztán meg hálátlanság is volna ... együtt örege.d- t ü n k m e g; A vén gesztenyefát azóta megtámogadták jó erősen, hogy valami szélvihar valahogy ketté né törje korhadt derekát. — A főherczegasszony és a rendőr. A minap, hogy Mária Valéria főherczegasszoriy megtekintette a Mátyás templomot és ott az egyik kápolnában a boldogult királyasszony menyasszonyi és gyászruhájából készített misemondó ruhákat, a látogatás előtt egy díszbe öltözött rendőrt állítottak a kápolna elé. — Senkinek nem szabad bemenni addig—igy szólt a rendelet — amig a főherczegasszony nem jön. A rendőr Kaptákba vágta magát és úgy; várta a fenséges vendéget. Egyszer azután két egyszerűen öltözött hölgy jött feléje, egy polgári ruhás úri ember társaságában. Az egyik hölgy már be akart lépni a kápolnába, amikor a rendőr megszólalt: — Kérem, nem szabad bemenni senkinek, Mária Valéria főherczegnő ő fensége látogatását várjuk ! A polgári ruhás ur odaugrott a rendőr elé — gróf Cappi kamarás volt, aki a főherczegasszonyt kisérte Vécsey bárónő udvarhölgygyel — és megértette a rendőrrel, hogy éppen a főherczegasszonyt állította meg. Elképzelhető a szegény rendőr ijedelme. Elsáp- padt, mint a fal és remegve kért bocsánatot. A következő pillanatban azután barátságos hangon igy szólt hozzá a főherczegasszony: — Ne féljen jó ember, nem lesz semmi bán- tódása, maga csak a kötelességét teljesítette! — Károly István főherczeg és a magyar nóta. AbáJíiában szombaton délután magyar nóta mellett mulatott Károly István főherczeg. Az egyik ezuk- rászbolt előtt játszik bandájával Jónás Jancsi czigánypri- más, a ki udvari muzsikusa József főherczegnek. Délután öt óra tájban javában muzsikált, amikor egyszerre egy előkelő társaság érkezett: Károly István főherczeg, a ba- deni nagyherczeg és a felesége,' a luxemburgi nagyher- czegné és néhány udvarhölgy. A társaság elhelyezkedett, Károly István főherczeg-pedig odalépett Jónás Jancsihoz és magyarul igy szóllitotta meg : — Magyarok magok ? — Igenis, fenséges ur, magyar czigányok vagyunk. A főherczeg erre három magyar nótát huzatot!: Csak egy kis lány van a világon . . . Nézlek, nézlek, de hiába nézlek . . . azután az Is, is, is . . . nótát, majd pedig megtoldotta egy negyedikkel: Maros vize folyik csendesen ... A czukrászbolt teraszán nagy közönség ült, amelynek gyönyörűsége telt a főherczeg mulatságában. Károly István főherczeg pedig, amikor elhangzott az utolsó nóta, újra odament a czigányhoz és még egyet rendelt : Kidőlt a fa mandulástól ... A fejedelmi társaság nagy tetszéssel hallgatta magyar czigány muzsikáját, Károly István pedig távozóbán megdicsérte a czigányokat. — Halálozások. Laufenaur Károly hires budapesti orvos — hirtelen meghalt. Régi szívbaja ölte meg.— Szálánczy István premontrendi kanonok, a budapesti konvent feje életének 86. esztendejében elhalt. Az öreg ur gyémánt jellemét messze földön ösmerték. — Kossuth Lajos képének leleplezése Kábán. Szép ünnep folyt le a kábái községháza nagy tanácstermében. Ugyanis leleplezték a nádudvari választókerület képviselője Papp Elek jelenlétében az általa a községnek ajándékozott — s a községháza nagy tanácstermének falát diszitő — nagy Kossuth-képet. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által Szatmáron rendezett háziipar-kiállitást vasárnap délben nyitotta meg Domahidy Sándor egyesületi elnök nagy és előkelő közönség, a városi hatóság és a debreczeni ipar- és kereskedelmi kamara kiküldöttjei jelenlétében. A kiállított tárgyak sokasága és csinos összeállítása tanúbizonyságot tesz arról, hogy Szatmár-vármegvének hazai ipara mennyire kifejlődött. A kiállítás négy napig tartott, ezen idő alatt a rendezőség a közönség szórakoztatásáról is kellőképpen gondoskodót. A kiállítás sikerében oroszlán része van Poszvék Nándor egyesületi titkárnak. Mi majd részletesen fogjuk megtenni észrevételeinket. — Kivándorlók hazaszállítása. Győrvár- inegye területéről Dél-Amerikába, különösen Braziljába már a múlt év folyamán nagyobb csoportokban vándorolt ki a nép. Ezek a kivándorlók ott a legnagyobb nyomorba és ínségbe jutottak s helyzetükről siralmas tudósítások érkeztek hátrahagyott hozzátartozóikhoz. Ennek folytán a vármegye közigazgatási bizottsága foglalkozott e kérdéssel és hazaszállításuk iránt a belügyminiszterhez felterjesztést intézett. E felterjesztés támogatására a vármegyei képviselők pártkülönbség nélkül megjelentek Széli Kálmán miniszterelnöknél, aki kijelentette, hogy a kivándorlás kérdésével amúgy is behatóan foglalkozik, de a kérelmet különösen figyelmébe fogja venni. — Egy kivándorlási ügynök elitélése. A szatmári kir. törvényszék f. hó 22-én kivándorlás tiltott közvetítésének kihágása és bűnpártolás vétsége miatt vádolt Halpert Sámuel veréczi lakos (Ugocsamegye) elleni ügyben főfárgyalást tartott. Halpert Sámuel, a ki ezelőtt ével öt évig Amerikában lakott hazajövetele után a veréczi lakosokat útlevél nélkül tiltott módon Amerikába jutfata. Végre a hatóságok erélyes nyomozásának sikere lett s be lett bizonyítva, hogy vádlott Csépes Péter veréczi lakost, a ki halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt elitélve volt a harmadbirói Ítélet kihirdetése előtt 10 forintért szökését Amerikába közvetítette; továbbá Bo- rotka János hadkötelest 10 frtért szintén útlevél nélkül és tiltott módim Amerikába való szökését közvetítette. Vádlott ellen eme két rendbeli cselekmény bebizonyiltatott, minek folytán a kir. törvényszék őt hat havi fogház és 60 korona pénzbüntetésre Ítélte. E helyen megjegyezzük, hogy azon idő óta hogy Halpert S. Veréczére visszajött, mintegy 80 egyén ment ki Amerikába, s a kiknek kimenetele a Halpert bűnös manipulácziójának Vflflt eredménye. — Magyar név. 1881-től, mikor aNévmagyaro- sitó-társaság megalakult, a múlt évig összesen 25.235-en, akiknek idegen hangzású nevük volt, magyarosra változtatták át a nevüket, — Szerencsétlenség egy szénbányában. Rozsnyóról jött a szomorú hir, hogy Alsó-Sajón a rima murányi vasmü-részvénytársaság bányájában iszap- öfnlés történt. Hét munkást eltemetett az iszap.
