Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-04 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 38 talán még zöldelő lombokat. Az itt-ott megmaradt levelek sárgán, vagy vörösen csíingenek a fákon, mintha ők is szabadulásukat várnák. De végignyargal bérczen-sikon a zord éjszaki szél, és lehull a fáknak utolsó levéldisze is. A nagv természet nyugalomra tér __ Hó pelyhek. Ősz kezdete óta a Föld tovább haladtában megfutja kőrútjának hátralevő negyedrészét. Ismét körülbelül 90 nap alatt történik ez. vagyis szeptember 23-tól deczember 21-ig. Eközben a Földnek éjszaki sarka mindinkább elhajlik a Naptól, mely szeptember 23-tól márczius 21-ig többé nem is világítja meg azt. Mig végtére deczember 21-én elkövetkezik az éjszaki földrészeknek, amint már említettem, legrézsutosabb állása a Nap iránt. És itt van megint a legrövidebb nappaloknak és a leghosszabb éjszakáknak, valamint a legnagyobb hidegnek és legkisebb melegnek évszaka: a tél. Vannak tőlünk messze fekvő éjszaki vidékek, hol hónapokig sem emelkedik a Nap a látóhatár fölé. Elképzelhetjük, atyámfiai, mily rettentő hidegek uralkodhatnak ottan, mikor annyi időn keresztül egy vékony napsugár sem melegíti a Földet! Onnan érkeznek aztán hozzánk azok a hideg szelek, melyek itten kőkeménynyé fagyasztják a puha talajt. A vizek is megdermednek, és a jég tündöklése szivárványszinekkel ékesíti a fakó telet. A szürke égből nem langy permeteg hull alá, — mert ez most nem jó lenne a földnek. A fellegek vizcseppjeiből a hideg magasban most apró csilla- gocskák lesznek, melyek összeölelkezve, mint könnyű toll. szállingóznak Földünkre. Ezek a hópelyhek. A fagy kiölte a rózsákat, de jégvirágokkal koszoruzta a telet. Atyámfiái! Egy Nap süt az égen, és mégis menynyi jótékony változatosságot idéz elő az, mikor széthinti sugárait e Földön! Mint mondottuk, virágot fakaszt, arany kalászt érlel, lombokat sárgit és hópelyheket is küld nekünk. Mindeneket a természet bölcs rendje szerint. És az az évszak nem tavasz virág nélkül, nem nyár kalász nélkül, nem ősz lombhullás nélkül, nem tél hópelyhek nélkül. Mindegyik évszaknak megvan a maga öröme. Gyermekek és felnőttek egyaránt mindegyikben találnak gyönyörűséget. Mindegyik évszak szép a maga módja szerint és mindegyiknek megvan a maga haszna, jótékonysága. Szükséges a Nap tüze annak idején; de gazdaember tudja, hogy a télnek dermesztő hidege is minő jó, és hogy a kristályos hótakaró miért kell szendergő anyánknak, az életadó földnek?... P. L. Európa étvágya. Érdekes és tanulságos könyv jelent meg a napokban melyből mi is közlünk néhány adatot: A buzafogyasztás a következő: Az utolsó öt évben minden spanyol évenkint 57 kilót fogyasztott ebből a gabona nemből, a franczia öt kilót, a belga 33 kilót, az angol 31 kilót, az olasz 29 kilót, a magyar lakosai 19 kilót, a német 1G kilót. Legkevesebb búzát Norvégiában fogyasztanak ; ott minden lakosra évenkint 16 kiló esik. — Rozsból Dániában fogyasztanak legtöbbet, a hol minden lakosra évenkint 40 kilő esik, Németországban 2<S kiló, Oroszországban 26 kiló, Spanyolországban mindössze 10 kilót fogyasztanak el. — A kuko- ricza-fogvászlásban első Portugália, aztán jő Olaszország harmadik helyen pedig Ausztria-Magyarország. — Húsból legtöbbet Anglia fogyaszt. Francziaországban átlag minden lakos évenkint 7 kiló marhahnst, 4 kiló borjúhúst, 4 kiló, birkahúst és 10 kiló disznóhust eszik meg. A párizsi ember 75 kiló húst eszik meg évenkint. — A só fogyasztása következőképpen oszlik meg : Angliában minden lakos 36 kilót használ el. Francziaországban 21 kilót, Németországban 17 kilót. Spanyolországban 15 kilót. Magyarországban 11 kilót slb. — A czukorból legtöbbet Ausztria-Magyarország és Svédország fogyaszt, a hol minden lakosra évenkint 20 kilő esik. Francziaországban a lakosok átlag csak 11 és fél kiló ezukrot esznek évenkint. MAGYAR GAZDA. Jó lesz meggondolni a dolgot. