Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
291 MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGIT AR GAZDA. Vetőmag a kisgazdáknak. Az ország sok részében, ahol a termés nem volt kielégítő, különösen a kisgazdák megfelelő jó minőségű vetőmaggal nem rendelkeznek. Hogy ezen bajon segíteni lehessen s a vetőmagcsere is előmozdiltassék, a földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a gazdasági akadémia, gazdasági tanintézetek és földmivesiskolák vetőmagul alkalmas búza és rozskészlete első sorban a venni szándékozó kisgazdák szükségletének kielégítésére fordittassék. Minden kisgazda tehát, amig a készlet tart, a nevezett intézetektől készpénzfizetés mellett folyó évi november hó 1-ig szerezhet be vetőmagot s eziránt egyszerűen az illető igazgatósághoz kell fordulnia. Az eladási árak a piaczi ár szerint számíttatnak s egy-egy kisgazda búzából lü, rozsból pedig 5 mm.-nál többet nem kaphat. Az üres zsákok a megrendeléssel együtt beküldendők, mert különben a zsákok beszerzési ára felszámittatik. Eladható búzavetőmag van a magyaróvári akadémiánál, a debreczeni, keszthelyi és kolozsvár- gazdasági tanintézeteknél és azadai, algyógyi, békési, csabai, csákovári, jászberényi, karczagi, kecskeméti, komáromi, pápai, rimaszombati és szentimrei földmi- vesiskolánál, rozs-vetőmag pedig a debreczeni és keszthelyi tanintézeteknél és a csákovári földmives- iskolánál. Selyemgombolyitó gyárak. Ez évben három selyemgombolyitó gyár kezdte meg vagy kezdi meg legközelebb üzemét. Október elsején nyílik meg a győri selyemgombolyitó és fonoda. Darányi földmivelési miniszter rendeletére 60 orsó előre felállittatott, hogy midőn a gyár üzemét megkezdi, helyben a szükséges munkaerő ren- 1 delkezésre álljon. Pancsován az újonnan épült fonodát már átadták a bérlőknek. Tolnán pedig az uj fonodát szintén ez évben nyitották meg. Hogyan lehet íróból sajtot csinálni? A hol bőven köpülnek, ott az írót úgy is lehet értékesíteni, hogy sajtot csinálnak belőle. A kö- pülés után a friss Írót üstbe vagy nagy fazékba öntjük és forralásig hevítjük. Mikor a felszínen tiszta savó mutatkozik és abban turódarabkák úszkálnak, az üstöt vagy fazekat a tüztől elveszszük és a folyadékot addig hagyjuk benne, mig a túró fenekére lé nem ülepedig. Erre a savót letöltjük, a leülepedett túrót pedig ritkaszövetü zsacskóba teszszük, a milyenbe a közönséges túrót is szokás tenni és fölakasztva kicsurgatjuk a még benne lévő savót. Ha a savó csöpögése megszűnt, a túrót fa- vagy cserépedényben sóval meghintve erősen átdagasztjuk és letakarva, hogy piszok ne hulljon belé, néhány napra meleg helyre teszszük, a mellett azonban naponkint erősen átgyurjuk. Jó izt ád az ilyen sajtnak, ha közibe köményt is gyömöszölünk. Erjedés után cserépedénybe belegyömöszöljük és lekötve hűvös helyen tartjuk vagy kis sajtocskákat készíthetünk belőle. Idegen tehenek összessoktatása. Ha idegen teheneket állítunk az istállóba, vagy ha a meglevő tehenek megszokott helyét megvál- ) toztatjuk az istállóban, az idegen tehenek az otthonosabbakat, vagy ezek amazokat rendesen nem akarják maguk mellet megtűrni s az erősebbek a gyengébbeket a takarmánytól is elverik. A teheneket állítólag igen egyszerűen leszoktathatjuk erről a rossz szokásukról, ha a gyengébb vagy félénkek!) tehenek fejét és nyakát pálinkával megmossuk, mire az erősebbek igen szépen megférnek velők. A borjuherélésének ideje. A bikaborju kiheréléséről