Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
310 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGIT AR GAZDA. Gabon aórtékesitő-szö vetkezetek. A Magyar Gazdaszövetség Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezete által gabonaértékesi- tési szövetkezetek létesítése tárgyában megindított mozgalomnak már is mutatkoznak az eredményei, amennyiben Apátfalván. Magyar-Bánhegyesen, Mező- kovácsházán és Nagylakon szépen folynak az üzletrész-jegyzések s igv biztosra vehető, hogy ezen nagy alföldi községekben a tél folyamán meg is alakulnak a szövetkezetek. Legújabban ismét Perjámo- son — Toron tálmegyében, Uj-Fehértón Szabolcs- megyében és Petrovoszellón Bácsmegyében kezdeményezték a gabonaérlékesitő szövetkezetek megalakítását. Akik ez ügyben a részleteket megtudni akarják, forduljanak Meskó Pálhoz, a Nvitramegyei Központi Hitelszövetkezet igazgatójához, mint a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezet megbízottjához. A takarmánytök télire való eltevése. A tök igen jó takarmány mindenféle állatnak, de sokan nem tudják, hogy miképen kell elrakni, minélfogva ha őszön mindjárt fel nem etetik, elromlik. A tököt érett állapotban kell leszedni, még pedig csutkástól, a melyiknek vagy a csutkája letört, vágj7 éretlen, azt még őszön felhasználjuk. A kiért és csutkásan összegyűjtött takarmánytököt nagy kazalba rakjuk, éppen úgy mint a répát. De nem földeljük be. hanem 1 vagy 1 és félméter vastag szalmaréteggel befödjük, hogy meg ne fagj'jon. Ha csak november végéig akarjuk eltartani, úgy valami üres pajtában is jól eláll. Az ily egyszerű módon eltett tök eláll újévig. Addig igyekezzünk feletetni, mert azután gyorsan elromlik. Ha vannak nagy földvermeink úgy a tököt elvermeljük, még pedig répavágón megvágva, tavaszi polyvával, vagy lóher polyvával összekeverve rakjuk a verembe és erősen beföldeljük. Az egész tökök etetése épen olyan, mint a takarmányrépáé. A tököt a takarmány padlózatán vágják, hol darabokra törik. Ekkor a nagyobb darabokat még élesre fent ásóval szétvágják, a répavágóba dobják és felszeletelik. A tökszelet közé tavaszi vagy őszi polyvát keverünk, esetleg lóhere gubót és polyvát, mely a magcsép- lésnél áll elő. 24 óráig áll és akkor feletethető. Ha a tökmag benne marad, nem kell bele erőtakarmány, jármosok, és fejős tehenek jobban megélnek rajta, mint a répán. De ha magját kiszedtük, akkor erőtakarmány kell rá, a mi korpából, darából vagy pogácsából állhat. Tökből átlag annyit adhatunk a szarvasmarhának, mint a takarmány répaszeletből, de a magostul etetett tök többet ér. Házi-asszony. A savanyítani való zöld paprikáról. A savanyított paprikakedvelők az apró, hoszszukás és hegyes- alakú paprikát általában jobban kedvelik, mint a nagyobb édeshúsu szerb paprikát; az előbbinek azonban nagy hibája az, hogy igen erős s a gazdasszo- nyok nem kis bosszúságára, olykor a vele egy edénybe elrakott ugorkát is oly csípőssé teszi, hogy az sokszor ehetetlenné válik. A közönséges paprikának, a mely savanyitási czélra tagadhatatlanul jobb és kellemesebb, ezen hibáján kétféleképen és könnyen segíthetünk, u. m.: először, azon paprika töveket, a melyekre a savanyításra szánt paprikát nyerni akarjuk, árnyékban pl. gyümölcsfa alatt termeljük és az ilyen árnyékban növekedett paprika, ha az még oly fajtából való is, besavanyítva a legkellemesebb és enyhe izü leend; másodszor az erős paprika fajtának azon gyümölcsei, melyeket azok késő őszszel pl. október hó elején — fejlesztenek s különösen ha egyizben a dér is megcsípi, mérgességüket vesztik