Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

410 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. Reménységünk! Mikor e sorokat írjuk atyámfia, éppen meg­rázta az öreg tél fejét... Fehér hó borítja a szen­dergő' földet; nem tudjuk vájjon állandó takarója lesz-e. hogy az öreg jól nyugodhasson, kipihenhesse magát... Bizony, mert attól nagyon sok függ! Ha a szeszélyes időjárás sokszor felébreszgeti, megzavarja szendergését, nem takarja jól be, olyan leszen mikor felébred, mint az az ember, a ki éjszakáját nem jól töltötte. A szendergő földben rejlik a gazda remény­sége. Eddig igy mondották, most már kezdik be­látni, hogy a föld nem csak a gazda, de az egész ország, nép reménysége. Ugv is kell ennek lennie! Mert ha az elmúlt száz esztendő a feltalálások, a gépek, a gyárak száz esztendeje volt: akkor a következő száznak a gazdaság, a föld századának kell lennie. Reménységgel vagyunk édes jó midnyájan eltelve, hogy ez be is fog' következni, ha egyetértés­sel, békességgel szövetkezhetünk arra, hogy egymást megértve, segítve boldoguljunk. Mert szövetkeznünk kell, tehát ebben az uj száz esztendőben a szövetkezeteknek kell munkál- kodniok és győzniük. Azért sokan azt mondják, hogy az uj század a szövetkezetek százada is leszen. Még ellenségeink is igy kezdenek most már gondolkozni, a mi azt mutatja, hogy a kezdet jól indul, a reménység nagy fájának talaját jól kezdik munkálni. De a reménységnél nem szabad ám megállani. A reménység biztos beteljesedésnek fundomenloma — a munkásság, kitartás és egyetértés. Ha erre az igazságra rájön a magyar nép: úgy bisztosra vehetjük, hogy reménységünk, a mit az uj századba vetettünk : bé fog teljesedni. Úgy legyen ! Egy Kia Gazda. A korpát is meghamisítják! A hetekben történt, hogy egy gazda istállójá­ban kilencz tehén lett beteg egyszerre s öt ezek közül olyan súlyos beteg lett, hogy alig le­hetett megmenteni. Valahogy kijavultak, de a be­tegség nyoma sokáig megmaradt rajtok. Alig ettek valamit és rosszul tejeltek. Kezdetben sehogy sem tudtak rájönni, hogy mi lehet a tehenek baja, csak arról sikerült megtudni, hogy két tehén maradt épen és pedig azok, a melyek nem ettek korpát. A korpát ugyanis idegen helyről szerezték be s csak most vizsgálták jól meg. mikor a tehenek élel­miszerét kezdték gyanúsítani. A korpa megvizsgá- latánál kisült, hogy minden mázsában két kiló ho­mok és föld van keverve s ezenkívül tele van giz- gaz magvával, kukaczczal és más apró férgekkel. A korpa etetését természetesen azonnal beszüntet­ték s a teheneket jó szénára fogták, de ezzel is alig lehetett őket helyrehozni. Tanuljuk meg, hogy a másunnan szerzett korpát szigorúan vizsgáljuk meg, a nálunk gyűjtött korpát pedig tiszta helyen tartsuk, egerektől, nedvességtől őrizzük. Feltöltés alkalmával a tisztátalan üledékkel összekevert bort tanácsos lesz megánslógolni és többszörösen lefejteni, mi­után az anslógolás után egy darabig ülepedett. Tudni kell azonban, hogy az erős anslógolás nagy fejfájást okoz az embernek ha az ilyen borból iszik, ezért túlságosan anslógolni nem kell, ha pedig már megtisztult a bor, akkor még néhányszor le kell fejteni, hogy a levegővel keverjék a kénsav tartalmát. — mely az anslógolás által támadt — le­hetőleg elveszítse. Teatermelő kísérletek Magyarországon. Zichy Jenő gróf vetette föl azt az eszmét, hogy a kínai tea termelésével kísérleteket kellene tenni Magyarországon. Noha