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterünk mindent elkövet, hogy a kis gazdáknak a helyzetén segítsen. Múlt évben is a gyümölcsfa állomány gyarapítása végett az állami faiskolákból és szakintézetekből 883 községnek, iskolának, egyletnek, továbbá 114 lelkésznek 142 tanítónak és 15128 földmivesnek 1 millió 292 ezer 684 gyümölcs csemetét engedélyezett ingyen, csupán a csomagolásért és szállítását kellett fizetni. Nagy jótétemény ez a földmivesekre, mert pár év múlva kis után járással szép mennyiségű gyümölcsük lessz, mely nem csak élvezeti czikk, de táplálkozásra is szolgál mini aszalvány is, és mint szilva is, almából meg eczetet is lehet készíteni, a szilvából meg a jó szilvóriumot. A miniszter azt is megtette a múlt évben, hogy községeknek, szövetkezeteknek ingyen osztott ki aszalókat, sajtókat és kazánokat használatra. Jó lessz tehát meggondolni a dolgot és most a tavasz beáltával sőt már a jövő hóban is a gyümölcsfák részére gödröket megásatni, karókat elő készíteni, és a csemetéket kérelmezni a minisztertől, az eljárást erre nézve megmondják a községházánál. Lehet díszfákat és cserjéket is kérelmezni, azt is ingyen adják hisz csak a község becsületére válik, ha egy tere, vagy a templom és iskola környéke szépen be van fásitva s élőösvénynyel is körül véve. A szilaj ló lecsendesitése Különösen patkolás alkalmával sok baj szokott lenni a szilaj lovakkal, a melyeket azonban némelyek állítása szerint, egészen lecsendesitheti'mk petrezselyem olajat ugyanis tenyerünkre kenjük s azt tartják a nyugtalankodó ló orra alá, mire az legalább több esetben csodálatosan megszelídül. Friss tojást nagyon könnyen meg lehet különböztetni a régitől, ha tehát a gazdaasszony őszszel tojást vásárol be — ha tyúkjai nincsenek, — melyeket télire akar eltenni, akkor tegyen egy liter vízbe 12 deka konyhasót s midőn felolvadt, öntse a sós vizet nagy tálba és rakja bele a tojást. Az egy napos tojás egészen elmerül a vízbe s a tál fenekére száll, a két napos már nem éri a feneket, a három napos úszik a folyadékban, az öt napos kiemelkedik a vízből s annak felszínén úszik, s igy tovább, minél régibb a tojás, annál jobban emelkodik ki a vízből. A gondos gazasszony igy külön választhatja a tojást és a szerint külön-külön elrakja, úgy, hogy a legrégibbet először s a többit a mint következnek sorban elfogyasztja. Ha a jószág megsebesül és a seb erősen vérzik, akkor egy csomó eezetbe itatott csepiit (kenderkóczot) kell a sebre nyomni és azt jó szorosan bekötni. Igv az erős vérfolyás is hamar eláll. A szarvasmarba bugyvisszatartása. Ha a szavasmarha nem hugyozhat, milyen orvossággal lehet rajta segíteni? A hugvvisszatar- tásnak többféle oka lehet és igy az orvoslása különböző. Lehet hűtés következtében beálló görcse a hólyag-zárizomnak, a mikor is a has dörzsölése és a húgycső simogatása vagy a has bedörzsölése terpentinnel segíthet. Vannak azonban olyan okaiba bajnak a midőn legtanácsosabb állatorvoshoz folyamodni, mint például hugykő jelenléte egeién s más olyan bajoknál, hol a fent elmondott eljárások nem . segítenek. Állatorvos.bácsi..
