Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 301 ÜGYES-BAJOS DOjüGOK. Az erdőőri éa vadőri szakvizsgák. Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október 22-én és az erre következő napokon Budapesten, Pozsony­ban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, M.- Szigeten, Debreczenben, Kolozsváron, Székely-Udvar­helyen, Brassóban, Nag}’-Szebenben, Temesváron, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen,» a vadőri vizsgák pedig az erdőőri szakvizsgákkal kapcsola­tosan Budapesten, Pozsonyban, Szombathelyen és Kolozsváron a vármegye székházában délelőtt fog­nak megezdetni és folytatólag megtartatni. Mindazok, a kik az erdőőri szakvizsgát vagy a vadőri vizsgát letenni szándékoznak, hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat a vizsgák székhelyére nézve illetékes kir. erdő­felügyelőhöz folyó évi október 10-ig nyújtsák be. Államosítják a közegészségügyet! Őszintén megvalljuk, mi nem vagyunk barátai a minden téren való államosításnak. Mi azt óhajtjuk, hogy azon ügyeket, melyeket maga a társadalom, községek, hatóságok, egyesülések által jól el tudnak végezni: ott az állam legteljesebb segítő vagy el­lenőrző szerepet vigyen. De azt is bevalljuk mindjárt, hogy a közegészség ügynél az államosítás nagyon helyén való, sőt egyedül igy reméljük meggyógyítani a kétségtelenül orvoslásért kiáltó egészségügyi hiányokat. Azt mondják, hogy a magyarnép legerősebb faj — a gyarapodásra. Éppen azért égbekiáltó bűn­nek kellene tartani a közegészségi ügynek eddigi fenállott botrányos állapotát tovább tűrni! Hogy nálunk a falusi nép alig veheti vagy veszi igénybe az orvosi tudomány segélyét. Hogy temetőinkben napról-napra láthatók a frissen hantolt gyermek sírok. Mert a botrányos közegészségügyi állapotok miatt hazánkban a gyermek halandóság ijjesztő mérveket mutat. Mert a járványok e hazában a leg­jobb talajra találnak. Nagyon is itt az ideje tehát, hogy minden községben, hol 4 ezernél több lakos van, az állam körorvosi állást rendszeresít; 6000 lakost meghaladó községben minden 6 ezer lakosra egy körorvos alkalmaztatik. 4000 lakosnál kevesebbet számláló községekből, a helyi viszonyok tekintetbe vételével, közegészségügyi körök alakíttatnak, mely körök lakossága azonban a 12,000-et meg nem haladhatja. Oly községek, melyek a helyi viszonyoknál fogva a szomszédos községekkel közegészségi körbe nem csoportosíthatók, a községi orvosi szolgálat ellátása tekintetéből kivételesen a hozzájuk legközelebb eső, 4000 lakosnál többet számláló mezővároshoz, vagy községhez csatolhatok. Sokan azt mondhatják, hogy hát ezzel is egy újabb terhet akasztanak a nép nyakába. Egyszer már megfeleltünk ez ellenvesztésre, most ujfent mondjuk, hogy ez nem áll! A teher eddig is meg volt, de ellenében nem vala rendszer és nem volna elég kiszolgálás. Mert ha összevetjük azon rémséges károkat, szerencsétlenségeket, melyek a rendszeres orvoslás hiányából a községekre és egész kerületekre háramlik: úgy belátjuk, hogy nincs okunk egyáltalán a zúgolódásra. Sőt örülnünk kell, hogy az állam végre valahára megtette köteles­ségét. Hanem aztán ezután következzék a gyógyszer- tárak megregulázása. A népnek olcsó orvosságra van szükségé! Hogy minden emberfia, gazdag