Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-07 / 14. szám
110 MAGYAR FÖLDMIVELŐ pedig megakarja állítani, akkor a kezében lévő rúddal kizárja a masinából a villanyt, megáll a kocsi. — Mi hát a villanynak a szerszáma, amivel dolgozik ? — Egy éppen olyan masina, amint amilyen masinából a kétféle villany született. — A jó Isten áldja meg a tanító urat, beh sok szipet tanultunk mink mán ma. Egészen más szemmel fogom én ezután nizni a villanyos vasutat, hogyha még egyszer bemegyek a szatmári vásárra. JP—i. MAGYAR KIS GAZDA. A borona (fogas). Egyszerű szerszám; azt gondolná az ember, hogy mindenki tud vele bánni. Pedig inég sem úgy áll a dolog. Sok ember nem tudja, mi mindenre való az az egyszerű szerszám. Nézzünk csak széjjel egy nagy gépraktárban: micsoda különféle alakú boronákat fogunk ott látni ? Az egyik olyan nagy fogú — azért hívják fogasnak — hogy négy ökörnek is erősen bele kell a járomba feküdni, a másik meg épen olyan apró-fogú, hogy alig megy másfél czolra a földbe, a harmadik meg se nem borona, se nem fogas: valami lánczszemekből van összeókumlálva. Ugv hívják hogy; láczborona. De hát mire is való az a sokféle borona? Azt mondják a mi jól gazdálkodó szomszédaink : »egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér«... Nem is hagyják azok a tarlót tavaszig töretlenül - mint nálunk sok helyen — hanem már a kereszteket úgy rakják, hogy közte egy fogást szántani lehessen. Sőt még azt is megteszi egyik-másik, hogy amúgy frissibe be is veti valami takarmányfélével, mondjuk moharral vagy kölessel. Oszszel ismét felszántja jó rögösen, hogy a tél fagya jól kiszívhassa. Nem ugv — mint nálunk akárhányszor — a hol csépeltek ott széjjel szórják a polyvát és töreket a földön s úgy hagyják tavaszig. Nem kell bunda a földnek. Hiszen épen azért szántánk őszszel, hogy a földet kitegyük a fagynak és hogy a szántott földbe sok nedvesség vegye magát bele. Igen ám, de ha tavaszszal ismét neki megyünk az ekével, felhozzuk azt a nedeves földet, a szél és nap a sok vizet szí ki belőle, a mire később szükség lehet. Az ilyen föld aztán tavaszra olyan porhanyó, mint a jó vajas kalács, csak úgy süpped bele az ember lába. Azt mondjuk rá, hogy — beérett. Ilyenkor használjuk azt a nagy fogú boronát, — mit" az imént említettem. Megboronáljuk vele a földet jó erősen és úgy vetünk bele. Már pedig azt tudjuk, hogy a boronáit föld sokkal tovább tartja meg a nedvességet — mint a szántott föld, a nedvességnek meg a későbbi szárazabb időben jó hasznát veheti az a növény. Van aztán az a kis fogú borona. Hát az mire való? Tavaszszal —- mikor már felszikkad a föld — megnézegetjük őszi vetéseinket. Néha bizony megesik, hogy vagy a rósz vetőmag, vagy a szigorú tél miatt ritka a vetésünk. Mit teszünk vele? Ilyen kisfogu boronát — lovakkal jó lépésben — huzatunk végig rajta. Ha vetést boronálunk, az a fő, hogy hátra ne nézzünk. Ha hátra nézünk, könnyen megesik, hogy csálőre térünk a lovakkal — a dűlő ut felé, mely haza vezet. Nem kell azt az egy-két szálat sajnálni, a mit a borona kiránt, nő helyibe hat szál is, ha szomszédjának a tövét kissé meg- karczoltuk. Az ilyen kisfogu borona csudát mivel a ritka lóherésen vagy luczernáson is. Olyan szépen meg- süriti, mintha "csak rávetettünk volna. Hogy a rétnek milyen jót tesz az ilyen borona, azt meg tán mondani se kell. Vegyük hát csak