Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-16 / 50. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 397 ISMERETEK TÁRA. Öntöző-csatornák. Mostanában sokat írnak az ujságlapok az úgynevezett öntöző vagy közérdekű csatornákról... Hát illik ám, hogy ezeknek mibenlétét, fontosságát minden magyar ember ismerje. Miért foglalkoznak annyit eme csatornákkal az országháziján s miért terjesztett törvényjavaslatot a képviselőház elé Darányi miniszter ? Igyekszünk, rövid velősen megmagyarázni. Azt édes mindnyájan tudjuk, hogy a magyar Alföldnek nincs párja széles e világon. De van ám egy bibéje is és ez: az aszály. Kora tavasztól jó késő őszig vízhiányban szenved és ezt szörnyen megsínyli ám a növényzete. Ám a tudomány az ilyen bajra is talált orvosságot. Külföldön már réges-régen segítettek az ilyen bajon. Sőt itt, hazánkban is tettek kísérleteket, próbákat. És ezek a próbák pompásan sikerültek. Be van bizonyítva, hogy ha az Alföldet sikerülne öntöző-csatornákkal ellátni, az az erre a területre csatornákon vizet vezetni: akkor azon a területen (melyeket 15—16 ezer kát. holdra lehet tenni) a termelés hozamát az öntözés 30—50 százalékkal fokozná. Nagy szó ez atyámfia ! Más képet mutatna akkor a mi szép nagy Alföldünk. Nem lenne bizonytalan és olyan egy oldalú a termelés és nem merülne ki teljesen az Alföld talaja. A termelés gyönyörű változatos, sokoldalú képet nyújtana és igy jelentékeny módon előmozdítaná a közvagyonosodást. Megkezdi majd a nép a zöldség és gyümölcs termelést, mely a jövőben első rendű termelési ág leszen. Csudálkozunk-e azért, ha úgy a képviselőház, mint az egész ország gazdaközönsége nagy örömmel fogadta Darányi javaslatát (az öntöző csatornákról szólót.) Csak azt nem tudjuk még, hogy mily módon fogják ezt a tervet keresztül vinni, az az módositják-e és hogyan majd a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vállalkozásra és a társadalom kezdeményezésére, közreműködésére óhajtja bízni a csatornázást. Ezt az ügyet aztán az állam is segítené. Vannak, a kik aggódnak a csatornázás ily módon való elkészítésén, keresztülvitelén. Es nem tagadhatjuk, hogy van alapja az aggódásnak. Fog-e akadni vállalkozó a csatorna építésre, ebben a tőkeszegény időben? Vagy ha alakul a czélra valamelyes társulat, czélszerü lesz-e a gazdákat e társulatra való belépésre kényszeríteni! Egyszóval igen jól meg kell ezt a dolgot hányni-vetni, mert ettől az intézkedéstől nagyon sokat várhat Magyarország. Hisszük is, hogy a földmivelésügyi miniszter ur bölcsessége, okossága a legszerencsésebben ogja megoldani ezt a kérdést is. .xfx. .X+X .xtx. .xtx. x+x, .xfx..xtx..Xtx..xtx..xtx..xfX. X+X X+X, X+X..xix. .X+X, X+X. .x+x, .xjx,,x+x. Mikor kell a fát vágni? Négy fenyőt vágtak ki egy próba alkalmával, az egyiket deczemberben, a másikat januárban, a harmadikat februárban, a negyediket márcziusban. Mind a négy szál egészséges szép fenyő volt. Egész egyformán lettek feldolgozva gerendákká, tehát egyforma hosszúságban és szélességben, egyforma viszonyok között lettek megszáritva. A vizsgálat később kiderítette, hogy a két végén megtámasztott különböző teherbírást mutatott a vágás dátum szerint. A deczember hói 100-ra tehető, a januári 88-ra, a februári 80-ra és a márcziusi 62-re. Ugyanennek megfelelő eredményt derítettek ki a tartósságra és keménységre irányuló próbák. A gerendákból karókat készítettek és szőlőkben kipróbálták. A deczemberí 16 éves korukban még épek voltak, holott a többiek már 3—4 éves korban derékban eltörtek. Ugyanily eredményre vezettek a tölgyfával végbevitt kísérletek. A fát tehát, építési és műczélokra, deczemberben kell vágni. