Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-18 / 46. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ — De mi tudjuk ám ! — Hát hiszen nem is kell ahhoz valami nagy tudomány, hogy az ember saját leikébe szálljon és kérdezze: Kik azok, a kik a szövetkezeteket felkarolják, sürgetik, érette áldoznak, a-nép közé vegyülnek, nekik éppen nem szükséges támadásokat tűrnek — és a többi. — Kik azok? Magam szerény eszével is látom, hogy a legjobb lelkű főuraink, papjaink, tanítóink, földesuraink, hivatalnokaink, tisztviselőink, a kik ismerik a nép baját, a kik nem távolból próbálgatják, mit kellene tenni, de ott a nép közt élnek-és maguk is érzik a fájdalmas sebeket. — Ugv vagyon kurátor uram. Hát ha most összehasonlítja a mi barátainkat ellenségeinkkel: akkoron tisztán láthatja, hogy éppen ellenségeink fajtája, természete kiáltanak felénk: Szövetkezzetek! tartsátok a szövetkezetek gveplüjét erősen, mert különben a fejetekre ülnek. No de majd máskor beszélgetünk mi kurátor uram más fajtájú ellenségekről is_ Ki-ki magának! Történt egyszer, hogy egy különben jó módú, falusi gazdának a fia haza jött az öregekhez — a fővárosból. Estenden folyt a beszéd egyről-másról. Az Öreg egyszer csak azt kérdi a fiútól. — Hát osztég jó szomszédjaid vannak e fiam ? — Szomszéd-szomszéd — mondotta mosolyogva a fiú. Úgy tudja meg édes apámuram, hogy abban a nagy házban, a hol az én kis szobácskám van, lakunk vagy 70—80-an. De bizony mi nem ismerjük egymást. Mintha csak idegenek volnánk. Kitérünk, nem is köszönünk. — Enyje fiam, a ki áldója van ennek a mai úri időknek, ez nem szép dolog ám. A magyar nép nem ilyennek született. — Hja apám, ott ki ki magának él. Ott nem törődnek az emberek egymással. Ott nincs komaság, beteglátogatás, kenyér kölcsönzés... Az öreg nagy busán hajtotta le a fejét, aztán igy beszélt... — Különben, mit is szóljak. Az a nagy városi levegő eljutott már ide a falvakba, a magyar föld- mivelő gazdákhoz is. Itt is úgy kezdünk már élni: „Ki-ki magának 1“ Hej fiam, nem úgy éltek pedig a mi jóemlékü apáink. Nem úgy volt az élet sora. Egy jó szomszéd, többet ért, mint tiz csendőr. A családok igazi benső összeköttetésben voltak. Ha a faluban nagy beteg feküdt: közös betegünk volt az. Úgy sirattuk, sajnáltuk, akár családtagunk lenne. Mikor valakit csapás ért; ütött rajtunk is az ő sora. A bajban levőt el nem hagytuk, a szerencsét nem irigyeltük. Az árvákat istápoltuk, a házi szegényeket szerettük. Most már itt is más levegő van. Elég baj az. Mert hiszen még az állatok is összetartanak, ha veszélyt éreznek. Hát csak az ember legyen olyan fásult szivü, hogy embertársát idegennek nézze. Bizony hogy nem jól van ez igy. A fiú sokáig hallgatott, aztán ránézett az öregre kinek egy köny ragyogott szempilláján ... — Apám uram, bizony nagy igazságokat mondott nekem: rajta leszek, hogy ha majd módomban lesz, arra törekedjem, hogy a régi jó világ újra visszatérjen. — A jó Isten megáld érte benneteket I xix, .xjx, .xtx, ,xfx. .xtx. xtx. xfX, X+X. ,xfX. .Xtx. .xfx, X+X .xfX, .XtX. .xtA, xfx. .xfX. .xfx xyx. ,xfx. Mikor a magyar a bajuszát jobb felé pedri, azt jelenti, hogy lehet, meglehet. De mikor balfelé huzza, annak az a jelentése, hogy — nem lehet! CSALÁDI-KÖR. Ne