elő azt a boronát, ne sajnáljuk azt a kis időt és fáradságot, bőven meghozza az a jutalmát. Szaniszló. Polyánszky. A köszméte bokrokat pusztító hernyókat egy igen olcsó szer által' ki lehet irtani. E hernyók gyakran több éven át május vége felé vagyjunius elején lepik meg különösenfa nagy gyümölcsöt termő köszméte (egres) bokrokat néhány nap alatt annyira lerágják a leveleket, hogy csak a puszta gally marad, melyről aztán a gyümölcs is lehull. Ennek meggátolására legjobbnak bizonyult a timárcserrel kell betakarni, minél frissebb, annál jobb. Ez által meg lehet menteni a köszmétebokrokat e szerfölött falánk hernyóktól, melyeket alig lehet észrevenni, mert kicsiny és éppen olyan zöldszinüek, mint a levelek. A fa kérgének bemeszelése,- írja az »E. M. G.« — azt a sokak által károsnak vélt eljárást, hogy a fa törzsének kérgét mészszel kenik be, kipróbálandó kísérletet tettek 8 egyidős, egy sorban álló szilvafával, melyekből két fatörzset két egymást követő télen egészen mészszel kentek be, 2-őt a törzs alsó, 2-őt a felső törzsön és 2-őt egyáltalában nem. A mészszel való bekenésnek semmi káros hatása nem volt tapasztalható, a me- szezett fák kérge sima lett, mig a be nem kent törzsekké érdes és repedéses volt. A bekent részek megvastagodása nem volt észlelhető. Ez a kísérlet tehát azt mutatta, hogy a mészszel való be- kenés nem káros a gyümölcsfáknak, sőt tekintve, hogy a sima kérgek életképesebb, mint a ránczos repedéses még hasznos is azoknak. Közös beszélgetések. Örökösök. A hagyatéki vagyont a törvén}' értelmében 90 nap alatt — lett légyen vagy lesz bárkié is — teltárózni kell. Be nem jelentés esetén kétszeres illeték fizetendő. R. 3t. Hodos. Azt a szert nem ajánlhatjuk. Nincs annak a betegségnek jobb orvossága, mint az erős elhatározás, a vele való okos bánásmód. Egyszerre nem kell elvágni a dolgot, hanem szerével-módjával apránkint. Ezreknél és ezreknél sikerült már ez. K. Oroszi. A pénzküldésnél feladó vevénvt adnak. Ezt *»eg kell ám őrizni, mert bizonyító ereje van. Ha tehát önt a már teljesített kötelezettségért perelik, sose fájjon a feje. Mutassa elő a feladó-vevényt. Majd elkullog a perelő szép csendesen. Bíró uram. Enyje. enyje biró uram. Hát hiszen önnek tudnia kellene, hogy a betegápolást adó egészen más természetű és czélu. Az a törvény is a községek javára hozatott. Tehát ne keverjük össze a Segítő pénztárral. R K. Hvsárhely. Beléphet. Minden akadály nélkül felveszik. De jegyezze meg ám mindenki azt a kis versikét : »Holnap, holnap, csak ne ma Ezt beszéli a tunya!« Családapa. Namény. Azt írja, hogy legényfia 16 éves. 16 évtől fizetni a Segítőbe a taksát, az mégis csak igen sokra rug! Erre mi azt mondjuk, hogy ha helyes számítást tesz, bizony nem olvan sok az. De aztán legkivált azt gondolja meg, hogy a 16, 18, 20, 25 éves legényt is érheti baleset, szerencsétlenség. Hál akkor mi lészen vele? így csekély áldozatért nagy nyugalmat biztosit magának. Hát csak be vele mielőbb. H. K...........i. A községekről szóló 1886. XXII. t.-cz. 75. §. c. pontja ad kérdésére felvilágosítást. Szól pedig igy: »Kis és nagy községekben a biró és pénztárnok egymással, a rokonság és sógorság első fokában lévő egyének egyidejűleg nem lehetnek. Tessék alkalmazni. Gazd&flszony. Jól mondotta a komaasszony. A költésre szánt tojások legfeljebb nvolcz naposak legyenek. Ugv ám!