kevés a valószínűség, hogy a szabadban a meleg éghajlathoz szokott nö­vény termelhető, Darányi földmivelésügyi miniszter Sanghaiból ezer csemetét és csomagot rendelt, me­lyet több vidéken kisérletképen elültettek. De a kínai csomagolás rossz volt s a szállítmány már Fiúméba olyan állapotban érkezett, hogv terme­lési kísérletekre nem volt alkalmas. Most a minisz­ter Tifliszből rendel teafacsemetét, ezt az állami kertgazdaságok fogják elültetni. Hogy lehet a krumplit gőzzel főzni ? Angolországban, Amerikában egy jóravaló ház­nál sem főzik a krumplit vízben mint nálunk, ha­nem a forró víznek, meleg gőze által. Ezen gőzzel való főzés oly egyszerű és könnyű módon megyen véghez, hogy azt akármely szegény sorsú gazdász- szony is a fazekas vagy bádogos segedelmével hasz­nosan gyakorolhatja. É czélra t. i. csináltasson a fazekas vagy bádogos által oly kisebb vagy nagvobb a házi szükséglethez képest bögrét, melyben a krump­lit főzni szokás, melynek fenekén apró lyukacs- kák legyenek ugv hogy ezen edény laska szűrőhöz hasonlítson, felül pedig alkalmas reá pászoló fedő­vel, lehet az bádogból vagy akár cserépből. Ha már a krumplit gőzzel akarjuk főzni: egy más edénynek alsó részébe vizet töltünk, de csak any- nyira, hogy a reá helyezendő krumplitartónak lika- csos fenekét meg ne érhesse. Ez meglévén a krump­litartót meg töltjük hámozott vagy pedig héjjas krumplival, fedővel jól befedjük, és az üst vagv más edény fölé, melyben viz vagyon, helyezzük. (Megjegyzendő, hogy az alsó vas edénynek megfe­lelőnek kell lenni a krumplitartóhoz.) A forró víz­nek forró gőze már most a krumplitartó edénynek (legyen az bádog vagy cserép fazék) apró lyukacs- káin áthatván, a krumplit megfőzi. Az igy főzött krumplinak sokkal kellemesebb, zamatosabb és sa- jatósb ize van úgy, hogy azt különben a közönsé­ges mód szerint főtt krumplival össze sem hason­lítható. — A lyukacsos krumplitartó edénvt igen könnyen alkalmazhatni a vas- vagy cserépedénvre, melyben a krumplit főzni szoktuk s aligha talál­koznék valaki, aki azon csekély költséget megbánná, melyet az ily párolgó edényre fordított, mivel ál­tala élelmét kellemesebbé, jobb ízűvé, zamatosabbá és egészségesebbé teszi. .istx. x+x. j*T£..^?'*..lstéL.ivTx..xtxi>xJx..xJx.ixtx.,xtx,,^tx..xtx..xfx,-xtx..xíx..xtxt Gazdasági közmondások. Állattenyésztés. Szemes eleséget, darálva etess. — Legjobb ostor az abrak! — Az álommal takarékoskodni nem szabad. — A ki eladja korán, ökröt vesz mindig a borján. — Előre habozd mindig a lovat, késő bánat ebgondolat. — Igába vén marhát ne végv. — Ki­selejtezett ökröt csak hizlalva adj el, nincs annak ( máskép ára. — Állatjaid sózásáról meg ne feled­kezzél! — Túlsókat ne adj állatjaidnak, mert meg- zabálnak. — A vén marha hizlalni se oly jó, mint a fiatal. — Tarka marha hizlalóba jó, magyar marha igába. - Tenyész állataid hibátlanok legye­nek. — Selejtes állatot fel ne nevelj. — Az anya­állat jósága épp oly fontos a tenyészetben, mint az apaállaté. — A him állaton rajta legyen a him- jelleg, a nőállaton a nőjelleg. tx'fxiix*xtixtxi .xtx^xjx. .xíx.ixyx>_5jx._xJxí.xyA..xyxiixJxiixyx,ixíx>,xtxt-xJ’xiixfxt>x}x,.xJxi>xtx> Jó mondások. Az alázatos megveti saját jelességét. — Nincs szebb az alázatosságnál. — Az alázatosság minden erény alapja. — Az alázatosság a lélek éke. — Az alázatosság anyja a bölcsességnek. — Az alázatos kegyelmet nyer Istentől.

Next

/
Thumbnails
Contents