Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

MAGYAR F0LDM1 VELŐ

titud. A/ állati természet ugv is mindig benne volt. Mg anin'i volt a kenyere. ,hogv éppen éhen nem hair, nem sajnálja az utolsó falat kenyerét; mikor azurn .bőségben úszóit, kiütött rajta igazi természete. En csak megtanítottam a pálinkái vasra. Amint az. Isten adományából piánkat főzött, felébredt benne az. állat: a róka. a farkas, meg a disznó természete. Most már valahányszor pálinkát iszik, mindig állat lesz belőle.

Az ördögök fejedelme megdicsérte a kis ördögöt. előléptette és elhalmozta kitüntetésekkel.

Br. B. V.

Csontos Dömötör bíró uram csöndes órái.

— Mic-a’, jó látnak e az. szemeim? Olvasom élőiről. megvest olvasom és mindig egy az értelmei Te- ringettét, ez aztán már testamentum. Olvasom...

Káli a y László fölei e s i nagybirtokos meghalt. Háromszázezer korona vagyonát Földes községének hagyományozta.

Le a kalappal! No Földes községbe!! biró uram szállók az úthoz. Ennek már feie se tréfa. Bizony úgy érzem magam, mintha a szivem közepébe nyilaldoznék. De világért sem irigység tapogatja. Csak úgy elgondolom: Édes jó Istenem, ha a mi községünk ilyen áldásban részesülne ?

— Holiö. mostanság jut eszembe la, a mit talán éppeg a mi újságunkban olvastam -légyen a jövő (már t. i. mostanság benne vagyunk) század magyar faluiról. No Földes községe, hát azt gondoltam akkor, hogy bizony hát az álmok országában lehetnek olyan községek. Már mint milyenek? Nagy és hatalmas köz'é^h.i/.ak fognak épülni — olvastam. Abban a községházban virágzik a hitelszövetkezet, abban van a 'magyar bolt. az o va'ó-gazdakör. Tágas nagy szoba, a hol a üataNág szórakozik. Ott lesz légyen a közmagtár, a községi intézmények mind-min. Bizony földesi gazdák, ti ezt (és sok mennyi mást) megcselekedhetnek most an'ág.

— A nem régi hónapokban vágta ki a rezet egy nagy. öreg alap tványnyal egy hatalmas four a közép osztály gyermekeiért. íme most egy másik nagy b r to kos saját községét boldogította fel. Csak hadd menjen ez így tovább, akkoron bizony beteljesednek azok, miket a falusi jólétről annyiszor olvasgatok.

ÜSmES-BütfOS DQL&OE.

Idegenek nyilvántartása.

]. A községben (kis- és nagyközség, rendezett tan.iC'U város) tartózkodó külföldiekről nyilvántartás vezetendő.

2, Ezen nyilvántartás alapjául a lakástadók, fogadósok és vendéglősöknek az idegenek megszállásáról teendő jelemé-éi szolgáinak.

3. A községben 24 órán túl megszálló idegen, a ki nevét és kilétet a vett felszólításra bemondani, valamint azon lakástadók, fogadósok és vendéglősök, kik az idegennek megszállásáról az elöljárósághoz a jelentést 48 óra alatt megtenni elmulasztják: közbiztonság elleni kihágást követnek el ; mely kihágásnak elbírálására nézve, az 1879 évi L. t. c/.ikk 72. és 73. §§-ban megállapított büntetések azon megjegyzéssel terjesztetnek ki. hogy a magánlakást adók 25 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, illetőleg megfelelő elzárással lesznek büntetendők.

133

ISMERETEK TÁRA.

Beszélgetés a fagyos szentekről.

— ügy a mint a tanító ur hallotta Köcsög Estván gazda szájából. —

— M án bizony tanító uram furcsaságos időjárásunk vagyon ebben a bolondos áprilisban.

— Az vagyon Köcsög gazda. De hadd adja ki a mirgit. Akkor legalább szép májusra számíthatunk.

,— No már én csak igy is amúgy is remegve gondolok a májusra.

— Miért ? Köcsög,gazda.

—s Hát hiszen ott vannak a fagyos szentek !

— M ar mint Pongrác/. S/.ervácz, Bonifácz?

— Igen, hát a csattanósa, Urbán? Mert nekie legyen merve, már mégis csak megemberelhetnék magukat, ha már olyan nagy tisztességbe tette őket az eklézsia és bizony megkimé hetnék a szegény gazda embert, a ki bizony még nevüket is csak rettegve ejti ki.

— Nagy tévedésben vagyon Köcsög Estván gazda. Mert hát azok a szentek, kik életükben oly szép, dic'ő dolgokat cselekedtek, mostanság sincsenek ám az emb-rek, a gazdák rontására. Oá ugyan nem okai annak, hogy az emberek úgy rettegnek e napokén.

— Már insiáliom alásan a tanító uramat. En is értem egy néhány napokat, mintegy 54 esztendőket. De ezeken a napokon bizony hogy nagyon sokszor, talán többször a keleténél lefagyott mindenünk.

— De azért azoknak a jámbor lelkeknek semmi hozzájárulásuk nincs.

— Vájjon ?

—- Ugv van Köcsög uram. Ha például elrendelnék, hogy hát ezután a kalendáriumban Urbán vagy Orbán helyett Euvaut tegyenek.

— Isten ments!

— Higyje eí Köcsög uram, hogy arra a napra csak úgy lefagyhatna a szőlője, akár más esztendőkben, mikor meg a kalendárium Orbán napját, mutatta.

— Ne tessék már mondani I

— Igen és higyje el és akár milyen szentek nevével helvettesitenök a többi úgynevezett fagyos szenteket, azokat is csak fagyos szenteknek liinak aztán a gazdák.

— Hát mégis tanító uram, hol hát a bibe, hogy ippeg ezekre a napokra kelljen az idő kerekének megfordulnia ?

— Mi legyen annak oka, hogy ezen a napokon rendszerint hűvösebbek szoktak lenni, derek és fagyok is bekövetkeznek : azt még a tudósok nem bírtak egész biztonsággal kisütni. Azt tartják azonban, hogy a tavaszi meleg napok következtében a szárazföld hamarább fölmelegedvén, mint a tenger,az előbbinek levegője megritkul és fölfelé száll. Mire az éjszaki tengerek hideg levegője ennek helyébe tódul; hoz ekkor aztán magával gyakorta deret és fagyot is. A hideg levegőnek ezen benyomulása pedig, a föld forgása és más természeti tünemények közbe nem vágnak — úgy május 10— 15-ike 20-ke körül történik meg.

— Hát ha jó értem a dolgot ez a hideg is éppeg úgy eljön a maga rendje és módja szerint, mint a többi más időszak.

— Úgy van! Azért biztosítom Estván gazdát arról, hogy ezeknek a jámbor szenteknek ahhoz a fa- gyasokboz semmi közük, hozzájárulások nincsen I

Gázfejlődés a trágyadombon.

Egy franczia tudós azt állítja, hogy falun a trágya- dombokat világítási czélra lehelne felhasználni. A trágya, miközben rothadásba megy át, oly gázokat is fejleszt, melyek nagyon szép lánggal égnek. Hogy tehát a gazdaságban olcsó és jó világitó anyagra tehetnénk szert, csak le kellene a trágyadombot égy haranggal borítani, mely a gázokat felfogja.