Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-11 / 10. szám
78 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. Mi az oka, ho^y az újonnan telepített szőlők bővebben teremnek? Általánosan tapasztalt dolog, hogy azon szőlők, melyek olyan területen telepítettek, ahol eddig szőlő nem állott, kétszerié, háromszorta nagyobb termést adnak, mint azok, amelyek nagyon régen állanak egy és ugyanazon helyen. E körülmények oka kizárólag abban kereshető és található feí, hogy azon talajok, melyekben eddig nem állott szőlő, rendelkeznek elegendő mennyiségben mindazon tápláló anyagokkal, melyekre a szőlőnek szüksége van, ellenben azok, amelyekben már régen szőlő áll, egy- oldalulag vannak kiaknázva, káli és szuperfoszfát tartalmuk annyira megapadt, hogy a rajtuk levő jó termést nem adhat, kiapadt pedig azért, mert a szőlő évente jelentékeny menyiségü kálit és foszfort vont el a talajtól, de annak visszapótlásáról senki sem gondoskodott, mert hiszen nagyon kevés olyan szőlő van az országban, melyet trágyázni is szoktak. Ha az uj szőlők termőképességét fenn akarjuk tartani, trágyázzuk azt, a hegyekre is köny- nyen szállítható műtrágyákkal, ezt egyszerűbben megtehetjük mint régente. Orvosság a száj- és körömfájás ellen. Hogy mikép gyógyította meg egy magyar gazda marháit ezen betegségből a következőkép mondja el: Egyszer jelentette cselédem, hogy a szomszédban dühöngő száj- és körömfájás, immár az én marháim közt is kiütött, kettő már nem eszik. — Mindjárt segítünk rajta — mondám. Hozz csak a boltból timsót 1 krajezárért. Meghozta. Tedd a forró tűzhelyre s nézd, mily szépen pulfog, mig nem megsül. Törd apróra a mozsárban, seperj repülő kormot ennyit, keverd össze. Most dörgöld be a száját, ínyét jól! Reggel kérdem cselédemtől: esznek-e? Vidáman mondá: hogy már jobban esznek. No még egyszer estére ugyanezt teszed. Utána való nap tudakoztam, hogy esznek-e ? Nagyon szívesen —feleié. Ez jól van: most a patáikat gyógyítsuk, s a daganatot oszlassuk el. Elővettem a jól dugaszolt franczia szeszt tartalmazó üveget, töltöttem abból egy eltörött palaczk megtakarított aljába és egy félig elcsempült fazékba langyos vizet. Mentem az istállómba. Tehenesemre ; ráparancsoltam, hogy erősen fogja meg s tartsa ki az egyik lábát a jószágnak. Ekkor kimostam gyengén — a vér nézett ki a talpából — kiszivattam gyenge ruhával, azután ruhát mártva a franczia j szeszbe, azzal belocsoltam, áztattam, a daganatot lefelé mosogattam; igy tettem a másik beteg lábbal is. Másnap a szolgám itatni hajtotta a vályúra a marhákat s mondá: már nem sántítanak. — Még holnap egyszer megtesszük, hajtsd az istállóba! Harmadnapra marháim a csordába mentek ép lábakkal. Jött hozzám a szomszéd községből egy barátom. Keservesen panaszolja, hogy két szép fejős svájezi tehene nem eszik, patáik elváltak, körmeik köze büdös, rothadt, nem tudnék-e valamit? Minden jó lesz — mondám. Adtam azonnal egy üvegbe franczia szeszt, elmondtam, hogy a leirt módon cselekedjék, harmadnapra átmegyek. Átmentem, de az istálló felé tartva, barátom örömmel kiáltja: hogy tehenei már a csordában vannak. Meggyógyultak! De használ ez minden külső sérülésnél is. Vágás-, szúrás-, harapás-, hasításnál. Az említett franczia szesz úgy készül, hogy erős seprőpálinkát kevés sóval rázunk össze, aztán negyed óráig hagyjuk állni. Gazda. Padlórepedósek betömése. Ha a deszkgpadlón nagyobb repedések támadnak. ezeket