Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
70 MAGYAR FÖLDMl VELŐ MAGIT Aü GAZBA. Az altalajturó eke haszna. Száraz vidékeken az altalaj túró eke használatát nem lehet eléggé ajánlani. Számos kísérlet bizonyítja, hogy altalaj túróval porhanyitott talajokon a növényzet sokkal inkább kibírja a szárazságot, a mi természetes is. mert rövid, de nagy eső a csak felületesen porhanyitott földről nagyrészt lefolyik, ellenben a mélyebben porhanyitott föld sokkal nagyobb menyiségü vizet képes felfogni s azt hosszabban is megtartja. Tehát az ősszel vagy télen át végzett mélyítés a talajnak már csak azért is nagyon előnyös, mert a szárazság káros hatását jelentékenyen csökkenti. Amerikában hajtottak végre e tekintetben érdekes kísérletet. Egymás mellett fekvő, jó trágyaerőben levő szuperfoszfáttal bőven megtrágyázolt területek egyikét altalajluróval meg- porhanyitották, a másikat pedig közönségesen megszántották. Az eredmény meglepő volt. A csak közönséges módon megszólított területen az elvetett tengeri a szárazság miatt gyönge, vékony szárakat bocsájtott s azon apró csöveket termett, a mélyen szántott talajon pedig a legszebb termés volt. Természetes, hogy az altalaj porhanyitása csak ott ajánlható, a hol a talaj elegendő mély, nem kavicsos, nem agyagos. Hernyó és rovar elleni szer. A gyümölcsfákat pusztító hernyók és rovarok ellen a következő hathatós szert ajánlják: Félfont fekete szappan, félfont szóda és félfont kapadohány vagy diófalevél (i liter vízben fölforalandó és e főzetet ismét 6 liter vízzel fölhigitjuk. E lúgot kerti fecskendővel a hernyófészkekre kell fecskendezni. Maró hatásánál fogva e folyadék nemcsak a hernyókat, de a leveleken élősködő tetvejket is teljesen kiirtja. Avas vajat ismét frissé és ehetővé tehetjük, ha folyó vízben, lehet az kutviz is, ha nem kemény, azaz mész (magnezia) tartalmú annyi finomított szódát — soda bicarbonát — sót és ezukrot feloldunk, a mennyit a viz magába vehet, vagyis a mennyi elolvad benne és aztán néhány csöpp borsavoldatot keverünk bele s a megavasodott vajat most jól ki kell dolgozni, gyúrni az igy elkészített vízben, aztán a vizet leszűrni, a vajat kinyomkodni és édes tejben kimosni. Ezen eljárás által elveszti minden kellemetlen avas izét és szagát s olyan lesz, mint a most köpült. Egy másik, szintén kipróbált mód a következő: az avas iróvajat először jól ki kell mosni langyos vízben, aztán a vizet jól kinyomkodni belőle, mély tálba tenni, néhány kanállal friss tejfölt ráönteni és jól elkavarni vele, a tejfölnek vajrészei csakhamar kiválnak s a vajjal egyesülnek, az iró pedig szintén különválik. Midőn ez megtörtént, az irót leszűrjük s a vajat jól kidolgozzuk, édes tejben kimossuk s úgy használhatjuk, mintha az egészet éppen akkor köpöltük volna. Cserépfazekat úgy lehet elkészíteni, hogy olyan erős lesz, mint a vas, ha mázatlan cserép-főzőedényt uj korában mielőtt vízben volt, ritka enyvoldatba mártott ecsettel megkenünk (kivül) és meleg helyen megszántunk; ezt 4-5-ször kell ismételni s ha egészen megszárad, a kenést lenmagolajjal kell ismételni; s ez által a cserépedény olyan tartós és szilárd lesz, mint a vasedény. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A kötelező koronaszámitás behozatalát még mindig sínyli az ország népe s valósággal nem fog vele megbarátkozni mindaddig, amig ez összes koronás pénznemeket forgalomba nem hozzák és a régi o. é. pénznemeket ki nem vonják a forgalomból. Különösen sok csalásra és visszaélésre nyílik alkalom a koronaszámitás rendezetlen volta miatt a vásárokra járó falusi köznép körében. A debreczeni hetivásáron csizmát akart venni egy vidéki gazda. Kiválasztott egy párt és megkérdezte, mi az ára? — Huszonnégy korona, — válaszolt az elárusító. — Huszonnégy?! — hüledezett a jó vidéki.— Ilyen drága csizmája még az apámnak se volt. Adok érte tizennégy forintot. Tetszik? A kereskedő nem esett a feje lágyára s legott tisztában volt vele,-hogy az atyafi nem ért akorona- számitáshoz, forintnak gondolja azt, a mit ő koronás nak mondott. Legott elfogadta a vásárt de a látszat kedvéért erősködött még egy keveset s végre odaadta a czizmát—tizennégy forint ötven krajezár- ért, vagyis huszonkilencz koronáért. Az atyafi csak akkor jött rá a turpisságra, mikor a szomszédjától megtudta, hogy ő is éppen abból a sátorból, éppen ilyen csizmát vett busz koronáért, vagy tiz forintért, mert tőle is 24 koronát kértek, de négy koronát lealkudott. Az atyafi visszament a városba, kereste az eladót, panaszt is tett ellene, de ez már akkor nem volt ott és a nevét sem lehetett megtudni. Az atyafi ezzel megtanulta ugyan, hogy két korona annyi mint egy forint, de ez a tanulás' neki kerek kilencz koronájába került. És még mindig nem tudja azt, a mi Szintén fontos a kötelező koronaszámitás és a két korona eg v fori n t- elméleténél valamivel nehezebb is, hogy egy forint hány fillér s tiz, busz, harmincz, száz fillér — ugyan hány krajezár lehet? Bérbeadás. Ambrus gazda családi körülményei miatt b i r- tokát haszonbérbe adta hat évre. Azár en - dás igen rósz fizető, s tart tőle, hogy egyszer csak beszünteti a haszonbérfizetést, túladva a haszonbérelt birtokon levő termésen. Magánvagyona pedig nincs, a melyből kárpótolhatná, Szeretné tehát Ambrus gazda tőle a bérleményt visszavenni, de ő abból szépszerivel nem akar kimenni. A szerződésben pedig nem lett kikötve, hogy a bérfizetés elmulasztása esetén a haszonbérlet megszűnik. Váljon mi lenne-e törvényes mód arra, hogy a rosszfizető haszonbérlő a birtokból kitehető volna a hat év lejárata előtt? Válasz: Az állandó bírói gyakorlat szerint, a haszonbéri összegnek késedelmes fizetése a haszonbéri szerződésnek megszüntetését még akkor is maga után vonja, ha ez a fizetési késedelemnek következményeként kikötve nincsen is. Ha azonban a haszonbérbeadó a haszonbért a haszonbérlet megszüntetése iránti per folyamatba tétele előtt, a haszonbérlet megszüntetésére irányuló minden jogfenntartás nélkül felveszi, a haszonbéri viszony megszüntetését többé nem követelheti. így határozott a Curia legutóbb 1896. évi július 22-én I. G. 228. sz. alatti határozatában. Hadmentességi adó összeírása minden évben február hónapban szokott történni. A had- mentességi díjkötelesek vigyázzanak, hogy bejelentésüket annyival is inkább el ne mulasszák, mert elleneseiben az 1880. évi XXVIII. t. ezikk 30. §-a értelmében a mulasztáshoz képest a kiveteti hadmentességi dij 3—6 szorosáig terjedő pénzbírsággal bűntetteinek a mulasztók.