vagy szegény könnyen juthasson gyógyszerhez, a tudomány vívmányához'és a föld füveinek gyógyító erejéhez! TÖRVÉNYSZÉK. A testvérgyilkos bünpöre. A Papp Béla testvérgyilkossági bünpörben e hó 13-án volt a tárgyalás a kúrián. Dr. Kelemen, Papp Béla védője, és Herman ügyvéd, Zsoldics védője, személyesen képviselték védenczeiket a tárgyaláson. Mialatt a védők azon fáradoztak, hogy védenczeiket a halálos büntetéstől megmentsék, az ügyben újabb fordulat keletkezett. Már a vizsgálat alatt erős gyanú irányult Lázár Móricz szalk-szt.-mártoni bér­lőre, a ki Papp Bélának fölötte bizalmas embere volt. Az esküdtszéki tárgyaláson kiderült, hogy Lázár tudott Papp Béla bűnös terveiről. Azóta a csendőrség folyton szemmel tartja és meglepő dol­gokat derített ki és pedig hogy Lázár maga is föl­fogadott egy napszámos embert, azt revolverrel látta el, hogy Papp Elemért megölje. Ezt az em­bert már kihallgatták és be is vallotta a dolgot. Tizennégy tanút hallgatott ki a csendőrség és ezek egymást kiegészítő vallomásaikban igazolják, hogy ez a napszámos égy időben folyton korcsmában mulatott, állandóan 20—40 koronát láttak nála és azzal dicsekedett, hogy nagy összegű pénzhez fog jutni Lázár Móricz utján, csak egy dolgot kell megtennie és pedig egy urat elpusztítani; többen revolvert is láttak nála. A csendőrség már áttette az iratokat a kir. ügyészséghez, mely a nyomozás továbbvezetésével a szatmári ki \ járásbíróságot bízta meg. Budapesten, szept. 13-án, délután öt órakor hirdették ki a kúria határozatát, mely szerint az összes semmiségi panaszok elutasítá­sával a szatmári Ítéletet helyben hagyták. Tehát hazánk legfőbb itélőszéke is kimon­dotta az Ítéletet: Papp Béla, Zsoldics Mihály »Mél­tók a kötélre!« Nincs az Igazság előtt kivétel. A ki ilyen szörnyű bűnre vetemedik, legyen az ur, vagy paraszt, legyenek bármily nagy összeköttetései — annak bűnhődnie kell! Parádés tűzoltók! Sokszor irtunk mi már újságunkban a tüzoltó- egyesületek, különösen a falusi tüzoltó-egyesüle- tekről. A kik figyelemmel kisérték czikkeinket, azok emlékezni fognak, hogy rendre feltártuk azon ke­rékkötőket, melyek miatt ezek a nemes egyesületek oly nehezen alakulnak vagy alakulások után össze­mennek. Most ujfent halljuk, hogy egyik községben a tüzoltó-egyesület a parádés ruhák miatt van veszedelemben. Legelső gondjuk volt ugyanis az egyesület tisztviselőinek, meg tagjainak, hogy drága parádés ruhákat vettek, magokat költekezésbe vitték és igy anyagi zavaroknak egyenesen az egyesületet tekintik. Nagy hiba, hogy igy tettek vagy ha valahol ezután tenni fognak. A tüzoltó-egyesület nem játék egyesület, hol a tagok parádés kirukkolásokkal tetszelegnek és mu­togatják magukat, A tűzoltás a legnemesebb, hősiesebb cseleke­det ; ehhez nem parádés ruha kell, hanem bátor­ság, éberség, jó lélek, nemes szív és önfeláldozás. Ezek a tűzoltó díszei és nem parádés ruha. Csak a legszükségesebb eszközök beszerzésére kell tehát szorítkozni. A mivel életünket, testi ép­ségünket védelmezhetjük a veszedelemben. Nekünk és különösen a községeknek nem parádés tűzoltókra van szükségünk, de igazi munkásokra, kik a vesze­delem helyén mutatják meg, hogy mit érnek és nem a parádés kivonulások alkalmával!

Next

/
Thumbnails
Contents