Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

MAGYAR FÖLDM1VELŐ

399

MX ÚJSÁG?

— Szives kérelem! Tisztelettel kérjük lapunk barátait, olvasóit, bogy a jövő évre való előfizetést már most szíveskedjenek eszközölni. Szerfölött meg lenne ezzel könnyítve a mi munkánk, mely különösen az év végén nagyon összecsomósodik. A ki a jövő egész évre való előfizetést a saját és még egy uj előfizető számára egyszerre beküldi: az nyomban megkapja ajándékul Bodnár Gáspárnak most megjelent és igen alkalomszerű könyvét: Költő királyunk Vörösmarty Mihály élettörténetét. A ki pedig két eló'fizetó't gyűjt maga mellé, az a fenti és még egy más derék könyvet (»Falusi Tűzhelyek« a czime) kap szintén ajándékba.

Még mindég vannak hátralékosok! Nagyon kérjük őket, egyenlítsék ki tartozásukat!

jpSF* A mellékelt utalványt kérjük felhasználni az uj előfizetésre vagy esetleg a hátralék kiegyenlítésére.

— Legfelsőbb kegyadományok. Ő császári és apostoli királyi felsége a budapesti szegények és szükölködők részére tízezer és a gödöllői szegények és szükölködők részére h a t- száz koronát méltóztatott legfelső magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni.

— A gör. kath. magyarság ünnepe. IlajduDorogon a gk. magyarok szép ünnepséget rendeztek. Ez alkalommal meleg rokonérzésüket fejezték ki Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek is — a felvidéki gör. kath. anyagi helyzetének javítására irányuló hazafias működéséért.

— A képviselőház letárgyalta az állami beruházásról szóló javaslatot. A függetlenségi párt nevében Komjáthy Béla képviselő támadta hevesen a javaslatot. A pénzügyminiszter válaszolt. Komjáthy úgymond kifogásolja, hogy a költségvetésben a volt miniszterek nyugdija fölötte rv>gy. Erről a mostani kormány és pártja nem tehet. Ha az ellenzék nem támadta” volna olyan erélvlyel a kormányokat, kevesebb miniszternek kellett volna eltávoznia és nyugdíjba jutni. Kéri a javaslat elfogadását. A. javaslatot általánosságban elfogadják.

— Zemplén-vármegye Kossuth szobra.

Zemplén-vármegye közönségének bőkezűségéből Sátoralja-Ujhely városa művészi szobrot fog kapni: Kossuth Lajos szobrát, a melynek költségeire

20.000 koronát szánt a vármegye. Ezt a jelentékeny összeget nem éppen mindennapi módon teremtik elő: veszik a vármegyénél levő letétek kamataiból, szükség esetén pedig pótadóból fedezik. Bizonyára az első szobor lesz ez, a melynek költségeit pótadóból teremtik elő. A közönség, a mely igy önmagát megadóztatja egy szobor emelése czéljából, ékes tanúságát adja annak, hogy Magyarországon elevenen él a nagy magyarok kultusza. A határozat mindenütt lelkesedést keltett, a főispán is hozzájárult s most már remélhető, hogy Kossuth századik születésnapján leleplezik a szobrot Sátoraljaújhelyen.

— A szegény ember fája Súlyos gond szakadt a szegény emberre. Beállván a téli hideg idő, soknak hiányzik a fütött szoba. Darányi földmivelésügyi miniszter, nemes szivétől indíttatva, ez évben is egyházaknak, iskoláknak, lelkészeknék és tanitóknak, nyugdíjasoknak és kisebb fizetésű tisztviselőknek, egyleteknek és szövetkezeteknek, tüz- károsultaknak negyvenezer koronán fölüli tűzi- és épületfát kedvezményesen, avagy egészen díjmentesen utalványozott. Az egyházak között képviselve van öt-öt római és görög-katholikus egyház, négy református, egy ág. evang., egy görögkelti és egy izr. egyház. Templom- és iskola-épitésre egyházaknak 7403 korona értékű fát engedélyezett a miniszter.

