Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-18 / 11. szám
8^ MAGYAR FÖLDMIYÉLŐ ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Orvosság a föld-uzsora ellen. Tudomására jöttünk, hogy több vidéken egy különös neme dívik még ma is — és (talán éppen mostanság még jobban) — az uzsorának. Tudniilik, ha megszorul például Angyalossi László kis gazda . . . elmegy az árendáshoz, vagy ahhoz, a kinek pénze van és igy szól. — Kétszáz koronára van szükségem kölcsön- képpen kérem. A válasz erre a következő': — A kétszáz korona kölcsönt megkapod, de e kölcsön fejében átengedsz nekem egy hold föl- d e t ingyen használatra kamatképpen mindaddig, mig a pénzt vissza nem fizeted. A szegény megszorult gazda, mitevő legyen; bele megy az alkuba . . . hiszen csak haszonbérbe adja és nem örökbe. A hold földet meg kiparczel- lázzák . . . És a vége ? Atyámfia, a dolog vége igen-igen sok, sőt legtöbb helyen az lett és az, hogy a mindig súlyosabb helyzetbe jutó gazda nem bírta és nem bírja a felvett összeget visszafizetni. Így a hold föld. meg talán a másik is, harmadik is utóvégre is a hitelező kezére vándorol. Ez az igazi föld-uzsora! No liát ez ellen is lesz már a magyar földmi- ves népnek egy kis orvossága. Mert a kir. kúriának ujonan megjelent 9. számú döntvénye kimondja, hogy 1. Az olyan kötelezvényt, a melyben az adós kamat fejében ingatlana (tehát pl. földje) haszon- élvezetét engedi át a hitelezőnek — telekkönyvileg békebeleztetni egyáltalán nem lehet. 2. De még többről is van itt szó. Már az 1852. évi (úgynevezett) ősiségi nyílt parancs az ilyen kölcsönügyleteket egyáltalán eltiltotta. Azok tehát a biró előtt semmisek. Azokból semmi jog nem származik. Ha tehát például Angyalossi László gazdát belekeverte valaki ilyen föld-uzsorába, ha Angyalossi uram már uzsora vádat nem akar emelni ... a földjét egyszerűen visszaveheti. Mi leszen akkor, ha a hitelező Angyalosi gazdát fogja perbe ? Akkor is Angyalosi gazda csak tisztán a tőkével tartozik és semmi többel 1 A biró még azokat a hasznokat is visza fogja Angyalosi gazdának, a melyeket a hitelező tőle földhaszonélvezetben elvitt. Hát ha pl. a hitelező tiz évig élvezte a hold földet, e tiz évi haszonélvezeti értéket Angyalosi külön is visszaperelheti, mivel érvénytelen lévén az üzlet, a földhaszonbeli kamatok a hitelezőt nem illették meg. írjuk pedig mindezeket azon gazdák felvilágosítására, a kik esetleg a mai is a föld uzsora járma alatt nyögnek. A kiknek földjét — talán évek óta — kamatba használják a hitelezők. Lelkészek, tanítók, jegyzők, jó szivti földesurak szivetekre kötjük, világosítsátok fel a mi földmives, gazda népünket és legyetek segítségükre, hogy e nyomasztó helyzetből a szegény magyar gazda ki szabaduljon! Bizony jó lenne! Az árverési hirdetményekben változtatást terveznek. Eszerint az árverési hirdetményeken a felek neveit nem Írják ki. csak az ügy számát, összegét, a becsértéket, az elárverezendő ingók mivoltát és az árverés színhelyét. Egyúttal az is tervben van, hogy az árverés a hivatalos lapban csak kétezer korona becsértéken felül tétessék közzé. így a szegény adósok nevét nem hurczolják meg, másrészt a költség is kevesebb lesz. JÓ EGÉSZSÉG. Az egészség, betegség, halál stb. a magyar közmondásokban. Dr. Lessner Rudolf gyűjteménye után. Egybegyűjtve közöljük itt mindazon rövid, de velős mondásokat, melyek a magyar nép között egvenkint szájról-szájra járnak. Olvassátok át figyelmesen s fordítsátok alkalom adtán hasznotokra. I.) Az életről. Az él soká, a ki jól él. Sokáig élni s meg nem vénhedni, nagy mesterség. Olyan az élet, mint a hold : néha telik, néha fogy. Az életet inkább szereti az öreg, mint a fiatal. Kurta az élet, de a nyomorúság hosszúvá teszi. Az élt sokáig, a ki jól és hasznosan élt. 2.) Az éhségről. Legjobb fűszer az éhség. Az éhség jobb izt ad az ételnek. Éhes ember semmiben sem válogat. Éhes gyomornak mézes falat a zabkenyér. Az éhség kihajtja a farkast a bokorból. Legjobb enni, ha éhes vagy. Munka után legjobb izü az étel. Evés közben jön meg az étvágy. Nehéz éhező embernek a várakozás. Éhes embernek csel gyanánt esik az alvás. Legolcsóbb s legjobb orvosság a koplalás. 3.) Ételről s italról. Legjobb étel az anya teje. Fehér czipó, sós túró éhség ellen igen jó. Kenyér, sajt két tál étel. Kenyér mellé sajtot is kell adni. Annál jobb a kenyér, mennél több a szeme. Ki sok zsírost eszik, elcsapja a hasát. Jól megrágd, aztán nyeld. Be ne fald azt egv nap, a mit esztendó-nap meg nem emészt gyomrod. A ki zabái, maga fogával ás magának sirt. Nem azért él az ember, hogy csak egyék. A rossz gyomornak becsülete a kevés eledel. Vén embernek bor az orvossága. Egészséges és a beteg nem egy ételt szeretnek. Nem egészséges étel után az álom. Tele has nem örömest tanul. Rákevésben sok a munka, kevés az étel. Nem minden gomba jó gomba. Étel, ital, álom: szükséges e három. Szomjúság ellen ital az orvosság. Legjobb a viz forrásában. Forrás jobbika száraz időben tetszik ki. Ha forrásod van, ne igyál patakból. A forrást fel ne zavard. A hideg viz sok bajt elvisz. Az ételt sem eszik meg olyan forrón, amint elkészült. Borral mosakodik, kolbászszal törülközik. A legjobb ételt (az anyatejet) nem teszik asztalra. Az új bölcs Salamon. Krüger, az Angliával élethalál harezban levő transvaali köztársaság elnöke, valóságos atyja népének és igy megtörtént, hogy két lesi vér, a ki nem ludott az örökségen megegyezni, ó hozzá folyamodott, hogy oszsza föl az örökségei köztük igazságosan. »Pali bácsi», mint a hogy Krügert köztársaságában nevezik, semmi kedvet sem érzett a becsüs szerepére és előbb jó tanácsokkal látta el a két testvért, végül azonban a mikor látta, hogy nem tud tőlük szabadulni, igy szólt: — Becsületszavatokat adjátok, hogy a döntésembe belenyugoszlok ? Becsületszavunkat adjuk. — Jól van, mondotta erre az elnök és igy szól az öregebb testvérhez:- No most te oszd el az öi'ökséghez tartozó tárgyakat és értékeket igazságosan, a hogy magad jónak látod, két egyenlő- részre. Az öcséd pedig válaszszon; válaszsza magának azt a részt, a melyik neki tetszik. Éz meg is történt és a két testvér a legjobb barátságban távozott.
