Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

284 MAGYAR FÖLDMIVELÖ XSBEERETEK TÁRA. Olvassátok hazánk történetét! A magyar embernek két szent könyve van: a biblia és hazájának története. Ezekben a szent könyvekben van letéve múl­túnk, jelenünk és egész jövendőnk. Az egyik szent könyvről most nem szólok. De kérve-kérlek, jó magyar népem, hallgasd meg a bölcsnek szavát, ki igy szól neked: »Atyáid viselt dolgait fontold meg; kutasd nemzeted böl­csőjét és forgasd történelmének lapjait; mert rut dolog a hazában idegennek lenni!« Tehát e szerint, a ki hazájának történetét nem ismeri, az idegen marad itthon! Én meg erre azt mondom, hogy a ki hazájá­nak történetét tudja, az magyar marad még e ha­zán kivül is. A szabadságharczunk után (talán köztetek egy­két aggastyán még emlékszik erre az időre) igen sok magyarnak ki kellett bujdosnia e hazából. Ak­kor történt, mikor sokakra sir, sokakra vak börtön borult... mikor sokan felkeltek és sírva mentek uj hont keresni túl a tengeren és onnan nézték nagy busán, hogy »pusztulunk, veszünk; mint oldott kéve széthull nemzetünk.« Igen, akkor történt, hogy hazánk egyik fia nem vitt magával hazulról a ten­geren túlra mást. csak hazája, történetét. Estenden aztán elővette és olvasgatta. Es úgy látszott neki, mintha otthon, az édes magyar hazában volna. És köny szökött a szemébe: a reménység könye. S mikor haldokolt, meghagyta, hogy tegyék koporsó­jába azt a szent könyvet, mert ő abból mentette hitét, hogy a magyar nem hal meg! És úgy lett! »El magyar, áll Buda még!« Ilyen nagy kincse a magyarnak az ő története. Azért volt rajta a népért buzgólkodó »Sz. Istváu- társulat,« mely a magyar népet félszáz esztendőn keresztül jó és hasznos könyvekkel látja el, hogy kezetekbe adhassa hazánk történetét, olyan nyelven olyan beszédben, a mit ti jól megérthettek! Engem bízott meg, hogy hazánk múltját elbe­széljem. Ismertek-e? Bizony nem tudom. Húsz esz­tendeje, hogy a ti kedvetekért irok. Eddig megér­tettetek ! Megértetek-e most? * * * E sorokat irtani atyámfiái azon könyv elé, mely két szép kötetben már megjelent »A Magyar Nemzet Története« czimen. Azóta szerte-szét olvas­sák már a könyvet a hazában, sőt a tengeren túl is, Amerikába költözött testvéreink is. A kik olvas­ták, azok mondják, hogy a magyar nép ilyen szép, könnyen érthető könyvet régen nem olvasott. E szent könyvnek, a magyar nemzet történetének egyetlen családból, sőt kunyhóból sem lenne sza­bad, hogy hiányozzék. Fentebb megírtam, miért? És ezt lehetővé teszi a nemes Társulat is, mert oly oly olcsón adja e könyvet, hogy szinte ajándék számba megy. Egy kötet ára 30 kr, tehát a két kö­teté : 60 kr. (gyönyörűen bekötve) A ki tehát ez összeget pénzutalványon ily czimre beküldi: »Szent István-Társulatnak Budapest, Szentkirályi-utcza 28.« az pár nap alatt kezéhez kapja. Hozassátok meg, higyjétek el a bekövetkező téli estéken valóságos gyönyörűséget szerez egész családnak e szép könyv. Bodnár Gáspár. — Az óriás rák. Egy óriás-rákot fogtak az Indiai Óceánban. Csak az ollói kétméteresek ! Étvágya der­mesztő. Midőn partra vonták a halászok, egy nagy meden- czébe tették, melyben vagy kétszáz kis rák mászkált : nem tett bele két óra, az öreg mind fölfalta apróbb rokonait. De akkor bámultak csak el a halászok midón bealkonyod- ván, ragyogni kezdett a medencze. Vilió fehér fény áradt az óriás-rák testéből. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Egyet-mást a katonai szolgálatról. A gazda-ember szinte félelemmel gondol arra, ha katona-ügyben valami dolga vagy kötelessége akad. Azért nem árt, ha egyben-másban — a mik leggyakrabban előfordulnak a mindennapi életben — némi felvilágitást adunk. Mikor kezdődik a védelmi, katonai kötelezettség? A közös hadseregbe, a hadi tengerészeibe vagy a honvédségbe lépés kötelezettsége azon naptári év január hó 1-én kezdődik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét betölti. ■ És meddig tart A közös hadseregnél három évig a sorhad állományában és hét évig tartalékban, tiz évig pót­tartalékban azokra, kik a póttartalékba lettek be­sorozva, — a hadi tengerészeinél: négy évig a sor­had állományában, öt évig a tartalékban és három évig a tengervédben, — a honvédségnél: két évig azokra nézve, akik a közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségük betöltése után helyeztetnek át a honvédséghez, — tizenkét évig azokra, kik közvet­lenül a honvédség pótlarlalékába lettek besorozva. A védelmi kötelezettség miben módosulhat családi tekintetből ? Béke idején, családi tekintetből a póttartalékba osztandók a következők: 1. keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia vagy ha fia nincs, egyetlen veje, (a vő csak azon esetben, ha a viszo­nyok, melyek igényét megállapítják, nősülése idejé­ben még fenn nem állottak) 2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy anyá­nak egyetlen unokája, (ha azoknak fiuk nincsen) 3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy fitestvére vagy féltestvére, úgyszintén atyátlan testvéreknek egyetlen féltestvére. Mit kell még tudni a védkötelezet leknek ? 1. Mindegyik hadköteles tartozik a sorozást megelőző év november havában beiratás végett tar­tózkodási helyén az elöljáróságnál (katonaügyi osz­tály) írásban vagy személyesen jelentkezni. A ki ezen jelentkezést ok nélkül elmulasztja 5 írttól lüü írtig büntethető. 2. Minden hadköteles azon sorozó járásban tartozik a sorozáson előállani, a melyben községi illetőséggel bir. Ha valaki távol lakik s nincs költ­sége, hogy a sorozásra oda utazzon, a sorozást meg­előző év november havában kérheti az illetékes sorozó járás hatóságát, hogy tartózkodási helyén leendő sorozást engedje meg. Ilj'en kérvényekre 50 kros bélyeg kell. 3. Nősülés a hadköteles kor előtt és a harma­dik korosztályból való kilépés előtt csak minister! engedélylyel van megengedve. Besorozott ujoncz csak a katonai parancsnokság engedélye alapján nősülhet. Kérvényeket a községi jegyző szerkeszti. 4. Azon hadköteles, ki a sorozás vagy felül­vizsgálatra kitüzütt időre meg nem jelenik, 10 írttól 200 írtig büntetendő. 5. A ki a sorozásról oly szándékkal marad el, hogy magát a hadkötelezettség alól kivonja, had­köteles szökevénynek tekintetik és ha utóbb önként jelentkezett: a rendes szolgálati időn felül még egy évet, ha pedig nem önként jelent meg még két évet tartozik tényleges szolgálatban tölteni s ezen kivül pénzbüntetésre és elzárásra fogják ítélni. 6. A ki ravasz fondorlatokat használ a végett, hogy magát vagy mást a törvényes védkötelezett- ség alól kivonja, egy évig terjedhető fogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Next

/
Thumbnails
Contents