— Amije van. Csurgón szobrot akarnak állítani Csokonainak. A gimnázium tanári kara áll a mozgalom élén s ha nem is csurog, de cseppen innen-onnan az adománny a kegj'eletes czélra s valószínű, hogy ha lassan is, de eljut a szoborig a bizottság. A napokban érdekes ajándék érkezett a gimnáziumba. Egy szegény vidéki földműves egy nyulat küldött a szobor javára. Azt irta a levelében, hogy nem akar ő se kimaradni azok közül, a kik egy szemernyit lendítenek legalább a szobor ügyén s küldi a nyulat. Értékesítsék valahogy. Egyebe nincs. Mindenki adja azt a mije van.

— Ősmagyar sírok a Bodrogközön. Legújabban Agárd község tőszomszédságában a Tere- besi halom legtetején, honfoglalás-kori sírokra bukkantak a halomnak szőlőtelepítésre kijelölt részét forgató munkások. Eddig két lovas vitéz teteme került napfényre a Terebesi halomból, kardpenge, kengyelvas. nyíl- és dárdahegyek, zabola, ezüst- gyürük, karpereczek. ezüstpitykék, lószerszámcsatok és hasonlók társaságában. Egy gránátkő szőlőbogyó nagyságú gyöngyszem is. A becses leletek el nem kallódtak, hanem megmentették a régiség-tudománynak.

— Olcsóbb lett a vas. Minthogy a vasgyárosok kartellje felbomlott, a vas tetemesen olcsóbb lett. Ma például egy métermázsa rudvasnak az ára 20 korona.

— Tífusz Kapnikbányán. Kapnikbánya községében a hosszú zúzda környékén tífusz ütött ki s oly óriási jelleget öltött, hogy mintegy 120-an feküsznek ez idő szerint betegen. A vármegye Fekete Sámuel megyei főorvost küldötte ki a helyszínére vizsgálat végett. A betegség állítólag egyik forrásból keletkezett, mely a temető aljából fakad.

— Vigyázzatok az erdővágáskor! Megkezdődik a téli balesetek sora is, melyeket a vigyázatlanul kidöntött fák okoznak. Szapáry gróf albesti birtokán a minap erdőirtás közben egy Polgár György nevű favágót agyonnyomott a kidőlt fa. Okulni lehetne ezen az eseten, de alig hiszszük, hogy több ilyen szomorú véget ért emberről is meg ne kellene emlékeznünk még a télen.

— Különös halálsejtelem. Csapai András Csanádi lakos írja a »Kalocsai N.«-lap a minap Csa- nádon 78 éves korában meghalt. Halála előtt egy pár órával elment a községházához és előadta, hogy ő még ma bekövetkező halálát érzi, kér tehát egy pár elöljárót a házához, mert most mindjárt végrendelkezni óhajt. Gyermeke nem lévén, vagyonát rokonai közt osztotta fel. Előhivatta aztán — amint az elöljárók eltávoztak — unokaöcscsét, Csapai Istvánt és megkérdezte helyesen intézkedett-e ? Csapai István végighallgatván a végrendelkezést, helyeselte. Akkor az öreg nagyot toppantott ágyba feküdt és pár perez alatt, egy jajszó nélkül kiadta lelkét. (Z.)

— Tüzhalál. Viszló, barsmegyei községben Hrubenyák t\dám napszámos az elmúlt hét egvik délután tűzifát hozott haza az erdőről. Estére jól befütöttek s a nyersfa egy részét közel a tűzhelyhez szétrakták, hogy megszáradjon. A tüzből kipattant szikra meggyujtotta a száradó fahasábokat s ettől az egész szoba bútorzata lángot fogott, a nélkül, hogy a füsttől elkábult család magához tért volna. A szerencsétlenséget a szomszédok vették észre, mikor már a ház teteje égett. Férj, feleség és három gyermek lelte szörnyű halálát a lángok között.

— Veszett eb garázdálkodása. Nagy ijjedelem zavarta meg Német-Gladna (Krassó-Szörénym.) békés és csendes lakóit. Egy veszett kutya szaladgált az utczá- ban és a törpekeritéseken keresztül s a falu majdnem mindenik kutyáját megharapta. Ezeken kívül egy 11 éves iskolás fiúnak az ujját harapta le. A dühös eb majd a közép utczába ment, hol egy 51 éves asszonyt a karjain és a mellén nagyon megsebesített s talán széttépi, ha egy ember segítségére nem siet. Ezután egy mellék utczába rontott, hol a kovács kis kutyáját ragadta meg, mit látva