és épen olyan élvezhetőkké válnak, mint az árnyékban termettek. Az állategészségügy államosítása. Az állategészségügy államosítása melyről lapunkban többször szólottunk 1901. január elsejével lép életbe. Ez év végéig ki fogják nevezni az állami állatorvosokat is, számszerint hatszázat. Az állategészségügyi közszolgálat államosításával hét állategészségügyi kerületre osztják az országot. Az egyes kerületek székhelyei a következők: Budapest, Pozsony, Veszprém, Kassa, Nagyvárad, Temesvár és Kolozsvár. E kerületek élén állategészségügyi felügyelők fognak állani. a kiknek az állami állatorvosok közvetlenül alá lesznek rendelve. Hogyan lehet az almabornak zamatot adni ? Mindinkább kezd már nálunk is terjedni az almából való borkészítés s egészséges ital is ez, sőt meglehetős áron is el lehet adni, különösen ha egy kis kellemes zamatot is tudunk a bornak adni, a mi azt kellemesebb italuvá teszi. Ezt a zamatot pedig meg lehet adni az ismeretes bazsalikámmal. E czélra legalkalmasabb az apró levelű bazsalikum, melyet őszkor kell levágni és árnyékos helyen megszántam; a megszáradt növényeket azután papírba kell göngyölni, hogy illatjuk el ne veszszen. Használatkor néhány szálat összekötünk, a csomag végéhez egy félméternyi hosszú zsineget erősítünk és a borral telt hordóba bebocsátjuk, úgy hogy a zsineg vége kimarad, a melyet egy pálczához erősítünk. Két hét múlva a növényt ki lehet huzni a hordóból, midőn már a bor igen kellemes zamatot vett magába. Milyen mély legyen az ugarszántás? Erre ez időszerű kérdésre egy képzett gazda a következő feleletet adja: A helyesen végzett fekete ugarszántás nem egyéb, mint az őszi mély szántás, melyet julius vége felé vagy augusztusban a tarlótörés előz meg. Az őszi fekete ugarszántásnak mélynek kell lenni, ellenben az utána következő tavaszi előszántás és a vetőszántás se legyen olyan mély. A vetőszántás különben a zöld ugarnál se legyen mély. Ezek a tanácsok gyakorlati tapasztalaton alapulnak. Mikor kell a répamagot szedni? Kicsinyben való termelésnél a magtokokat úgy a mint megértek leszedik, további érlelés czéljából a növényen hagyják és mikor megértek szedik le. így folyik ez mindaddig, mig az összes magtokok le nem szedettek. A nagyban való termelésnél az egyes bokrok szárastul kivágatnak és alkalmas helyen vagy a szántóföldön szárítás illetőleg utolérés czéljából elrakatnak. A nagyban való termelésnél tehát igen fontos kérdés, hogy mikor arassuk le a magrépanövényeket. Az ez irányban eszközölt igen fontos kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a magtokok kezdődő barnulása még nem jele az érettségnek és ilyenkor nem tanácsos még az aratást megkezdeni. Igaz ugyan, hogy a bámulni kezdő magtokok könnyen csíráznak, sőt még a zöldek is, ha az utánéréshez kellő időt engedünk nekik, de mégis legtanácsosabb különösen kedvező időjárás mellett a magtokok beékelődését a mig csak lehet a szántóföldön bevárni, a nélkül, hogy a bokrokat levágnánk. Azzal a csekély veszteséggel nem kell törődni, mely a túlérett tokok lehullása következtében beáll, a mi gondos és elővigyázatos takarítás és hordás mellett jórészt elkerülhető, de a mely veszteség az össztermés egyenletes beékelődése által teljesen visszapótolódik. A czukor- és takarmányrépamagot tehát akkor takarítsuk, midőn a magtokok nagyobb része megbámult, mert ezeknél, a mint a kísérletek mutatták, a csiraképesség 98—99 százalék, mig a bámulni kezdőknél 70—75 százalék. Megjegyzendő azonban, hogy a magtokok a vetésig száraz helyen tartandók és tavaszig többször átforgatandók.
