Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

MAGYAR FÖLDMŰVELŐ

141

Megható csend követte ezt a felolvasást. Görbe Gábor reá sem mert tekinteni asszony feleségére, csak nagy későn szólott aztán emigyen:

— Minden vasárnap délután , olvasni fogunk ezután.

Ép úgy is történt. Alig várták ázt a napot, hogy a Glu ievélhordója békerüljön a leveles tarisz- nyáva'l. Ha pedig véletlenül egyszer-másszor vagy késett áz ujságlap vagy talán, el is maradty no akkor egész szomorúság borult a családra.

— Mintha hiányoznék valami, dörmögte Görbe Gábor.

— Bizonyosan elfogták az utón, — mondogatta a (iu. És ugyancsak zaklatta a levélhordót, nézné meg a leveles tarisznyát, hátha véletlen ott rekedt az az ujságlap.

Legjobb volna természetesen, ha minden községben t ű z o 11 ó sl'á g o t szerveznének. Erről mi már nagyon sokat irtunk, sőt égy alapszabály-tervezetet is egész szövegében közöltünk. He nem szűnünk meg újra és újra felhívni a községeket ezen áldásos intézmény létesítésére.

Ellenségei vagyunk az úgynevezett parádés tűzoltóságnak. Nem kell oda parádéi Lelkesedés, önfeláldozás, készség: ezek a tűzoltók legszebb érdekességei. Ezek az; erények pedig ott vannak minden becsületes polgárnak szivében. Felebarátunk és önmagunk védelme a legszebb e nberi erények közé tartozik. Példák mutatják, hogy a szervezett tűzoltóság emberi életet, ezer és ezerekre minő vagyont mentett ineg. És hasonlóan szomorú példák iftutatjákják, hogy a szerencsétlenség, a fejvesztettség, a zűrzavar hány és hány községre hozott szerencsétlenséget és v elpusztulást.

Hát csak védekezzünk a veres-kakas ellen, csz- szel, ébérséggel és önfeláldozással !- • • ^ >r

Hanem egyszer csak végkép elmaradt az uj- áglap. Natn jött egy,'két sőt három vasárnapra sem.

— Talán bizony megszűnt.

—: Vagy talán, a mi jótevőnk halt meg. így .töprengtek Görbe Gábor gazda tűzhelyén,

dig az öreg így dörömbölt, eskolás Jancsi titokban írásos levelet küldött az üjságcsinálönak. H°gy hát mi volna oka annak, hogy a ház leaiobh bar I rátja nem kopogtat többé a Görbe Gábor gazda ajtaján. Az Írásos levélre válasz is érkezett. E szerint az a titkos jótevő csak egy esztendőre rendelte meguz újság lapot. Kóstolóba, izlelőül. A ki megszereti, élvezi, hát ne sajnálja azt a pár garast a ház legjobb barátjától.

Görbe Gábor nagyot ütött öklével az asztalra, aztán kibökte:

— Ezt ugyan a magunk eszétől is kitalálhattuk volna.

—- Én tudtam ’des apám, csak nem akartam mondani.

— No fiú, rögvest csináld meg a rendelést, mert nem szeretném, ha az én tűzhelyem legjobb barátja csak egy hétre is kimaradna.

És úgy történt!

Azóta a Görbe Gábor tűzhelyének legjobb barátja hétről-hétre bekopogtat.

(br.)

Hogyan él a német császár ?

Bizony sokan tanulhatnának tőle. Vilmos császár, a németek daliás ura nagyon mértékletes természetű, kevés időt szán az evésre, kivált estén- kint. Kedves élele a savanyított káposzta, a sonka, a füstölt oldalas. 1882-ben, a mikor megnősült, a lakodalmi ebéden is talállak káposztát füstölt oldalassal, de biz’ az nem Ízlett az udvari népnek. Szereti a császár asörlevest is, a félig sült marhahúst, meg a rántott krumplit; a füstölt liba mellet és a hollandi sajtot. Kedves itala a pezsgő. Nagyon takarékos, a mikor parádés vendég nincs a háznál, a terítéknek nem szabad többe kerülnie nyolcz-kilenez koronánál. Nagyapja, I. Vilmos nem szeretle a sört s minden reggel megivott két pohárka pezsgőt: de azért szintén takarékosan élt, kávét nem ivott, csak ha vedégei voltak. II. Vilmos bezzeg szereti a kávét, maga Auguszta császárné késziti a kávéját. A császárné hal órakor kel, hogy az uralkodó kávéja jókor készen legyen.

Vándorbot.

Albán házaspár.

A vándorbotnak regéje,

Hogy egyszer csak kivirágzik! — Ilit legyen vándorbotod, Égben látód meg virágit.

Veres-kakas.

Még jóformán alisr éltünk tavaszi napot : már is az ország minden részéből szomorú tüzeseteket jeleznek.

Isszonvu az a kár, a mi a magyar népet a tüz- veszedelem által éri. A múlt esztendőben számokban mutatta ki, hogy mily összeget emészt meg csak egy év alatt is a szes/.cíyes veres-kakas.

Ám be kell ismerni, hogy a szerencsétlenségek öregebb részének a könnyelműség, a nem törődöm- ség és főleg a védekezés korlátoltsága az oka.

Szabályrendeletet kell alkotni minden községben a tűz ellen való védelemre. De nemesek a papiroson hagyni ezeket a rendeleteket, de főleg szigorúan végre kell azt hajtani.

Az elöljáróságra különösen nagy felelőség háramlik. Azért legyen szemes a község bírája, vonja gondjai és figyelme körébe a gazdasági udvarokat és ott, hol .szabályellenességet vagy rendetlenséget lát, irgalmatlan legyen. Tartsa készenlétben és jó, használható állapotban a védelmi szereket, fecskendőt, vizhordókat, csákányokat stb.

A bélpoklosság.

A bólpoklosság már a bibliában sokat említett bán- talom, mely némely orvos véleménye szerint a bujakórral, más orvos nézete szerint a leprával azonos. Ez utóbbi Indiában, Kínában, Dél-Amerikában, Afrikában, Arábiában igen elterjedt fertőző betegség, mely Európában csak Norvégiában, Romániában, Dél-Oroszországban és Erdély egyes részein fordul elő. A bántalmat egy vékony, igen kicsi és szemmel nem is látható (csak igen erős nagyitó üveg alatt vehető észre) baczillus okozza, mely óriási mennyiségben található a leprozus göbökben és a nyirok- edények utján az egész szervezetben elterjed. A bántalom eleinte vörös foltok, majd göbök, évek múlva fekélyek és kimaradások alakjában lép fel és először az arezot, térdet, könyököt, hátat, tenyeret szoktak megtámadni. Évek hosszú sora alatt végre a^ idegekre lerjed, midőn eleinte fájdalmak, később érzestelenség lépnek fel, miközben egész ujjak, fül, orr stb. halhatnak el és lökődhetnek le. A bán- talom később a májra, lépre stb. is átterjed, végre a halál kimerülés következtében beáll. A lepra feltartózhatatlan ragadós betegség, mely ellen gyógyszert még eddig nem tudtak az orvosok feltalálni. Különösen a szegény sorsú nép között, — mely sok kukoriczával és kukoriczalisztből készitett táplálékkal él — terjed a betegség. Újabb időben — nálunk és Olaszországban — a kormány külön orvosokat bizott meg e fölöttébb veszélyes betegség alapos I tanulmányozásával.