Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-18 / 7. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 54 MAGVAK GAZDA. Azok a . . . hernyók! — Hova-hova gazd’ uram'? — Minthogy ilyen szép verőfényes napunk van, hát megyek én bizony a gyümölcsösbe hernyót irtani. — Azok a hernyók! Még azokért is törvényt hoztak! Hát bizony én is leszedem, mert száz korona mégis valami. Meg osztég a község bírája a múlt évben is majdhogy nem a költségemre szedette le I Hanem mán csak majd márczius vége felé teszem, mert addig a törvény nem bánt. — Ennye földi, mán hogy lehet értelmes, magyar földmives embernek igy beszélni ? — Hogyan ? — Kelmed csak azért irtja a hernyót, mert fél a száz korona büntetéstől? Meg aztán azért hagyja az utolsó perezre, mert addig nem bántják érte. Ez a magyar ember öreg hibája. Az okos gazdának nem szabad igy gondolkoznia. Hiszen a magunk jó voltáért, hasznáért kell azt és pedig szent József napig okvetlenül megcselekedni. — Azért a néhány fáért? Nekem ugyan nem nagy hasznot hajt. — Persze ha igy gondolkoznak a fákról, azok bizony nem lesznek hálásak. No de, ha kigvelmed- nek akis haszon nem kell; azért a törvény jól teszi, ha az ilyen gazdát rászorítja a hernyó irtásra. Mert azzal, hogy ott hagyja a hernyót, csak a felebarátjának van kárára. Ézt pedig ugy-e nem akarja kigyelmed.- No ezt éppenséggel nem akarom. — Hát akkor csak hozzá kell ám fogni izibe’! Mert lássa atyámfia, hiába igyekszünk itt la ebben a községben a hernyók irtásával, melyek gyümölcsfáinkat bántják, pusztítják, ha egyik másik gazdának fái szedetlenül maradnak. Ekkor a mi fáink is veszedelemben maradnak, mert a hernyót magvá- ban kell mefojtani, különben ragad mint a ragadós betegség. Azért ne okoljuk a törvényt, de még a biró uramat sem. Sőt inkább az a biró érdemel ám büntetést, a ki az irtást — a hanyag gazdával szemben — a mulasztó gazda költségén nem eszközli. — Bizony héismerem, hogy én a biró uram truczczára halogattam. — Magyar virtus atyámfia! Ideje már, hogy a magyar földmives ember is kibújjék a régi ujjasból és vegye elő a jobbik eszét. —• Hát való igaz ez gazduram. — Sőt legyünk rajta, hogy közös erővel pusztítsuk és végezzünk alapos munkát. És ne elégedjünk meg azzal, hogy leszedjük a hernyó fészkeket, hanem a hernyófészkes ágakat is égessük el. A lekapart gyapjas pille tojásait meg lökjük a pecze vagy trágya-gödörbe. Aztán szedjük le a tavajról a fán maradt minnennemü rothadt gyümölcsöt is. Vágjuk le a száraz galvakat és kaparjuk le a fa kérgéről a rajta növő mohákat és oda nem való részeket. Mert ezek dajkálják aztán a — gyümölcshiénákat, férgeket. Akkor aztán kigyelmed is látni fogja hogy a fa hálás és hasznot hoz. — Köszönöm szeretettel a kioktatást, bizony megérdemeltem — a leczkét! Tenyészapa állatok beszerzése. A földmivelésügvi miniszter az 1900. évi költségvetésben a szarvasmarha és a sertéstenyésztés emelése czéljából rendelkezésére bocsájtandó hitellel ezen fontos tenyésztési ágazatokat az ország minden vidékén a felmerülő szükséglethez képest és lehetőleg egyenlő mértékben óhajtván támogatni, felhívta a vármegye közönségét, miszerint utasítsa a községek elöljáróságait, hogy amennyiben a községek a köztenvészidényre mutatkozó szükségletüket a folyó évi tenyészévadra állami közvetítés és támogatás mellett óhajtanák fedezni, ez iránti kérelmükkel az állattenyésztési kerületi felügyelőség utján legkésőbb márczius hó végéig forduljanak hozzá. A száj- és körömfájás megszűnt. A ragadós állati betegségek közül, a száj- és körömfájás, mint a földmivelésügvi minisztérium jelenti, Mogyarországon