Iegczélszerübben a közönséges turó- enyvvel tömhetjük be. Ez az enyv pedig friss tehéntúró és oltatlan mész alaoos összekeverése által készíthető 5 rész túróra 1 rész meszet veszünk és ha a ragaszt festeni akarjuk, sárga okért keverünk hozzá E ragasz a résekben kőkeménvnyé lesz, mely vizken föl sem olvad és a vízzel való súrolásnak ellenáll. Kormos rézedények tisztítása. Az ivén edényt néhány órára tegyük savóba, aztán ebben súroljuk meg, majd pedig tiszta vízzel öblintsük. le. Természetes, hogy az ilyen savót aztán semmiféle jószágnak adni nem szabad, mert az a víztől mérgessé lett. KÖZÖS TANÁCSADÓ. Házasuló. Ha katonai kötezettségének eleget nem tett, hiába egyeznek különben a szülők a házasságba — nem nősülhet. Mi tehát a teendő? Nagyon ritka esetekben miniszteri engedély szerezhető ugyan, de az ön eseténél nem látunk semmi biztatót, hogy a minisztériumban valami rendkívüli kivételt tegyenek. Szőllős gazda. A metszéssel nem kell olyan nagyon sietni. Ha ugyanis a szőllőt késői fagy éri, a szemek elfagynak. Panaszos. Azt írja, hogy becsületes és hű öreg munkások vannak, a kiket az »elöljáróság« nem vesz észre és igy nem is jutalmazhatnak. Es hogy ott fenn a földm. miniszter nem tudja ezt a körülményt s 1 b- Hát tessék csak ezeknek a hii munkásoknak neveit a szolgabiró urnák bejelenteni vagy magának a főispán urnák n y i 1- t a n megírni. Majd meglátják csak, hogy igenis gond lesz reájuk. Utánna néznek ám, hogy a gazdáktól beszerezzék a biztos és hiteles adatokat és a következő alkalommal »igazság« leszen. Falusi. Legjobban tesznek, ha utazó ügynökök utján sohasem szereznek be — semmit sem. Annál inkább gépet. Ha a sorsjegyet nem rendelte meg, ne fogadja el. Visszaküldésére sem kötelezhető. Erről már egy alkalommal bővebben — irtunk. — A pulykatojás kikel 26—29 napra. I.ud- tojás 28—33 napra. Ruczatojás 28—32 napra. Tyuktolyás 1!)—24 napra, de leg rendesebben a 21. napon. Galambtojás 17—19 napra. Gazdasszony. A melyik tyuk egy esztendő alatt százai vagy még többet tolyik, az már igen jó tojó. Ennek tojásait érdemes ám felhasználni a kiköltésre. De 1 évesnél öregebb tyúkot nem érdemes megtartani magnak. Méhészek és gazdák figyelmébe! Az »Országos Méhészeti Egyesület« az egyesület tagjainak a következő kedvezményeket nyújtja: Ingyen, tehát minden díjazás vagy provisió nélkül értékesíti méz és viaszterményeiket (a múlt 1899. évben közel 1000 métermázsa eladását közvetítette); jó és igen olcsó méhkaplárakat és méhészeti eszközöket szerez.: szükség esetében ingyen kölcsönöz méz- szállitó edényeket; mindenféle méhészeti ügyekben felvilágosítással és szaktanácsai szolgál; méhészeti könyveket díjtalanul kölcsönöz és az egyesületnek havonta megjelenő szakközlönyét ingyen és bérmentve megküldi. Mindezért az egyesületi tagok csupán évi 1 korona tagsági dijjat fizetnek. Belépési nyilatkozatok az egyesület elnökségéhez, Budapest, IX. »Köztelek« czimzendők. Tudnivalók a tűzbiztosításról. Rendszerint bevett szokás, hogy tűzkár esetén a megmaradt anyagok értékét a biztosított összegből levonják, — ezt akkor is megteszik, ha a tárgy nem volt akkora összegre biztosítva, mint amennyi az értéke. Kívánatos tehát, hogy mindenki annyi összegig biztosítson mint amennyit ér a biztosított tárgy. Olyan esetben, ha a biztositolt tárgy értéke változandó, mint pl. amilyenek a termények is: a biztosítótársaság a napi árakat tartozik megfizetni.