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Az uj polgári törvény. Már megjelent az uj polgári törvény tervezete, a melynek legérdekesebb része az öröklési jog. Mutatónak közlünk belőle egy néhány szakaszt: Törvényi öröklés. Örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Az előbb elhalt gyermek részét ennek gyermeke örökli és igy lejebb. Több gyermek egyenlő részben örököl. Ha ivadék nincsen, örököl a házastárs. Ha házastárs sincsen, örökös felerészben az atya. Az előbb elhalt szülő részét ivadékai törzsönkint öröklik. Ha az egyik szülő után ivadék nincsen, a másik szülő egyedül örököl. Ha szülő vagy szülői ivadék nincsen, örökös negyed-negyedrészben a négy nagyszülő. Az előbb elhalt nagyszülő részét ivadékai törzsönkint öröklik. Ha a nagyszülő párban az egyik nagyszülő után ivadék nincsen, a másik nagyszülőpárbeli két nagyszülő fele-fele részben örököl. Ha nagyszülő vagy nagyszülőtől ivadék nincsen, örökösök egyenlő ré- szekbeft a szépszülők. Ha szépszülő sincsen, örökös a szépszülői ivadék közül az, ki legközelebbi izén rokona az örökhagyónak, több egyenlő izén rokon egyenlő részekben örököl. Ha szépszülői ivadék nincsen, örökös az államkincstár. Gasdasági munkások jogi képviselete. A munkások panaszos ügyeinek megvizsgálása során igen gyakran tapasztalni volt kénytelen a földmivelési miniszter, hogy az előforduló ügyben tett panaszon ugyan, de közigazgatási utón nem orvosolható s hogy a panaszos igazát csak úgy lehetne megvédelmezni, ha ez a peres vagy peren kívüli eljárás során jogi képviselője által járhatna el. Minthogy pedig a teljesen vagyontalan ember jogi képviselésről nem gondoskodhatik, a miniszter bizonyos összeget arra szándékozik fordítani, hogy ily esetekben a kirendelő ügyvédnek vagy a tisztí- ügyésznek biztosíthassa azoknak a kiadásoknak a megtérítését, melyek a munkás érdekében való utánjárásnál felmerülnek. A miniszter abban a meggyőződésben van, hogy ily módon sok panaszt el lehet oszlatni, amenyiben ezen az utón lehetővé válik, hogy megtalálja igazságát az a szegény gazdasági munkás ember, a ki ma a peres vag)r a peren kívüli eljárás megkötött szabályai között, tájékozatlanságának vagy pedig vagyontalanságának a súlya alatt lelkében keserűséget, a jogrend ellen gyülölséget forral. Okos rendelet. Zalavármegye alispánja rendeletben meghagyta a járási főszolgabíróknak, utasítsák a körjegyzőket, hogy a lakosságot az utazó ügynökök szédelgéseiről világosítsák föl, vegyék igénybe ennek minél tágabb körben való terjesztésére az értelmiséget s használjanak fel minden alkalmat, hogy a lakosság ki- tanittassék arra, hogy semmi néven nevezendő utazó ügynökök áltat magukat tévútra vezettetni ne engedjék; különösen óvakodjannk attól, hogy bevásárlásaikat ismeretlen czégektől s azok ügynökeitől eszközöljék s főképp ne álljanak szóba olyanokkal, a kik az ár fedezésére váltót kívánnak. Butelliás bor eladás. Aki butelliás bort akar árulni, az Írjon kérvényt a pénzügyigazgatósághoz, tegyen rá két koronás bélyeget, mellékelje a születési és erkölcsi bizonyítványát s az engedélyt az igazgatóság az 1881. évi XXXV. t.-cz. §§-ai értelmében megadja. Ott megtaláljuk arra is az utasítást, hogyan kell elbánni a butelliás borokkal.