teljesen megszűnt. Külföldi gazdák. Katonák szabadságolása az aratás idejére. A mi újságunk erről a nagy fontosságú dologról már több ízben irt. A gazdák gyűlésein, sőt a képviselőházban is felkerül az a sürgős kivánalom, hogy az aratási munkálatok idején ne kelljen a munkás kéznek hadi gyakorlatra berukkolni. No most arra, hogy vájjon lehetséges-e ezen intézkedést foganatosítani vagy sem, a bajor hadügyminiszter jól megfelelt. Elrendelte ugyanis, hogy a tényleges katonaságot minden évben jul. 15-től aug. 12-éig az aratási munkálatok idejére szabadságolják és a lövő és harczászati gyakorlatokat úgy rendezzék, bog}' ez intézkedést foganatosítani lehessen. Sok. rosszat utánoztunk mi már a külföldtől, utánozzuk már egyszer a jót, a helyest is. £I9YRŐL-MÁSRÓL. Nagy tanulságul! A legényeknél szokásban van, hogy farsang idején a báli és lakodalmi költségek fedezésére ngy szereznek pénzt, hogy a szüleinek gabonáját megdézsmálják s azt éjnek idején a korcsmárosnál értékesítik. Hasonló esetnek lett az áldozata Kazár Ferencz kisteleki lakos János nevű lia. Az öreg Kazárnak feltűnt, hogy a padláson levő gabonája nagyon fogy, kérdezte a fiát, hogy nem ő vitt cl a gabonából, de a fiú tagadta. Az öreg akkor elhatározta, hogy meglesi a tolvajt. A múlt szombat este a fiú elment hazulról, az öreg pedig fogta subáját és kiment az istállóba aludni a honnan a padlás feljárót könnyen figyelemmel kisérhette. Éjfél után valami neszre felébredt s a mint az istálló ablakon kitekintett, látta, hogy valaki egy teli zsákkal akar a padlásról lejönni, a sötétségben azonban az illetőt nem ismerte fel. Erre kijött az istállóból s rákiáltott az illetőre, a ki a padi ,s!épcső első fokán állott, vállán a teli zsákkal. A kiáltásra az illető úgy látszik megijedt, mert egy pillanat alatt lebukott a létrával a zsákkal együtt. Ekkor egy jajkiáltás hallatszott s aztán elnémult minden. Az öreg Kazár odafutott és a zsák alatt saját fiára ismert, a ki esés közben fejét egy karóba oly szerencsétlenül ütötte bele, hogy rögtön meghalt. Az öreg rögtön felzavarta az aló családját, de már nem segíthettek a szerecsétlenül járt fiun, a kiben az apa egyetlen fiát veszítette el. íme a tanulság! Magyar nyulak Francziaországban. Temérdek m ulat szállítanak most Szeged vidékéről franczia földre. A tapsifülesek ez alkalommal abban a ritka szerencsében részesülnek, hogy eleven állapotban tehetik meg ezt a szép utat, sőt a szállítók gyöngéd gondoskodással azon fáradoznak, hogy tökéletes testi épségben érkézének oda. Mert nagy hivatás várja ott a magyar nyu- lakat. Tőlük reméli a franczia kormány az elfajult franczia nvulnemzetség regenerálását. A franczia és magyar kormány között történt megállapodás következtében" a földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Gerlicy Ferenc báró deszkái uradalmában a nyulakat elevenen fogdossák össze azon czélból, hogy'azokat vállalkozó utján kiszállítsák Francziaországba, a hol a nyulak sokkal kisebbek, mint a magyar nyulak. A francziák azt remélik, hogy keresztezés következtében testben nagyobb lesz majd ä jövő nyúl generáczió. A nyulfogás négy napra van tervezve és tegnap kezdődött. Az első nap jó eredménynyel záródott le. Háromszázhusz nyíllát fogdostak össze az" uradalom földjén. Körül-belül ezer darabot akarnak összefogni. A francia kormány hat koronával fizeti a magyar nyulat. A vállalkozó, a ki a nyulat Szeged környékéről szállítja, Orosházán is tetemes mennyiséget fogdostatott össze. Úgyszintén Tápió-Gvörgyén is eleven nvulakra rendez vadászatot. így magyarosodnak majd meg a franczia nyulak.