ijjeszgessétek — a gyermekeket! Nagyon sok családban azon rósz szokás uralkodik, hogy a gyermekeket részint, hogy a sirástól elvonják, megcsendesitsék, részint, hogy pajkosságukat korlátozzák : ijjeszgetik. Ijjeszgetik pedig rémmesékkel, török-tatár csordákkal, kéményseprőkkel, drótos tótokkal — - és ki tudná elmondani, hogy mi mindennel. De főleg kísértetekkel és szellemekkel! Nagyon helytelen szokás És ne mondja azt sem senki emberfia, hogy ez által bátrakká lesznek a gyermekek. Ellenkezőleg még fejlettebb korukban is a saját árnyékoktól is félni fognak. A gyermek persze gyengesége érzetében is félénk. Könyen hisz, mert nem tudja a dolgok mélyét vizsgálni. A képzelő ereje is mindig nő, melylyel minden dolgot nagynak, borzalmasnak és rettenetesnek fog tartani. De nem csak lelki kárt okozhatunk a gyermekben az ilyen oktalan ijjeszgetésekkel. Kárt tehetünk egészségében is. Számos példák állanak rendelkezésünkre, melynek igazolják, hogy a gyermekek az ilyen ijjeszgetésekkel nyavalyatörésekké lettek. Szívdobogást kaptak, melyektől aztán szabadulni nem tudtak. Hiszen csak nem rég történt, hogy egy asszonyt, tehát felnőttet csupán tréfából akarlak megijeszteni. A szegény nő abban a pillanatban szörnyet halt. Hát még a gyönge idegzetű gyermekek, a kik, mint mondottam a nélkül is hajlandók az ok nélkül való rettegésre. De ne csak kerüljük a gyermekeknek ijjesztge- téseit, hanem őrizzük meg családi tűzhelyünket, hogy ilyen rémes, babonás, gyilkosságról meg kísértetekről szóló könyvek, újságok oda ne kerüljenek. Vannak gyermekek, kik aztán az ilven históriákba úgy beleélhetik magukat, hogy mindig hasonlókon törik aztán fejüket. Ez is veszedelmes dolog. Egyszóval őrizzük gyermekeink testét lelkét, ne hogy tréfálni akarván, nagy is komoly, sőt siralmas dolgoknak ne legyünk okozói. JÓ EGÉSZSÉG. A fejfájásról. Egy nevezetes londoni idegorvos, egy angol közegészségügyi folyóiratban nézeteit mondja el a fejfájás és annak különféle nemeiről. Minden fejfájásnak meg van a maga oka és ezt a fájdalom neme és helye után azonnal felismerhetjük. Ha kellemetlen nyomást érezünk homlokunkban, szemeink fölött és panaszkodunk szédelgésről és étvágy hiányról, úgy a fejfájás oka elrontott gyomor. Égy kis kiéhezés az ily esetben a legjobb gyógymód. Ha a fájdalom a homlokban igen nagy és lázas tünetek is mutatkoznak, akko ez már nagyobb bajnak az előjele; az ily esetben legjobb, azonnal orvos tanácsához folyamodni. Láz- és szédelgés nélkül, homlokunkban mutatkozó tartósabb fájdalom azt jelzi, hogy a tüdőben valami nincs rendben. Ha gyakran paszkodunk fájdalomról, mely fejünk hátsó részében mutatkozik, úgy szükséges a máj tüzetes vizs- gáltata jó orvos által, mert az ily óvatosság mellett nagyobb bajnak vehetjük elejét. Szúró fájdalom a fejben vérszegénységre mutat, erős egv oldalon mutatkozó fejfájás pedig okvetlen jele nagyfokú idegességnek, a mi ellen a hosszabb nyugalom teljes csendben és homályosságban képezi a legjobb gyógy- eszközt. Ha a fájdalom rövid megszakításokkal lép föl és az egész fejen terjed el, úgy ez legtöbb esetben reumatikus főfájás, a mely meghűlés vagy lég- huzam által támadt. Ilv esetekben a fejnek melegen tartása és jó izzasztó fürdő használ leginkább.