azt tartják, hogy mentül korábban herélik, annál szelidebb természetű lesz; későbben béréivé bikásabb természetű, vadabb és nehezebben tanítható lesz a tinó. Némelyek azt tartják, hogy a két éves korban heréit bikaborju szálasabb, erősebb ökör lesz. Legjobb a bikaborjut az első évben, őszfelé herélni, midőn a nagy nyári forróság megszűnt, midőn gyuladástól, a legyek beköpésélől nem kell annyira félni. Eltekintve ettől, az őszfelé való herélés azért is a legjobb, mert a jószág ilyenkor legcsendesebb s a heré- lést könnyebben kiheveri. Szellőztesd az istállót! Nagyon sok állati betegségnek oka, hogy nálunk az ólak szellőztetésére mit sem ügyelnek, sőt teljesen elhanyagolják. Azért jó lesz a gazdáknak, most az istálózás beáltával erről a nagyon fontos dologról gondoskodni. De okosan kell ám it is, mint mindenben eljárni. Ha az istállóban az állatok nagyon fel vannak hevülve ne bocsássuk reájuk hirtelen a hideg levegőt. A szellőztetést akkor legczélszerübb végezni, mikor a jószág itatás czél- jából künn van. Házi asszony. A Szőlőfürtök eltartása tányérban. Kasmírban azt az eljárást követik, hogy 2 — 3 fürtöt egy máz nélküli tányérra fektetnek, azután ezen tányérra egy másik éppen olyan tányért borítanak, a tányér szélét légáthatlan ragaszszal összekötik és az egészet száraz helyen tartják. Itt t. i. a máznélküli tá- tányérok magukba szívják a szőlőből kifejlődő nedvességet és azok elállását ezáltal teszik lehetővé. Mikor a paradicsomot áttörik a szitán, a hulladékra ügyet sem vetnek. Pedig érdemes ám a hátramaradt héját és magokat eltenni és aszaló deszkán, napon vagy kemenczében megszáritani. Aztán kis zacskóba kell tenni és jó helyre eltenni. Ezt a száraz maradékot ugyanis igen jó lehet a zöldséghez adni, akár a levesbe, akár sülthöz való mártásokhoz mert nagyon jó izt és szint ad nekik. Gyümölcs-elrakás eczetben. Több féle gyümölcsöt szintúgy el lehet rakni eczetben, mint az ugorkát s az igy eltett gyümölcs pecsenyék mellé kitűnő mellékétket szolgáltat, melyet sokan jobban kedvelnek az ugorkánál. Különösen a szilva és körte alkalmas ezen czélra. Az elrakás módja a következő : ha szilvát akarunk eczetbe elrakni, akkor az érett, de még kemény husu gyümölcsöt szárastól, óvatosan leszedve, azonnal eltartásra kiszemelt (leghelyesebben kőedénybe) rakjuk. Ezután 1 liter bor- eczetbe fél kiló czukrot, egy kevés szegfűszeget és töretlen fahéjt teszünk, felfőzzük s a szilvára öntjük. Arra azonban ügyeljünk, hogy a szilva egészen eczettel legyen borítva, melyet igy 24 óráig hagyjunk állani. Ezen idő elteltével a levet újra leöntjük, felfőzzük s mikor kihűlt, megint a szilvára töltjük. Ezt az eljárást még kétszer-háromszor ismételve, az edényeket a szokásos módon lekötjük s hűvös helyre teszszük el. Ha körtét teszünk el, ezt is érett, de még kemény husu korában szedjük, meghámozzuk, ketté vágjuk s a magháztól megtisztítjuk. Az eczetet úgy készítjük el hozzá, hogy 1 liter boreczefben félkiló czukrot oldunk föl. a mihez kevés szegfűszeget, fahéjat téve, felfőzzük s mihelyt a folyadék forrásnak indul beleteszszük a mondott módon elkészített körtét s addig tartjuk benne, mig az ott lágyulni kezd. Ekkor a gyümölcsöt a léből kiszedjük s miután még a levet vag3r tiz perczig forraljuk, azon forrón még egyszer ráöntjük a gyümölcsre. Egy nap múlva ezt az eljárást ismételjük, aztán pedig a szokott módon bekötjük az edényt s hűvös helyre állani elteszszük.
